Zenés színház

Reimann nagyon izgul a Lear miatt

2016.01.30. 13:50
Ajánlom
A zeneszerző Lear című operáját ma, január 30-án mutatják be a Magyar Állami Operaházban. A zeneszerző érzéseiről és a darabról pénteken szűk körű sajtóbeszélgetésen vallott.

"Ugyanolyan izgatott vagyok, mint a müncheni ősbemutató előtt, ezt az érzést nem lehet elveszíteni. Elvégre sohasem lehet tudni, mi fog történni és a publikum részétől milyen lesz a reakció" - fogalmazott a német komponista. Aribert Reimann elmondta: nagyon boldog, hogy művét Budapesten is bemutatják.

Aribert Reimann

Aribert Reimann (Fotó/Forrás: Illyés Tibor)

A Lear keletkezéséről felidézte: az opera megszületését a legendás énekes, Dietrich Fischer-Dieskau ösztönözte, akit éveken át kísért zongorán.

"1968-ban kérdezte meg először, hogy nem írnék-e operát a Learből, mert szívesen állna színpadra a címszerepben.

Először azt mondtam neki, nem fog ez nekem menni, akkora hatalmas darabról van szó, Verdit is egész életében foglalkoztatta, de végül nem írt belőle operát.

De nem adta föl, folyton kérlelt, végül a dolog befészkelte magát a tudatomba és elkezdett foglalkoztatni. Később a szükséges hangzást is sikerült megtalálnom, majd felkértem egy librettistát. A szöveg 1975-re, a teljes opera 1976-ra lett kész, majd 1978-ban létrejöhetett az ősbemutató is" - mondta a zeneszerző.

Aribert Reimann

Aribert Reimann (Fotó/Forrás: Illyés Tibor)

Aribert Reimann a Lear zenéjéről elmondta: két fő rész motiválta, az egyik a vihar, a másik, amikor Lear a pusztában ismét megtalálja önmagát mint egyszerű ember. "A vihar zenéjének különlegessége, hogy a 12 kromatikus hang mellé 12 negyedhang is betársul. Ez a zene olyan, mint egy fa, amely mintha összeomlana, amikor Lear a pusztában van. Az ottani zene a 24-es skála maradványaiból épül fel" - fejtette ki.

Mint mondta, a komponálás első pillanatától tudta, hogy nagyon nehéz zenét ír. Hozzátette, hogy szerencsére Stefan Soltész karmester jól ismeri a darabot, Essenben már előadta 12 évvel ezelőtt és a mostani próbafolyamat alatt is többször tájékoztatta arról, hogy jól haladnak a darabbal. Kiemelte azt is: a csütörtöki főpróbán lenyűgözte, hogy a zenekar és az énekesek milyen jól vették az akadályokat.

"Soha nem kötöttem kompromisszumokat az életben, így a Learnél is tudtam, hogy nehéz lesz, mégis így akartam megírni. Amikor komponálok, nem gondolok a megvalósíthatóságra" - jegyezte meg.

Aribert Reimann méltatta Anger Ferenc rendező munkáját is, hogy ennyi év után ilyen nagyszerűen színpadra tudja állítani az eredeti Jean-Pierre Ponnelle-féle rendezést.

Az 1978-as müncheni ősbemutató óta több mint húszféle rendezésben mutatták be a darabot, Párizsban és a berlini Komische Operben két-két külön színrevitelben is - mondta a komponista, hozzátéve, hogy az utóbbi években nőtt az érdeklődés a Lear iránt, idén például két ház, a budapesti mellett a párizsi is színre viszi; utóbbi bemutatója májusban lesz.

A budapesti Operaház Shakespeare-évadának egyik súlypontjaként bemutatott darabot Anger Ferenc viszi színre az 1978-as müncheni ősbemutatót rendező legendás alkotó, Jean-Pierre Ponnelle munkája nyomán, a színpadi világot a fiatal látványtervező, Zöldy Z. Gergely rekonstruálja. A dirigensi dobogón a magyar származású Stefan Soltész áll, a bemutatón a nemzetközi hírű izlandi énekes, Tómas Tómasson lép színpadra a címszerepben.

A különleges hangzásvilágot a Magyar Állami Operaház kiváló szólistái interpretálják - a főbb szerepekben Bátori Éva, Kovácsházi István, Palerdi András, Rálik Szilvia és Sümegi Eszter lép színpadra. Az előadás a január 30-i bemutató után még öt alkalommal látható az Andrássy úti dalszínházban. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.