Zenés színház

Rendhagyó történelemórát tartott Kerényi Miklós Gábor

2016.02.05. 13:47
Ajánlom
A Francia Forradalom Európa történetének meghatározó eseménye volt, mely alapjaiban rengette meg az európai gondolkodást és világrendet. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség zászlaja alatt zajló véres harcokról és kegyetlen terrorról számos műalkotás született az évszázadok során.

A legutóbbiak egyike Lévay Szilveszter és Michael Kunze 2006-os Marie Antoinette című musicalje, melynek magyarországi bemutatóját március 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban. Ennek apropóján Kerényi Miklós Gábor, a Nagymező utcai teátrum művészeti vezetője, az előadás rendezője rendhagyó történelem órát tartott a budapesti Szent István Gimnáziumban.

Kerényi Miklós Gábor a rendhagyó történelemórán

Kerényi Miklós Gábor a rendhagyó történelemórán (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

„Összefüggésekről beszélek, de ezeket azonnal meg kell kérdőjelezniük. Amit mondok, az feltétlenül igaz – vagy nem” – kezdte az órát KERO a zsúfolásig megtelt tanteremben, hiszen – mint mondta – a színházban nem a történelmi igazságok a lényegesek, hanem a viszonyok, amiket meg lehet fogalmazni egy-egy előadásban. Mi szükség van tehát a történelem ismeretére és mi a színházra? – tette fel a kérdést.

„Felfedezhetünk hasonlóságokat és különbségeket az elmúlt korok és jelenünk között, így a történelem segíthet eligazodni saját életünkben. A színház pedig amellett, hogy szórakoztat, gondolati kalandokra is késztet, olyan élményt nyújthat, ami megváltoztatja picit az életünket” – mondta KERO, és hozzátette, hogy az Operettszínház évek óta fajsúlyosabb dolgok közlésére is vállalkozik és bizonyos témákról komolyabban szeretne beszélni előadásaiban. Ezek sorába tartozik a Marie Antoinette is, ami bár történelmi témát dolgoz fel, mégsem a történelmi hűség a legfontosabb benne, hanem azok az emberi viszonyok: szerelem, féltés, féltékenység, árulás, hatalomvágy, gyűlölet, amiket ma is mindannyian átélhetünk, és ami által segíthet felismerni, hogyan kell élni a saját életünket.

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

Kerényi Miklós Gábor ezt követően beszélt a korról, amelyben a musical játszódik; beágyazta a francia eseményeket az európai történelem sodrába, mesélt az osztrák származású királynéról és a többi valós történelmi alakról: XVI. Lajosról, Orléans hercegéről, Fersen grófról, Jacques Hébert újságíróról. Kiemelt olyan kevéssé ismert momentumokat is, mint hogy ebben a történelmi pillanatban született meg a bulvársajtó, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz a negatív képhez, ami a királynéról alakult ki a nép körében. Mesélt arról is, hogy XVI. Lajos imádta a kovácsmesterséget és saját műhelye is volt, hogy Guillotin nevű orvosa „találta fel” a francia forradalom jelképévé vált nyaktilót, amit egyébként maga a király tökéletesített. „Kemény kor, amiben számunkra nagyon ismerős elemek jelennek meg: hogyan manipulálják a tömeget, hogyan szabadul el a pokol, hogyan alakul ki az anarchia, hogy jön elő az emberből az állat. Erről szól a Marie Antoinette” – foglalta össze Kerényi Miklós Gábor.

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

A darab érdekessége – tette hozzá –, hogy bár a történelmet komolyan gondolja, hozzátesz némi fikciót is. A musical egy japán könyv alapján született, mely abból az ötletből indul ki, hogy Marie Antoinette-nek van egy féltestvére – akiről senki sem tud –, Margrid Arnaud, egy nehéz sorsú, szegény lány, aki forradalmárnak áll. „Az egyik forradalmat akar és változást, a másik értetlenül és csodálkozva nézi a körülötte zajló eseményeket, és nem érti, miért nem jó mindenki számára a fennálló rend. Kettejük sorsa és találkozása áll a mű fókuszában, aminek végén Marie megérti, hogyan kellett volna cselekednie, Margrid pedig ráébred, hogy rossz döntést hozott, amikor a csőcselék közé állt, mert az az út az őrülethez és az értelmetlen halálhoz vezet” – magyarázta a rendező.

Kero megmutatta a diákoknak az előadás díszletének makettjét, melyet a királyné nevének kezdőbetűi alkotnak, és ami a történet előrehaladtával guillotine-ná alakul át. A jelmezekről szólva hangsúlyozta, hogy olyan ruhákat terveznek, amik bár korabeli viseletnek tűnnek, mégsem idegenítenek el a történet befogadásától – a régi és a mai kor stílusa ötvöződik bennük. Beszélt a zeneszerzői technikákról és a zenei motívumok jelentéséről is, továbbá arról, hogy meg kell találniuk azokat a szituációkat, amikben az egyes dalok leginkább meg tudnak szólalni. Kerényi Miklós Gábor beszéde végén hangsúlyozta: a színházba járás közösségi élmény, a közösen átélt katarzis minden másnál erősebben működik.

KERO és Vágó Zsuzsi

KERO és Vágó Zsuzsi (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

A rendhagyó történelemórát a Budapesti Operettszínház művészei tették még különlegesebbé. A diákok meghallgathatták a musical legnagyobb szóló és duett számait Homonnay Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi és Horváth Dániel előadásában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.