Zenés színház

Rame Lahaj: "Egész Koszovó ismeri a történetemet"

2017.07.11. 09:54
Ajánlom
Rame Lahaj egy olyan koszovói kisvárosból jutott el a világ legnagyobb operaszínpadaira, ahol még zeneiskola sem volt. Július 16-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Ailyn Pérez és Gabriele Viviani társaságában lép színpadra. Gyerekkori emlékekről, hagyományos operarendezésről és régóta várt budapesti visszatéréséről is beszélgettünk.

- A beszélgetésünkre a David McVicar rendezte Rigoletto főpróbája után kerül sor. A finnországi Savonlinna Fesztiválon újra a mantovai herceg szerepében láthatja a közönség...

- Igen, de ezen a fesztiválon most lépek fel először. Rengetegszer énekeltem a Rigolettóban, többek között Berlinben, Brüsszelben, Hamburgban és máshol. Úgy másfél évig nem énekeltem a herceg szerepét, úgyhogy ez most egyfajta visszatérés, és a közeljövőben újra többet találkozom majd vele.

Rame Lahaj

Rame Lahaj (Fotó/Forrás: Budapesti Nyári Fesztivál)

- Akad jó néhány szerep, amit sokszor, sok helyen énekelt már: Alfredo a Traviatából, Rodolfo a Bohéméletből, Pinkerton a Pillangókisasszonyból vagy Edgardo a Lammermoori Luciából. Hogyan alakulnak ezek a karakterek a velük töltött évek során?

- Ne feledje, hogy a zene mindig változatlan marad. Ami változik előadásról előadásra, az a karmester dirigálta tempó vagy a kisebb húzások. Amit a színpadon lát, az a rendező kezében van.  A klasszikus operarendezésekben jól érzi magát az énekes,  de az utóbbi évtizedben, amióta a pályán vagyok, megsokasodtak a modern előadások. Néha nem könnyű ezekben boldogulni, mert gyakran olyan készségeket is követelnek tőlünk, ami megnehezíti az éneklést. És bár sokszor énekeltem az említett szerepeket, nem állíthatom, hogy bármelyikkel is kész lennék. Ahányszor újra előkerülnek, mindig felfedezek valami újdonságot, a játékban, az éneklésben, vagy egy jelenet színeiben.

- Az a benyomásom, hogy azok közé az énekesek közé tartozik, akik jobban élvezik, ha egy hagyományos színrevitelben léphetnek fel.

- Igen, nagyon szeretem a klasszikus, nagy produkciókat, de megértem azokat a rendezőket és igazgatókat is, akik a modern rendezésekben hisznek. Félnek, hogy elveszítik a közönségüket, ezért a kísérletezés felé fordulnak. A tradicionális rendezéseket azonban könnyebben követi a közönség, és az énekeseknek is könnyebb dolguk van. Persze vannak olyan előadások, amelyek a két véglet között vannak, és azok is tudnak működőképesek lenni. Egy nagyszerű előadás mindig egy nagyszerű előadás lesz, függetlenül a rendezéstől.

Ami igazán zavar, ha a rendezői koncepció és a partitúra között nincs kapcsolat.

Rame Lahaj a Rigolettóban

Rame Lahaj a Rigolettóban (Fotó/Forrás: Rame Lahaj hivatalos oldala)

- Ma már neves operaházak vendége, de Istogból, egy koszovói kisvárosból indult el. Hogyan látja ma a szülővárosát?

- Koszovó viszonya a volt Jugoszláviával hosszú és szomorú történet. Én akkoriban voltam kisgyerek, amikor az országunk támadás alatt állt, mégis szerencsésnek tartom magam, mert a háborúban senkit sem veszítettem el a családomból. A háború alatt nem járhattunk rendes iskolába, így zenei nevelést sem kaphattam. A harcok után visszatértünk Koszovóba, és rájöttünk, hogy az egész életünket újra kell építeni. Azt gondoltam, hogy a technológia fontos lesz az új korszakban, ezért számítástechnikát kezdtem tanulni. Korán kiderült, hogy ez nem nekem való, ezután kezdtem el énekelni.

- Istogban tudják, hogy milyen karriert tudhat máris maga mögött?

Valójában egész Koszovó ismeri a történetemet.

Nagyon büszkék rám, mivel én vagyok az ország legelső, nemzetközileg is ismert operaénekese. A televízió többször állította az életutamat példaként a fiatal generációk elé, hogy lássák: ha keményen dolgoznak, valóra válhatnak az álmaik.

- Ezek szerint az éneklés mindig is az álma volt?

- Nem állítanám, hogy erről álmodtam. Amikor az iskolában végül zenét kezdtünk tanulni, a tanár mindig csak engem énekeltetett, amit egy idő után unni kezdtem.

A középiskolában rájöttem, hogy nem akarom az életemet számítógépek között leélni, úgyhogy az éneklést választottam.

Először azt mondták, hogy 21 évesen már túl öreg vagyok ehhez, de végül megtaláltam a megfelelő tanárt, aki segített. 2008-ban, Tiranában fejeztem be a konzervatóriumot.

- Vagyis az ön útja a színpadig jóval hosszabb volt, mint számos kollégájáé...

- Szerencsés fickó vagyok: miután Albániában befejeztem a zenei tanulmányaimat, hazamentem Koszovóba, ahol a nemzeti tévécsatorna felkért egy koncertfellépésre. Aztán ennek a csatornának lettem a művészeti igazgatója, és majdnem két évig nem énekeltem. El tudja ezt képzelni? (nevet) Rájöttem ugyanis, hogy operaénekesként nincs esélyem Koszovóban. Aztán 2010-ben találkoztam az első ügynökömmel, akivel elkezdtünk nagyon keményen együtt dolgozni, meghallgatásokra járni. Az operavilágba nehéz bekerülni, de ha valakinek megvan a hangja, a kinézete, és valaki, aki menedzseli őt, akkor minden simán megy. De a kezdet tényleg nem könnyű.

Rame Lahaj a Faustban

Rame Lahaj a Faustban (Fotó/Forrás: Rame Lahaj hivatalos oldala)

- Július 16-án újra Budapesten lép fel egy operagálán. 2011-ben Verdi Macbethjében Macduff szerepét énekelte a Magyar Állami Operaházban. Hogyan emlékszik erre az időre?

- Úgy hangzik majd, mintha udvarias akarnék lenni a második budapesti fellépésem előtt, de higgye el, soha nem fogom elfelejteni azt a Macbeth-előadást. Az volt életem első évadja, és a második nagy szerepem. Boldog voltam, hogy Alexandru Agache és Lukács Gyöngyi társaságában léphettem színpadra, a mai napig emlékszem a hangjukra... A rendezés hagyományos volt és egyszerűen csodaszép. Ez az előadás sokat adott nekem, hogy tovább menjek az úton. Rájöttem, mennyit kell még dolgoznom, de arra is, hogy nagyon megéri komolyan csinálni a dolgot. A margitszigeti koncertet már nagyon várom: Ailyn Pérezzel léptünk már fel közösen, Gabriele Vivianival most éneklünk először együtt. Verdi és Puccini mellett a repertoárom új darabjával is készültem: Gounod Faustjából is fogok énekelni.

Névjegy

Rame Lahaj a koszovói Istogban született és nevelkedett – nem zenész családban. Meglehetősen szokatlan egy kiváló énekes tehetségtől, hogy csak 21 éves korában kezd érdeklődni a zene iránt: a mára neves tenor azonban csak ekkor kezdte meg professzionális zenei képzését. A Tiranai Művészeti Akadémián diplomázott 2008-ban. 2009-2011 közötti időszakban művészeti vezető állást töltött be a koszovói RTV21 csatornánál. A Traviata Alfredójaként mutatkozott be a nemzetközi operaszcénában a németországi 50. Eutin Fesztiválon. 2011-ben Lahaj a Budapesti Állami Operaházban lépett fel a Macbeth Macduff szerepében.

Plácido Domingo és Rame Lahaj

Plácido Domingo és Rame Lahaj (Fotó/Forrás: Rame Lahaj hivatalos oldala)

Bemutatóinak menetrendje 2012-re gyorsan nemzetközi dimenziókat ért el. A 2013/14-es évad meglehetősen sikeresen alakult az énekes számára: olyan neves helyszínekre hívták meg, mint a drezdai Semperoper, ahol a Rigoletto Mantováját, a Traviata Alfredóját és a Bohémélet Rodolfóját is eljátszotta. A 2014/15-ös szezonban hatalmas sikert aratott Lahaj a Bohémélet Rodolfo szerepével az Egyesült Királyság legelőkelőbb színpadán, a Royal Albert Hallban. 2015 folyamán felléphetett az Sydney Operaház ikonikus színpadán, ahol kiemelkedő alakítást nyújtott a Traviatában. A 2016-os év meghozta Lahaj számára a legkülönlegesebb kitüntetést: a Mexikóban tartott Placido Domingo Operalia versenyen Lahajt lírikus énekes kitüntetésben részesítették. Ennek köszönhetően ma már Lahajt a világszerte elismert, legkiválóbb tenorok közé sorolják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.