Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

2021.12.03. 10:05
Ajánlom
A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.

Az alábbi cikk az Opera Magazin 2021. őszi számában jelent meg.

Az operának meglehetősen kaotikus az őstörténete, amihez hozzátartozik egy évtizedekre torz formában kanonizálódott verzió, az 1970-es évekből származó alapmű-rekonstrukció, majd a magángyűjteményekből hatalmas mennyiségben előkerült kéziratok, amelyek mind hitelesek, de sokszor egymást fedik, miközben még mindig hiányosak. Ebből az anyagból hogyan válogattatok?

Szabó-Székely Ármin dramaturg és Kesselyák Gergely intenzív kutatásaival indult a munka, de minél inkább beleástuk magunkat a darabba, annál nehezebbé vált bizonyos döntések meghozatala. Eljutottunk egy pontra, ahol vettünk egy nagy levegőt, és Kesselyák Gergely javaslatára a Pierre Barbier-féle verziót választottuk alappéldánynak. Ebből húztunk, és ebbe kerültek a kiegészítéseink, mert kortárs előadást szerettünk volna létrehozni, ami a mai nézőhöz szól dramaturgiájában és látványvilágában is.

Filmeken, sorozatokon szocializálódunk, és azoknak a ritmusában gondolkodunk még akkor is, ha operát nézünk.

Dramaturgiailag és zeneileg is egy nagyon sűrű szövetű anyag jött létre, amelyben jól vegyíthető a valóság és a belső világunk által projektált mese, belső igazság vagy félelem. Ebben a darabban – amit az opera műfaja eleve az abszurdba emel – meséken és a mesékbe belépő valós szereplőkön keresztül látjuk azt, ahogyan a személyiség árnyoldalai felnagyítódnak. A saját életünkben is így működünk: nem mindig vesszük komolyan a saját belsőnket, azt a világot, ami elég erősen meghatározza a másokhoz való viszonyunkat, azt, hogy milyen típusú szorongásainkat vagy szabadságainkat vetítjük ki másokra.

Hogyan döntöttetek a Múzsa szerepét és a szerelmek sorrendjét illetően?

Az előjátékba betettük a Múzsa átalakulásról szóló áriáját, ami keretet szolgáltatva megmagyarázza, miért nézzük ezt a történetet, és ki ez a Nicklausse nevű, Hoffmannt folyamatosan kerülgető, furcsa, élcelődő alak. A Múzsának van némi köze a romantikus művészmítoszhoz, az ihlet és a világtól való elzártság vagy a tudatmódosító szerek kérdéséhez, ő az, aki magáénak akarja tudni a főhőst, és így fontos ellenpontja annak, amit Hoffmann az életben keres.

Nagyon különlegesnek látom ezt a művet, mert a Hoffmann-történetek horrorisztikus, szinte freudi, komplexusokkal, félelmekkel teli világába kalauzolja a nézőket,

és ezáltal unikális helye van az operairodalomban. A játék tere egy hiperrealisztikus, szinte filmszerű díszlet. Ebből nem mozdulunk ki, de bízom abban, hogy elválnak egymástól azok a sötét, de humorral teli világok, amelyeket az itt megjelenő szereplők megidéznek.

A szerelmek sorrendje Olympia, Antonia és Giulietta, mert úgy éreztük, hogy bár az Antonia-képben felnövekszik a zene, mégis klausztrofób, zárt ez a világ, és muszáj kinyitnunk a történetet.

A szereposztás alapján úgy tűnik, két különböző előadás készül, hiszen az egyik szereposztásban a hármas főszerepet Kolonits Klára alakítja, a másikban pedig Jónás Réka Piroska (Olympia), Ádám Zsuzsanna (Giulietta) és Horti Lilla (Antonia) látható. Ez a te döntésed volt, vagy a felkérés erre érkezett?

A Magyar Állami Operaház megkeresése erre a két szereposztásra szólt. Kezdetben picit nehezen tudtam elképzelni, de hamar átalakult jóféle, inspiráló kihívássá, és kíváncsian várom, hogy ugyanabban a keretben, de különböző művészekre szabva hogyan születnek meg a képek.

Kolonits Klára nagyszerű és különleges tehetségű alakja a magyar operajátszásnak, akinek méltó, szép feladatot jelent, hogy ezt a hármas bravúrszerepet elénekelje.

Nagyon várom a vele való munkát, már csak azért is, mert bár évek óta jó barátságot ápolunk, még sosem dolgoztunk együtt. Különleges pillanat lesz, és bízom benne, hogy a jó kapcsolatunk ezáltal csak megerősödik. A másik szereposztásban három szintén kiváló művésznő működik közre. Egyrészt azért, mert hárman vannak, másrészt pedig azért, mert pályájuk más szakaszában tartanak, mint Klári, biztosan más tartalmakkal gazdagodik az előadás.

Alapvetően prózai színházban dolgozol, de viszonylag gyakran kirándulsz a zenés műfajba. Miért szeretsz operát rendezni?

Nagyon leegyszerűsítve a színházrendezés arról szól, hogyan helyezünk egymás mellé különböző hatásokat. Az opera esetében eleve adott a hatóanyag, a zene, ami megkérdőjelezhetetlen és kiolthatatlan, a művészet összes ága közül a legprimérebb és legzsigeribb hatású.

Nincs olyan festmény, ami olyan elementáris erővel hatolna az ember lelke legmélyére, mint négy egymás után leütött hang a zongorán.

Ez nekem olyan érzetet ad, mintha nem is a földön dolgoznék, hanem egy szuperszonikus rakétán ülnék.

A zeneszerző elvégzi a munkád nagy részét?

Bevallom, időnként jobban szorongok egy zenés rendezésnél, mint egy prózainál, mert adott egy remekmű, amit a színpadon és a zenekari árokban hatalmas munkával szólaltat meg rengeteg ember, úgyhogy nekem nincs feltétlenül könnyebb dolgom. De az például

csodálatos, hogy úgy kezdődik egy opera próbafolyamata, hogy az énekesek pontosan tudják a szerepet, és azonnal a munka manuális részével tudunk foglalkozni.

Bármikor dolgoztam az Operában, az énekesek részéről mindig kíváncsiságot éreztem, azt, hogy szerették volna színészileg meghaladni önmagukat; azért pedig én vagyok hálás, hogy a műfajról tudok tőlük tanulni.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.
Vizuál

Ingyenes animációs filmekkel készül a Nemzeti Filmintézet a magyar kultúra napjára

Az ünnepi válogatásban olyan legendás alkotások is szerepelnek, mint Dargay Attila Lúdas Matyija, de különleges rövidfilmek is láthatóak lesznek a FILMIO kínálatában.
Klasszikus

A megérinthető zene - Megnyílt a Magyar Zene Háza

Tíz éves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg szombaton a Magyar Zene Háza. A zenei beavató intézmény koncertekkel, interaktív kiállítással, zenei kreatív térrel és zenepedagógiai foglakozásokkal várja a nagyközönséget. 
Színház

Tragikusan fiatalon elhunyt Mokány Csaba színművész

Negyvenhárom éves korában elhunyt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező adta hírül a Komáromi Jókai Színház facebook oldala. "Isten veled, Csabi! Emléked megőrizzük!" - búcsúznak tőle kollégái.
Klasszikus

Főszerepben a Barenboim-család

A világhírű zongoraművész-karmester, Daniel Barenboim és hegedűművész fia, Michael ad koncertet január 26-án a Müpában. A műsoron Mozart-szonáták szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.