Harmincöt társulati tag aláírásával jelent meg közös nyilatkozat szerda este, amelyben arra kérték az Operettszínház vezetőit, válaszoljanak, milyen hatással van Orbán János Dénes példátlanul magas jogdíjainak kifizetése a színház gazdálkodására és a művészi munkára.
Kapcsolódó
OJD-ügy: Érdemi reakciót várnak a vezetőktől az Operettszínház művészei
Harmincöt társulati tag aláírásával jelent meg egy közlemény az Orbán János Dénes-ügy kapcsán, amelyben az Operettszínház tagjai arra kérik a teátrum vezetőit, nyilatkozzanak arról, milyen hatással vannak a kifizetések a színház gazdálkodására és a művészi munkára.
A válasz csütörtök délután érkezett a Budapesti Operettszínház Facebook-oldalán.
Kiss-B. Atilla sorait változtatások nélkül, kiemelésekkel közöljük:
Tisztelt Társulat!
A Peller Károly színművészünk Facebook-oldalán közzétett, sokatok által aláírt nyilatkozatban megfogalmazott kérdésre az alábbi válaszokat adom.
A Budapesti Operettszínházban bemutatott előadásainknak két formában jelentkeznek a kiadásai: egyrészt a bemutatóig terjedő, a mű elkészültéhez kapcsolódó kiadások formájában, másrészt az egy-egy esti előadás aktuális kiadásai formájában.
A Budapesti Operettszínház az évi egy, saját forrásaiból finanszírozott bemutatója kivételével minden további előadásának a bemutatóig terjedő kiadásait sikeres pályázatok eredményeként nyerte el – az Orbán János Dénes közreműködésével megvalósult előadások mindegyike így, pályázati úton elnyert plusz forrásoknak köszönhetően jöhetett létre.
Az Orfeum mágusa például a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával született meg, ezt a gesztust fejezte ki az a tény is, hogy a darab premierjén maga Csák János miniszter köszöntötte a közönséget.
Ez a miniszteri szerepvállalás nem volt független attól, hogy Magyarország kormánya a 2023-as évet a magyar operett évének nyilvánította.
Ugyanilyen erőteljes – a kormányzat tudatosan vállalt kultúrpolitikájából következő, a magyar operettkultúra régi nagyságát visszaadni kívánó – központi támogatás jelent meg egyebek mellett a Dankó Pista című előadásunk mögött is.
Vagyis a Társulat figyelmét kiváltó, Orbán János Dénes nevéhez köthető produkciók nem a saját intézményi, hanem pályázaton elnyert forrásaink felhasználásával születtek meg, amely források céltámogatások voltak, s így nem lettek volna átcsoportosíthatóak más célokra. Ebből a szempontból ezek a kiadásaink valójában meghatározott pályázati összegek megfelelően ellenőrzött, egy adott célra fordítható, tételesen elszámolt elköltéseinek minősülnek.
A másik költségelemet, a nem a bemutatóig terjedő, hanem egy-egy aktuális előadáshoz köthető költségeket illetően pedig arról tudunk beszámolni, hogy előadásaink – a nyugdíjas- és az ifjúsági bérletes előadásokat leszámítva – kevés kivételtől eltekintve nyereségesek, s ez a megállapításunk természetesen az Orbán János nevéhez köthető produkciókra is érvényes. Ilyenformán a bevételhez százalékosan arányított jogdíjak a befolyó jegybevételből kerülnek kifizetésre, ahogy az előadásokban szereplő művészeink tiszteletdíja is.
A fentiek alapján egyik említett kiadási tétel sem érinti a Budapesti Operettszínház intézményi működési forrásainak felhasználását, azt túlnyomórészt a Társulat munkabérére, társulati- és törzsgárdajuttatására, a színházi infrastruktúra fenntartására fordítjuk.
A kulturális kormányzat által az elmúlt években, illetve 2026-ban végrehajtott béremelés eredményeként a személyi juttatások aránya a Színház költségvetésében aktuálisan meghaladja a működési támogatás 80%-át, szemben a 2019/2020. években teljesített 50% körüli mértékkel.
Ezen belül a személyi juttatások egy főre jutó átlagos havi kifizetésének értéke a 2019. évi 392.891 forintról 2026. évre 833.732 forintra emelkedett.
A párbeszédben, tájékoztatásban – ahogy azt a hivatkozott szektorértekezlet is mutatja – a Budapesti Operettszínház vezetése folyamatosan partner, legyen a kérdéses ügy egyéni vagy a nagyobb közösséget érintő, legyen a kérdező munkavállalónk vagy a Társulat által választott szakszervezeti tisztviselő. Ez a nyitottságunk független attól, hogy a társulati tagjaink mennyire kerülnek vagy nem kerülnek a sajtóban keringő, sokszor pontatlan hírek hatása alá. A hírektől hangos és az alkotómunkára koncentráló, elmélyültebb időkben is mindig figyelünk a Társulat által fontosnak érzett, közös ügyeinkre.
Budapest, 2026. 07. 16.
Üdvözlettel,
Kiss-B. Atilla főigazgató sk.
Fejléckép: Kiss-B. Atilla a Budapesti Operettszínház évadhirdető sajtótájékoztatóján (fotó / forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
hírlevél
