Zenés színház

Purcelltől a boogie-ig

2007.05.07. 00:00
Ajánlom
Kezdjük a lényeggel: remekül szórakoztam péntek este a Magyar Állami Operaház ezévi utolsó bemutatóját hallgatva/nézve. És ahogy fél tíz tájban megállapíthattam a szűnni nem akaró tapsvihar alatt, ezzel korántsem voltam egyedül.

Vajda János új operáival átlagban tíz évente találkozhat a közönség. A minden idők egyik legnépszerűbb – és külföldön is legtöbbet játszott – magyar egyfelvonásosa után (Mario és a varázsló) a Leonce és Lénával hozta zavarba a publikumot és a szakmát. Míg az első, egyetlen zenei ívként halad a nyolcvanas évek „magyar-modern” zenéjétől a Richard Strauss-i utóromantikán át a foxtrottig, addig az utóbbi a zenetörténeti idézetekkel, kulturális kollázs technikával operál hatásosan, bár korántsem egységesen.

Az eredetileg a Csokonai évfordulóra szánt kétfelvonásos Karnyóné e kettőt ötvözi a létező legszerencsésebb módon. Vajda legújabb operáját hallgatva ugyanis nem támad az a kényszerképzetünk, hogy a Játék és muzsika vetélkedőjén izgulunk azon, hogy hány zenei részletet ismerünk fel, mert ezúttal a stiláris játék rejtettebb, kifinomultabb. Vajda nemes egyszerűséggel az egész zenetörténetet idézi meg Purcelltől Pucciniig, a népzenétől a boogie-woogie-ig, de ezek az idézetek alig-alig materializálódnak konkrétumokká, szívesebben maradnak meg az érzetek, a metaforák, a deja vu megnyugtató/boldogító szintjén. Mert a Karnyónét egyszerűen jó hallgatni. A jelenetek és a hozzájuk rendelt stílusok olyan természetességgel követik egymást, hogy a nézőben fel sem merül, mennyi tudatosság rejtőzik e látszólagos könnyedség mögött.

Várady Szabolcs nem először bizonyítja, hogy nem csak kiváló költő, de remek színpadi érzékkel megáldott alkotótárs is, aki játszi könnyedséggel bújik bele az évszázados textúrákba, hogy magától értetődő természetességgel értelmezze újjá azokat. A különböző vendégszövegekkel megtűzdelt librettó egyszerre marad hű Csokonai eredetijéhez és válik kétszáz év távlatából is élvezhető, ízes játékká. A Karnyóné persze mindenek előtt komédia. Vaskos, fájó, öniróniától sem mentes - Csokonai szándéka szerint – zenés, táncos komédia. A szerzők egyik nagy érdeme, hogy sikeresen emelték fel a történetet az egyszerű vásári tréfa szintjéről egy zavarba ejtő, elgondolkodtató tragikomédiává, ahol az ember fia, miközben szemét törölgeti, magának is nehezen tudná megmondani, hogy most tulajdonképpen nevet-e, vagy sír. Mert Vajda szereti Karnyónét. Kigúnyolja, nevetség tárgyává teszi, vágyait, hibáit a torzulásig felnagyítva a képünkbe vágja, de mégiscsak szereti. Karnyóné ugyanis az egyetlen szereplő, aki túlnő a rámerevedett kliséken, aki szánni/szeretni való emberré válik a második felvonás kegyetlen, s nevetnivaló megaláztatásaiban. A zene hirtelen kinyílik, új dimenziókat kap, szárnyalni kezd, s mire észbe kapnánk, már egy klasszikus nagyopera legdrámaibb szerelmi tragédiáját éljük át.

De az alkotók - s itt kell megemlíteni a rendező Ascher Tamás kitűnő, egy stílben tartott, a népszínművek hangulatát idéző, de erősen stilizált játékmódját -, rögvest gondoskodnak az ellenpontról is. Mert míg Karnyóné halni készül, s szól az egyre dúsabb, Dido búcsúját megidéző passacaglia, a rendezés – és Wiedemann Bernadett congeniális játéka – gondoskodik róla, hogy a nézőtéren a kezdetben halk, visszafojtott kuncogás, nyíltszíni, feltartóztathatatlan röhögéssé fajuljon. Az előadás felfogható a címszereplő Wiedemann Bernadett jutalomjátékaként is. Szerepformálása, játéka, s persze kitűnő énektechnikája kiemeli az egyébként többé-kevésbé egységesen magas színvonalon teljesítő kollégái közül. Azon kevés szereplők egyike, akinek akkor is érteni minden szavát, ha az ember nem olvassa folyamatosan a kivetítőt. S ez nem csupán attól van, hogy az ő szólama artikuláció szempontjából egyszerűbb, mint például a boltos segéd Lázár régies, ma már többnyire jelentésüket vesztett szavakkal megtűzdelt, a komikusságig felgyorsított „beszéde”.

A született komédiás Tóth János mellett élvezetes alakítást nyújtott Fekete Attila és Derecskei Zsolt (Lipitlotty és Tipp Topp) a „két szeleburdiak” szerepében, valamint az eredetihez képest megnövelt játéklehetőséghez jutott szolgálólányt (Boris) megszemélyesítő Mitilineou Cleo is. Szeretni való a kissé retardált Samu nadrágjába bújó Gémes Katalin is, aki néhánymondatos szerepét aktív színpadi jelenléttel dúsítja. Sajnos korántsem volt ilyen jó benyomásom Laczkó V. Róbert és Gulyás Dénes szerepléséről. Az előbbi Kuruzs szerepében alig hallható/érthető, míg az utóbbi a váratlanul hazatérő Karnyó túlkarikírozott figurájában küzd a hangokkal. Igaz, nincs is könnyű dolga, hiszen az operairodalom aligha bővelkedik timpani-kíséretes áriettákban.

Persze minden jó, ha jó a vége! Mikor már nehezen férne el több halott a Khell Zsolt tervezte doboz-díszletben, deus ex machinaként a Tündér és Tündérfi hozza rendbe a dolgokat. Kertesi Ingrid és Vadász Dániel jelenete mind színpadilag, mind zeneileg új dimenzióba helyezi a történéseket, de mire komolyan végiggondolhatnánk a változásokat, egy frappáns madrigállal véget is ér az előadás. A címlapon műfaji meghatározásként csak annyi áll: opera két felvonásban, magyar nyelven. Mi pedig hazafelé elgondolkodhatunk; mit is láttunk a színpadon, mitől sírtunk-nevettünk egész este.

(2007. május 4. 19:00 Magyar Állami Operaház (Budapest) - Vajda János: Karnyóné (bemutató)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.