Zenés színház

Rendhagyó történelemórát tartott Kerényi Miklós Gábor

2016.02.05. 13:47
Ajánlom
A Francia Forradalom Európa történetének meghatározó eseménye volt, mely alapjaiban rengette meg az európai gondolkodást és világrendet. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség zászlaja alatt zajló véres harcokról és kegyetlen terrorról számos műalkotás született az évszázadok során.

A legutóbbiak egyike Lévay Szilveszter és Michael Kunze 2006-os Marie Antoinette című musicalje, melynek magyarországi bemutatóját március 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban. Ennek apropóján Kerényi Miklós Gábor, a Nagymező utcai teátrum művészeti vezetője, az előadás rendezője rendhagyó történelem órát tartott a budapesti Szent István Gimnáziumban.

Kerényi Miklós Gábor a rendhagyó történelemórán

Kerényi Miklós Gábor a rendhagyó történelemórán (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

„Összefüggésekről beszélek, de ezeket azonnal meg kell kérdőjelezniük. Amit mondok, az feltétlenül igaz – vagy nem” – kezdte az órát KERO a zsúfolásig megtelt tanteremben, hiszen – mint mondta – a színházban nem a történelmi igazságok a lényegesek, hanem a viszonyok, amiket meg lehet fogalmazni egy-egy előadásban. Mi szükség van tehát a történelem ismeretére és mi a színházra? – tette fel a kérdést.

„Felfedezhetünk hasonlóságokat és különbségeket az elmúlt korok és jelenünk között, így a történelem segíthet eligazodni saját életünkben. A színház pedig amellett, hogy szórakoztat, gondolati kalandokra is késztet, olyan élményt nyújthat, ami megváltoztatja picit az életünket” – mondta KERO, és hozzátette, hogy az Operettszínház évek óta fajsúlyosabb dolgok közlésére is vállalkozik és bizonyos témákról komolyabban szeretne beszélni előadásaiban. Ezek sorába tartozik a Marie Antoinette is, ami bár történelmi témát dolgoz fel, mégsem a történelmi hűség a legfontosabb benne, hanem azok az emberi viszonyok: szerelem, féltés, féltékenység, árulás, hatalomvágy, gyűlölet, amiket ma is mindannyian átélhetünk, és ami által segíthet felismerni, hogyan kell élni a saját életünket.

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

Kerényi Miklós Gábor ezt követően beszélt a korról, amelyben a musical játszódik; beágyazta a francia eseményeket az európai történelem sodrába, mesélt az osztrák származású királynéról és a többi valós történelmi alakról: XVI. Lajosról, Orléans hercegéről, Fersen grófról, Jacques Hébert újságíróról. Kiemelt olyan kevéssé ismert momentumokat is, mint hogy ebben a történelmi pillanatban született meg a bulvársajtó, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz a negatív képhez, ami a királynéról alakult ki a nép körében. Mesélt arról is, hogy XVI. Lajos imádta a kovácsmesterséget és saját műhelye is volt, hogy Guillotin nevű orvosa „találta fel” a francia forradalom jelképévé vált nyaktilót, amit egyébként maga a király tökéletesített. „Kemény kor, amiben számunkra nagyon ismerős elemek jelennek meg: hogyan manipulálják a tömeget, hogyan szabadul el a pokol, hogyan alakul ki az anarchia, hogy jön elő az emberből az állat. Erről szól a Marie Antoinette” – foglalta össze Kerényi Miklós Gábor.

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra

Marie Antoinette - rendhagyó történelemóra (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

A darab érdekessége – tette hozzá –, hogy bár a történelmet komolyan gondolja, hozzátesz némi fikciót is. A musical egy japán könyv alapján született, mely abból az ötletből indul ki, hogy Marie Antoinette-nek van egy féltestvére – akiről senki sem tud –, Margrid Arnaud, egy nehéz sorsú, szegény lány, aki forradalmárnak áll. „Az egyik forradalmat akar és változást, a másik értetlenül és csodálkozva nézi a körülötte zajló eseményeket, és nem érti, miért nem jó mindenki számára a fennálló rend. Kettejük sorsa és találkozása áll a mű fókuszában, aminek végén Marie megérti, hogyan kellett volna cselekednie, Margrid pedig ráébred, hogy rossz döntést hozott, amikor a csőcselék közé állt, mert az az út az őrülethez és az értelmetlen halálhoz vezet” – magyarázta a rendező.

Kero megmutatta a diákoknak az előadás díszletének makettjét, melyet a királyné nevének kezdőbetűi alkotnak, és ami a történet előrehaladtával guillotine-ná alakul át. A jelmezekről szólva hangsúlyozta, hogy olyan ruhákat terveznek, amik bár korabeli viseletnek tűnnek, mégsem idegenítenek el a történet befogadásától – a régi és a mai kor stílusa ötvöződik bennük. Beszélt a zeneszerzői technikákról és a zenei motívumok jelentéséről is, továbbá arról, hogy meg kell találniuk azokat a szituációkat, amikben az egyes dalok leginkább meg tudnak szólalni. Kerényi Miklós Gábor beszéde végén hangsúlyozta: a színházba járás közösségi élmény, a közösen átélt katarzis minden másnál erősebben működik.

KERO és Vágó Zsuzsi

KERO és Vágó Zsuzsi (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

A rendhagyó történelemórát a Budapesti Operettszínház művészei tették még különlegesebbé. A diákok meghallgathatták a musical legnagyobb szóló és duett számait Homonnay Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi és Horváth Dániel előadásában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Színház

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.
Színház

Elhunyt Ababi Csilla, a nagyváradi teátrum fiatal színésznője

A nagyváradi Szigligeti Színház 36 éves színésznője méltósággal és különleges erővel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szeptember 16-án. FRISSÍTVE!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Így ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár

Nagyszabású koncerttel ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár. A Cotton Club Singers egykori tagja, aki azóta operaénekes, 2020. január 6-án számos vendéggel lép fel a fővárosi Erkel Színházban.
Zenés színház cinefest

Pavarotti özvegye Miskolcra jön a férjéről szóló film díszbemutatójára

Luciano Pavarotti özvegye, Nicoletta Mantovani is ellátogat az Oscar-díjas Ron Howard, Pavarottiról készült dokumentumfilmjének gálájára a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra.
Zenés színház opera

Puccini-bemutató készül Szegeden

Október 11-től láthatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban Giacomo Puccini két egyfelvonásosát, A köpenyt és a Gianni Schicchit Göttinger Pál rendezésében.
Zenés színház magazin

Tel-Avivban vendégeskedett a Menyasszonytánc

A Budapesti Operettszínház 2006-ban bemutatott klezmer-operettjét két alkalommal is láthatta a közönség az Izraeli Magyar Kulturális Évad részeként szeptember 12-én és 13-án.
Zenés színház videó

Gyerekszereplők mesélnek a távozó Billy Elliot musicalről

Az évek során több gyerek is játszott a musicalben, amelyre szeptember 22-én lejár az Operaház szerződése. Búcsúzóul nézd meg, milyen volt a darabban játszani.