Zenés színház

Régen minden jobb volt! - A kortárs opera is

2018.09.01. 10:10
Ajánlom
Operát rendezni hálátlan feladat, nem csoda, ha megesik, hogy modern operát nézni még hálátlanabb. Miközben a régivonalas közönség és a veterán művészek az újfajta rendezői színház egyeduralmára panaszkodnak, a józanabb hangok figyelmeztetnek, hogy nem lehet a múltban felejteni egy egész műfajt.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent cikkből.

Miután Wagner 1883-ban meghalt, bayreuthi szentélye, a Festspielhaus irányítását fiára, Siegfriedre hagyta. Az özvegy feleség, Cosima feltűnően visszavonult, pedig nem kellett volna semmi újat megszoknia. Beszámolók szerint a Wagner-operák szent helyén még akkor is a zeneszerző által választott díszleteket és jelmezeket használták, amikor azok elkezdtek szakadozni és tönkremenni.

Siegfried egyszerűen nem tudott kidobni semmit, amire az apja egykor rábólintott.

Az opera műfajában ez a hozzáállás örökletes dolog: egyértelműnek veszik, hogy egy kortárs zeneszerző soha nem alkothat olyat, mint Mozart vagy Verdi. Egy új rendező nem rendezhet olyat, mint Nádasdy Kálmán vagy Franco Zeffirelli. És Jonas Kaufmann sem énekelhet úgy, mint Domingo, akinél viszont jobb volt Gigli, nála meg még jobb Caruso. De hát hogyan panaszkodhatnánk a régmúltba merengésre, ha maga a műfaj is így fogant. Jacopo Peri, Monteverdi meg a többi 17. századi figura rájött, hogy a görögöknél minden jobb volt, legalábbis ami az antik tragédiát illeti. Létrehozták hát az operát.

GettyImages-463987809-162913.jpg

Jelenet Wagner Lohengrin c. operájából (1907) (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

Nagyjából harminc-negyven éve történt, hogy az operaházakba beengedték a színházi rendezőket. Pontosabban jött egy-két olyan rendező, aki sokkal könnyebb szívvel legyintett a zeneszerzők „szent akaratára”, mint a fenti történetben Wagner fia. Még akkor is, ha a modern rendezéseik alatt végig – mint a lelkiismeret hangja – az ő zenéjük szól, miközben a Walhallából pláza lesz, Mimiből űrturista, a Così fan tutte Itáliájából az ötvenes évekbeli Coney Island, a kifejező színészi és énekesi teljesítményről pedig multimédiás vetítés vonja el a figyelmet. Az operaközönség kemény magja szerint nem szabad ilyet, a Tosca, az Aida, a Don Giovanni örök érvényű és sérthetetlen.

Ennyire rugalmatlan lenne az opera?

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs (Fotó/Forrás: Éder Vera / Magyar Állami Operaház)

Korántsem. Gondoljunk csak arra, hogy a műfaj születése idején, a 17-18. században a cselekmény nem a művészi szabadságon vagy az isteni ihleten múlott, hanem az arisztokrata megrendelő kívánságán, aki a saját életének motívumait szerette volna viszontlátni a színpadi műben. Vagy hogy Verdi Rigolettója azért került a 16. századi Mantuába, mert nem ment volna át a cenzúrán, ha a francia királyt állítja pellengérre. Az opera fénykorában a zeneszerzők gyorsak voltak, elkapták és alakították a trendeket. Rossini három hét alatt írta meg A sevillai borbélyt. Az olaszok meg úgy néztek az előző évad slágeroperájára, mint a tavalyi kalendáriumra.

Aztán elérkezett a kor, amikor már halott zeneszerzőket hallgatunk: még mindig Rossinit, Verdit, Mozartot. Mert remekművek. A zenéjük legalábbis, a cselekményük, a szövegkönyvük pedig mulatságosan avítt. „Ó, villámcsapás” – énekelné például a csodálatos Kolonits Klára Lammermoori Luciaként, de mivel az énekelt nyelv olasz, csak a feliratokat mosolyoghatjuk meg. És ahogy egyre távolabb kerülnek tőlünk ezek a zenei remekművek, úgy kívánnak meg valakit, aki újra közelebb hozza őket. Aki leveszi Don Giovanniról a parókát. Aki nem a gyarmatokat, hanem a világűrt – a mai ismeretlent – hódítja meg Orlandóval. Aki előveszi a Nabuccót, ha szabadságért kell énekelni. És itt lép a képbe a régi vonalas operarajongó démona: a modern operarendező.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Fejléckép: Jelenet Wagner Lohengrin c. operájából (1907) - forrás: Print Collector / Getty Images Hungary

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.
Zenés színház hír

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.