Zenés színház

Régen minden jobb volt! - A kortárs opera is

2018.09.01. 10:10
Ajánlom
Operát rendezni hálátlan feladat, nem csoda, ha megesik, hogy modern operát nézni még hálátlanabb. Miközben a régivonalas közönség és a veterán művészek az újfajta rendezői színház egyeduralmára panaszkodnak, a józanabb hangok figyelmeztetnek, hogy nem lehet a múltban felejteni egy egész műfajt.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent cikkből.

Miután Wagner 1883-ban meghalt, bayreuthi szentélye, a Festspielhaus irányítását fiára, Siegfriedre hagyta. Az özvegy feleség, Cosima feltűnően visszavonult, pedig nem kellett volna semmi újat megszoknia. Beszámolók szerint a Wagner-operák szent helyén még akkor is a zeneszerző által választott díszleteket és jelmezeket használták, amikor azok elkezdtek szakadozni és tönkremenni.

Siegfried egyszerűen nem tudott kidobni semmit, amire az apja egykor rábólintott.

Az opera műfajában ez a hozzáállás örökletes dolog: egyértelműnek veszik, hogy egy kortárs zeneszerző soha nem alkothat olyat, mint Mozart vagy Verdi. Egy új rendező nem rendezhet olyat, mint Nádasdy Kálmán vagy Franco Zeffirelli. És Jonas Kaufmann sem énekelhet úgy, mint Domingo, akinél viszont jobb volt Gigli, nála meg még jobb Caruso. De hát hogyan panaszkodhatnánk a régmúltba merengésre, ha maga a műfaj is így fogant. Jacopo Peri, Monteverdi meg a többi 17. századi figura rájött, hogy a görögöknél minden jobb volt, legalábbis ami az antik tragédiát illeti. Létrehozták hát az operát.

GettyImages-463987809-162913.jpg

Jelenet Wagner Lohengrin c. operájából (1907) (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

Nagyjából harminc-negyven éve történt, hogy az operaházakba beengedték a színházi rendezőket. Pontosabban jött egy-két olyan rendező, aki sokkal könnyebb szívvel legyintett a zeneszerzők „szent akaratára”, mint a fenti történetben Wagner fia. Még akkor is, ha a modern rendezéseik alatt végig – mint a lelkiismeret hangja – az ő zenéjük szól, miközben a Walhallából pláza lesz, Mimiből űrturista, a Così fan tutte Itáliájából az ötvenes évekbeli Coney Island, a kifejező színészi és énekesi teljesítményről pedig multimédiás vetítés vonja el a figyelmet. Az operaközönség kemény magja szerint nem szabad ilyet, a Tosca, az Aida, a Don Giovanni örök érvényű és sérthetetlen.

Ennyire rugalmatlan lenne az opera?

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs (Fotó/Forrás: Éder Vera / Magyar Állami Operaház)

Korántsem. Gondoljunk csak arra, hogy a műfaj születése idején, a 17-18. században a cselekmény nem a művészi szabadságon vagy az isteni ihleten múlott, hanem az arisztokrata megrendelő kívánságán, aki a saját életének motívumait szerette volna viszontlátni a színpadi műben. Vagy hogy Verdi Rigolettója azért került a 16. századi Mantuába, mert nem ment volna át a cenzúrán, ha a francia királyt állítja pellengérre. Az opera fénykorában a zeneszerzők gyorsak voltak, elkapták és alakították a trendeket. Rossini három hét alatt írta meg A sevillai borbélyt. Az olaszok meg úgy néztek az előző évad slágeroperájára, mint a tavalyi kalendáriumra.

Aztán elérkezett a kor, amikor már halott zeneszerzőket hallgatunk: még mindig Rossinit, Verdit, Mozartot. Mert remekművek. A zenéjük legalábbis, a cselekményük, a szövegkönyvük pedig mulatságosan avítt. „Ó, villámcsapás” – énekelné például a csodálatos Kolonits Klára Lammermoori Luciaként, de mivel az énekelt nyelv olasz, csak a feliratokat mosolyoghatjuk meg. És ahogy egyre távolabb kerülnek tőlünk ezek a zenei remekművek, úgy kívánnak meg valakit, aki újra közelebb hozza őket. Aki leveszi Don Giovanniról a parókát. Aki nem a gyarmatokat, hanem a világűrt – a mai ismeretlent – hódítja meg Orlandóval. Aki előveszi a Nabuccót, ha szabadságért kell énekelni. És itt lép a képbe a régi vonalas operarajongó démona: a modern operarendező.

Olvasson tovább!

A teljes cikk a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Fejléckép: Jelenet Wagner Lohengrin c. operájából (1907) - forrás: Print Collector / Getty Images Hungary

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Vizuál

Mégsem Klimt-domborművet találtak Budapesten?

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta a The Art Newspaper.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház Film

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Zenés színház interjú

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház magazin

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.