Zenés színház

Rasszista lenne a Pillangókisasszony?

2017.06.06. 15:56
Ajánlom
Eljárt az idő Puccini operája fölött, a Pillangókisasszony tragikus sorsú heroinájának ábrázolása bántóan sztereotipikus és szexista, vélik egyre többen. Egy New York-i színház jelentősen átdolgozta az operát, melyről kérdés, hogy átmenthető-e a modern korba.

Puccini irodalmi ember volt, istenadta tehetsége volt a drámához, és szorosan együttműködött a librettistáival. A Pillangókisasszony című opera két forrásból táplálkozott. John Luther Long elbeszélése és David Belasco drámája alapján Giuseppe Giacosa és Luigi Illica írta a librettót, habár egyik forrás sem remekmű. Long történetében az amerikai Pinkerton egy opportunista, felelőtlen férfi, aki inkább házikedvencként tekint Cso-cso-szánra, mint feleségként, Pillangókisasszony pedig mazochisztikus módon ragaszkodik a férjéhez. Az elbeszélés tanulságos példázata annak, hogy egy önző figura hogy tesz tönkre egy naiv nőt. Belasco drámája is hasonló koncepció mentén festi meg a karaktereit, ami viszont korántsem hatásos: Cso-cso-szán gyerekes, sztereotip és passzív hős, és csak a dráma utolsó lapjain nyer némi hitelességet.

Pillangókisasszony a Margitszigeten

Pillangókisasszony a Margitszigeten (Fotó/Forrás: Kaiser Ottó, forrás: Szabad Tér Színház)

Ahogy mondtam, Puccininek fantasztikus érzéke volt a színházi hatáshoz, és – hogy a főhősnő karaktere illeszkedjen a lirico spinto szoprán hangjához – Cso-cso-szánt határozottabb, érettebb szereplővé tette. Az operában Butterfly már nem beszél gyerekesen, szenvedélye is inkább a nőiségéből, mint a gyermeki ragaszkodásából fakad. Szeretetteljes nő, aki méltósággal és bátorsággal hal meg, karaktere megérinti és könnyekre fakasztja az operanézőket. Imádjuk Pillangókisasszonyt. (Arról, hogy miért mindig a nők halnak meg az operában, itt írtunk.)

Miért mindig a nők halnak meg az operákban?

Kapcsolódó

Miért mindig a nők halnak meg az operákban?

Leszúrják, megfojtják, lelövik, megmérgezik. Megőrül, öngyilkos lesz. Nem is olyan jó primadonnának lenni.

Csak egy baj van bele. Pillangókisasszony élhetne is.

(Persze tudjuk, hogy a korabeli olasz közönségnek több baja volt Cso-cso-szánnal, aki a „gyengébb” nem képviselőjeként is a leggyengébb volt, nem volt meg benne Tosca vagy Manon karizmája, mindennek tetejében még egy távoli kultúrát képviselt, amivel a verizmushoz szokott nézők nem tudtak azonosulni. Na de erről is írtunk természetesen!)

Így bukott meg Cso-cso-szán miatt a Pillangókisasszony az ősbemutatón

Kapcsolódó

Így bukott meg Cso-cso-szán miatt a Pillangókisasszony az ősbemutatón

113 éve, 1904. február 17-én mutatták be Milánóban Puccini operáját, a Pillangókisasszonyt, amelynek egykori fogadtatása messze elmaradt a ma ismert átdolgozás sikerétől.

A kétezres évek elején megjelent új nézőpont szerint az opera egyáltalán nem felel meg a mai kornak. A Pillangókisasszony hozzájárult a sztereotip kép kialakulásához, hogy az ázsiai nő engedelmes, és a szenvedés nála erény – mondták egyre többen és egyre gyakrabban. Roger Parker Puccini-kutató, a King's College professzora már 2007-ben felvetette, hogy nincs minden rendben ezzel az operával.

[Az opera] autentikus előadása mindenképpen rasszista.

Rengeteg olyan dolog van benne, amit más körülmények között rasszistának mondanánk.” Parker szerint probléma, hogy miközben Shakespeare műveihez úgy nyúlnak a rendezők, ahogy tetszik nekik, a Pillangókisasszony színpadra állításánál egyáltalán nem törődik azzal senki, hogy az opera története felett eljárt az idő.

A Pillangókisasszony egy régi plakátja

A Pillangókisasszony egy régi plakátja (Fotó/Forrás: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary)

Az olyan ázsiai országok, mint Kína vagy Japán, már nem titokzatosak a nyugati ember szemében, de még mindig jelen van a fehérekben az ázsai nők fetisizálása, akik védtelenek, gyámoltalanok, érzelmeikben egyszerűek, könnyen megkaphatók, sőt, akár megvásárolhatók. (Gyors popkultos kitérő: ilyen figura a Twin Peaksben Josie.) Vele szemben ott van a férfias, világlátott tengerésztiszt. De ne szépítsük:

Pinkerton egy dicstelen figura

(és ez a legfinomabb jelző, amivel a kortárs operalátogatók őt illetni szokták), aki – miután Cso-cso-szán hozzáment feleségül, átvette a keresztény vallást és gyerekkel ajándékozta meg – elhagyja a nőt, és Amerikába megy, hogy „egy rendes feleséget” szerezzen magának. Nem véletlenül, hogy Pinkerton alakja a modern néző számára különösen ellenszenves lett, és gyakran ki is fütyülik őt a nézők. (Erről itt írtunk.) Sőt, a feminista megközelítés nem csak a nyugati ember dominanciakényszerét látja a történetben, hanem a maszkulin elnyomást is, lássuk be, okkal.

Lehet-e fütyülni az operában?

Kapcsolódó

Lehet-e fütyülni az operában?

Néhány napja egy Pillangókisasszony-előadás kapcsán újra fellángolt a vita, hogy lehet-e véleményt nyilvánítani – fütyülni, hurrogni – az operában. Antonio Pappano már megszólalt a kérdésben, most megkérdezzük Önöket is.

A Royal Opera House szóvívője szerint – ami elfogadható ellenérv –

a Pillangókisasszony egy adott kor szellemi terméke,

és azoknak az időknek az állapotait tükrözi. Fáy Miklós szerint a kényes részek kihúzásával az egész opera lényege veszhet el. „Mert ha tűrhetetlen a történet, akkor nem kell hozzá Puccini sem, ő pont ezt a tűrhetetlent zenésítette meg. Vagy fordítva: ha Puccini kell, akkor el kell viselni a sztorit, el kell viselni (ha nem is feltétlenül) az áljapán szemfestést, a fehérre mázolt arcot.”

A New York-i Heartbeat Operatársulat május végén adta elő a Pillangókisasszonyt – jelentős húzásokkal és korszerűsített cselekménnyel. „Az olyan művek, mint a Pillangókisasszony, megrekedtek egy korban: így tálalják ezeket a nézők elé, akik máshogy nem is képesek befogadni azokat” – mondta el a New York Timesnak Daniel Schlosberg, a társulat egyik zenei igazgatója. Az ő Butterfly-feldolgozásuk csupán kilencven perc, és a második felvonással kezdődik. „Ez az opera egy mestermű – folytatta Schlosberg. – Meg akartuk tisztelni a gyönyörű zenét azzal, hogy néhány kérdést csempészünk a drámába, és közelebb visszük azt a mai közönséghez.” A Heartbeat feldolgozása még azt a kérdést is nyitva hagyja, hogy vajon Butterfly öngyilkosságot követ-e el.

Jelenet egy márciusi előadásból a madridi Teatro de la Luzban

Jelenet egy márciusi előadásból a madridi Teatro de la Luzban (Fotó/Forrás: Eduardo Parra / Getty Images Hungary)

A társulat egyik alapítója, Ethan Heard szerint meg kell fosztani a közönséget attól a fétis-szerű gyönyörtől, amit Cso-cso-szán szenvedése jelent. „Kicsit fetisiszta dolog a japán öngyilkosságot végignézni, mert az embereket bámulatra készteti, ha valaki a szamurájkardba dől” – tette hozzá. A másik zeneigazgató, Jacob Ashworth szerint ebben az előadásban nem kell már kényszerűen összeegyeztetni a gyönyörű zene élvezetét és a finom rasszizmust. „Az operákat megerősítik ezek az adaptációk, mert az újabb generációk számára is érvényessé teszi őket – mondta Schlosberg. – Máskülönben múzeumi tárgyakká válnak.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Zenés színház magazin

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház videó

Íme a Pavarotti-dokumentumfilm első rövid előzetese!

A Grammy-gála közben játszották le először Ron Howard új dokumentumfilmjének teaserét.
Zenés színház galéria

Így halad az Operaház felújítása - FOTÓK!

Habár már tudni lehet, hogy nem lesz kész idén, a „kiszivárgó” fotók alapján nagyon várjuk az Ybl-palota elkészültét.