Zenés színház

Rajongó vagy, és otthon ragadtál? – A legjobb operafilmek a neten

2020.03.11. 13:15
Ajánlom
Összegyűjtöttünk néhány olyan operafilmet és színházi felvételt, amely otthonról is elérhető, és elűzheti az unalmat és a félelmet ezekben a vészterhes napokban.

Varázsfuvola (1975)

Nem is kezdhetjük mással a listát, mint Ingmar Bergman csodálatos Varázsfuvola-filmjével, amelyet Stockholm 18. századi Drottningholm Palotájában forgattak volna, de a helyszín tűzveszélyes lett volna egy filmezéshez. Így történt, hogy a rendező stúdiókörülmények között építtette újra a színpadot. A nyitány emlékezetes jeleneteiben a nézők arcát látjuk, amint a zenére reagálnak.

A főszerepekben Josef Köstlinger (Tamino), Håkan Hagegård (Papageno), Birgit Nordin (Éjkirálynő), valamint Irma Urrila (Pamina) és Ulrik Cold (Sarastro).

Don Giovanni (2001)

A Zürichi Opera produkciója ugyan nem operafilm, de olyan szereposztással jelentkezik, amelyet érdemes sokszor meghallgatni. A csábító férfiú szerepében Rodney Gilfry, Leporellót pedig Polgár László alakítja. Donna Anna szerepében Isabel Rey, Donna Elvirát pedig nem kisebb név, mint Cecilia Bartoli játssza. A karmester, Nikolaus Harnoncount személye garancia a hiteles és korhű megszólalásra. Az előadás rendezője Brian Large.

Elektra (1981)

Generációjának egyik leghíresebb operarendezője, Götz Friedrich képes volt arra, hogy Strauss expresszionista mesterművét, az Elektrát nagyképernyőre álmodja. A modern operarendezéseket talán nem mindenki kedveli, de Friedrich apokaliptikus víziókat idéző színpadképe jól szolgálja a történetet, a bécsi szoprán, Leonie Rysanek pedig frenetikus és átélt alakítást nyújt a címszerepben.

Carmen (1978)

A négyfelvonásos Carmen nem volt bukás a premieren, de nem részesült olyan ovációban, amelyre a zeneszerző Georges Bizet számított. Azóta minden kétséget kizáróan a legismertebb francia opera, amely egy csempész banda, a katona, Don José és egy végtelenül szabad és vonzó cigánylány történetét meséli el.

Franco Zeffirelli operafilmje egyike a Carmen legjobb adaptációinak. Igazi, klasszikus operai kép lenyűgöző díszletekkel és mértékadó képi világgal. A főszerepben pedig olyan világsztárok, mint Yelena Obraztsova (Carmen), Plácido Domingo (Don José). A Bécsi Állami Opera zenekarát Carlos Kleiber vezeti.

Bohémélet (1967)

Puccini Bohéméletének páratlan melódiáit bizonyára mindenki ismeri, Mimì áriája (Sì, mi chiamano Mimì) és Colline Kabátáriája (Vecchia zimarra) operagálák és koncerten műsorán is rendszeresen szerepel. A nyomorgó párizsi diákokról szóló történet sokak számára kapudrog az opera világába, igaz, sok produkció megelégszik a történet olcsó vagy hatásvadász adaptációjával. Zeffirelli klasszikus rendezésében olyan énekesek szerepelnek, mint Mirella Freni, Gianni Raimondi, Rolando Panerai és Adriana Martino

Parsifal (1982)

Richard Wagner Parsifal című operája különös, misztikus utazás a középkori Grál-lovagok idejébe. A történetben Parsifalnak végig kell járnia azt az utat, amelyet Carl Jung, a 20. századi pszichoanalitikus „a hős útjának” nevez. Így válik a Grál méltó őrzőjévé, az opera femme fatale-szerű női főszereplője, Kundy pedig, ahogy egykor Mária Magdolna, elnyeri a megbocsátást.

Wolfgang Wagner, a zeneszerző unokájának rendezése klasszikus stílusú rendezés, amely Bayreuthban került színre. A színház zenekarát Horst Stein vezényli, a főbb szerepekben Siegfried Jerusalem (Parsifal) és Eva Randova (Kundry).

A kékszakállú herceg vára

Nem maradhat el a listáról a modern operák legfényesebb gyöngyszeme, Bartók Kékszakállúja sem, amelyhez rögtön két felvételt is ajánlunk. Az operát ihlető eredeti mondakörről sokat írtunk már: a kegyetlen Kékszakállú herceg feleségnek viszi Juditot, aki megpróbálja megnyitni férjét, és betekintést követel a palotába. A történet lenyűgöző pszichológiai dráma a női-férfi viszonyokról.

Az alábbi filmben Kováts Kolos énekli herceg, Sass Sylvia pedig Judit szerepét, a Londoni Filharmonikusokat Solti György vezényli.

De érdemes megnézni Kolonits Klára és Kováts István főszereplésével Silló Sándor filmjét is, amelyben Selmeczi György vezényel, Regösként pedig Jordán Tamást halljuk.

 

Az operairodalom legszebb szerelmi duettjei

Kapcsolódó

Az operairodalom legszebb szerelmi duettjei

Az opera szerelmes műfaj: még ha rengeteg románc tragédiával is végződik, az elmondható, hogy nincs operatörténet szerelem nélkül – legalábbis ami a klasszikus darabokat illeti. Valentin-nap alkalmából összeszedtünk néhány gyönyörű részletet a Bohéméletből, a Lammermoori Luciából, az Otellóból és más művekből.

10 film, ami után operát fog dúdolni!

10 film, ami után operát fog dúdolni!

Nem is sejtené, de ez a négyszáz éves műfaj körülvesz minket, a leghíresebb operarészleteket pedig még azok is ismerhetik, akik egyébként nem járnak operába. Olyan érzelemgazdag, szuggesztív erejű művekről van szó, melyeknek a filmkészítők sem tudnak ellenállni. Íme néhány példa!

10 emlékezetes klasszikus zenei pillanat a filmekben

10 emlékezetes klasszikus zenei pillanat a filmekben

Bruce Willis robbanó épületből ugrik ki, közben Beethoven szól. Kilgore ezredes helikopterei zúgnak, a háttérben Wagner walkürjei lovagolnak. A Töki belép Lebowski szobájába, a háttérben Mozart Rekviemje hallatszik. Összeszedtük a legjobb klasszikus zenei pillanatokat a filmekben.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.