Zenés színház

Quasthoff abbahagyja

2012.01.11. 21:47
Ajánlom
A világ egyik legjobb basszbaritonja bejelentette, befejezi énekesi pályafutását.

Rossz előjelnek mutatkozott, hogy a Bécsi Állami Operaház új sorozatában, amelyben az évad során dalműsorok is elhangzanak a legnevesebb énekesek tolmácsolásában, lemondta a koncertjét. Az 52 éves énekes, a daléneklés világszerte elismert kiemelkedő egyénisége úgy nyilatkozott, hogy 40 éven át szentelte minden energiáját a műfajnak, ezzel kivívta a jogot, hogy azt mondhassa: elég volt. Az utóbbi időben - tőle szokatlanul - nemcsak a bécsi fellépését, hanem más koncerteket is lemondott vokális problémák miatt. Hozzátette azt is, hogy az orvosai már korábban azt javasolták, hagyjon fel a nyilvános szerepléssel. "A döntésemet hosszú töprengés előzte meg" - jegyezte meg.

Thomas Quasthoff 2011 márciusában a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendégeként Mozart-koncertáriákat énekelt a Művészetek Palotájában. Kritikusunk így írt az estről: Mindezt olyasvalaki dalolta el, élő hittel, szenvedéllyel és meggyőződéssel, akire a sors már az anyja méhében lesújtott. Éppen ezért (is) soha, senki nem énekelte ezt nála hitelesebben (mégha szebben esetleg igen). Ahogy apró kezeivel lapozta Quasthoff a kottát, arra gondoltam: hozzá képest szánalmasnak és - főként - kicsinynek tűnhetünk vergődésünkkel, bajainkkal. Érthető miért énekesekkel gyógyították depressziójukat a királyok. Quasthoff a fölébe emelkedésből mutatott példát. Ahogy ő emelkedik a mindennapjait valószínűleg nagyban nehezítő fogyatékossága fölé Mozart segedelmével, úgy kellene - és mennyivel kisebb munka ez - a mindennapok nyűgei, a gondok fölé emelkedni. Őt hallgatva - és ezért volt példaértékű éneklése - úgy érezhettük: lehetséges. Nagyon is az. Könnyet, ha onthattunk Quasthoffot hallván, semmiképpen sem elkeseredettségünkben tehettük.

Az énekes egyike volt azoknak a Contergan-bébiknek, akik súlyos fogyatékossággal jöttek világra, mert édesanyjuk ezt a gyógyszert szedte terhessége alatt. 1959-ben a németországi Hildesheimben született, zenei tanulmányait Hannoverben folytatta Charlotte Lehmann és Ernst Huber-Contwig irányításával. 1995-ben az oregoni Bach Fesztiválon debütált, ez a fellépés alapozta meg széleskörű nemzetközi karrierjét. A Schubert- és Mahler-dalirodalom egyik legavatottabb előadójának ismerték el, számos díjat kapott, köztük például a Herbert von Karajan-díjat is elnyerte. Több fesztivál és zenei intézmény rezidens művészévé választotta. Operaszínpadon két szerepet alakított 2003-2004-ben, a Fidelio miniszterét és a Parsifal Amfortasát. Lemezei igen keresettek, három Grammy-díjas van közöttük. Már 1996-tól tanított, előbb a Detmoldi Zeneművészeti Főiskolán, 2004-től pedig a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolán rendes professzorként, és gyakran vezet mesterkurzusokat, legközelebb februárban Párizsban a Cité de la Musique-ben.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.