Don Giovanni (2001)

A Zürichi Opera produkciója ugyan nem operafilm, de olyan szereposztással jelentkezik, amelyet érdemes sokszor meghallgatni. A csábító férfiú szerepében Rodney Gilfry, Leporellót pedig Polgár László alakítja. Donna Anna szerepében Isabel Rey, Donna Elvirát pedig nem kisebb név, mint Cecilia Bartoli játssza. A karmester, Nikolaus Harnoncount személye garancia a hiteles és korhű megszólalásra. Az előadás rendezője Jürgen Flimm.

Elektra (1981)

Generációjának egyik leghíresebb operarendezője, Götz Friedrich képes volt arra, hogy Strauss expresszionista mesterművét, az Elektrát nagyképernyőre álmodja. A modern operarendezéseket talán nem mindenki kedveli, de Friedrich apokaliptikus víziókat idéző színpadképe jól szolgálja a történetet, a bécsi szoprán, Leonie Rysanek pedig frenetikus és átélt alakítást nyújt a címszerepben.

Carmen (1978)

A négyfelvonásos Carmen nem volt bukás a premieren, de nem részesült olyan ovációban, amelyre a zeneszerző Georges Bizet számított. Azóta minden kétséget kizáróan a legismertebb francia opera, amely egy csempész banda, a katona, Don José és egy végtelenül szabad és vonzó cigánylány történetét meséli el.

Franco Zeffirelli operafilmje egyike a Carmen legjobb adaptációinak. Igazi, klasszikus operai kép lenyűgöző díszletekkel és mértékadó képi világgal. A főszerepben pedig olyan világsztárok, mint Yelena Obraztsova (Carmen), Plácido Domingo (Don José). A Bécsi Állami Opera zenekarát Carlos Kleiber vezeti.

Bohémélet (1967)

Puccini Bohéméletének páratlan melódiáit bizonyára mindenki ismeri, Mimì áriája (Sì, mi chiamano Mimì) és Colline Kabátáriája (Vecchia zimarra) operagálák és koncerten műsorán is rendszeresen szerepel. A nyomorgó párizsi diákokról szóló történet sokak számára kapudrog az opera világába, igaz, sok produkció megelégszik a történet olcsó vagy hatásvadász adaptációjával. Zeffirelli klasszikus rendezésében olyan énekesek szerepelnek, mint Mirella Freni, Gianni Raimondi, Rolando Panerai és Adriana Martino

Parsifal (1982)

Richard Wagner Parsifal című operája különös, misztikus utazás a középkori Grál-lovagok idejébe. A történetben Parsifalnak végig kell járnia azt az utat, amelyet Carl Jung, a 20. századi pszichoanalitikus „a hős útjának” nevez. Így válik a Grál méltó őrzőjévé, az opera femme fatale-szerű női főszereplője, Kundy pedig, ahogy egykor Mária Magdolna, elnyeri a megbocsátást.

Wolfgang Wagner, a zeneszerző unokájának rendezése klasszikus stílusú rendezés, amely Bayreuthban került színre. A színház zenekarát Horst Stein vezényli, a főbb szerepekben Siegfried Jerusalem (Parsifal) és Eva Randova (Kundry).

A kékszakállú herceg vára

Nem maradhat el a listáról a modern operák legfényesebb gyöngyszeme, Bartók Kékszakállúja sem, amelyhez rögtön két felvételt is ajánlunk. Az operát ihlető eredeti mondakörről sokat írtunk már: a kegyetlen Kékszakállú herceg feleségnek viszi Juditot, aki megpróbálja megnyitni férjét, és betekintést követel a palotába. A történet lenyűgöző pszichológiai dráma a női-férfi viszonyokról.

Az alábbi filmben Kováts Kolos énekli herceg, Sass Sylvia pedig Judit szerepét, a Londoni Filharmonikusokat Solti György vezényli.

De érdemes megnézni Kolonits Klára és Kováts István főszereplésével Silló Sándor filmjét is, amelyben Selmeczi György vezényel, Regösként pedig Jordán Tamást halljuk.