Zenés színház

Richard Strauss az Operaházban

2014.05.17. 08:00
Ajánlom
"Reméljük, nem találkozunk ezzel a művel többé a Filharmónia Társasság műsorán” – írta a kritika 1891 januárjában az első pesti Richard Strauss-bemutató, az Itáliában című szimfonikus költemény előadása után. Nem fogadták kedvezőbben négy évvel később a Halál és megdicsőülést sem, 1897-ben pedig a Till Eulenspiegelről így szólt a bírálat: „Ilyen zenei tótágast, összevisszaságot még nem komponált szabadlábon lévő muzsikus”. Straussot valószínűleg nem rendítették meg az efféle kritikák, hozzászokott az elutasításhoz. Az idő őt igazolta, a berzenkedőkkel szemben a kíváncsiak és a hívek tábora is folyamatosan nőtt.

Strauss művei Pesten előbb csendültek fel a koncerttermekben, mint a színpadon. Végül a Salome volt az első operája, mely 1907-ben a Király Színházban, a boroszlói társulat vendégjátékaként színre került. A századelőn hatalmas botrányt kavart zenedráma előadását a Magyar Királyi Operaháznak ekkor még nem engedélyezték. A színház vezetői csak 1910-ben döntöttek úgy, hogy bemutatják az Elektrát. A premier március 11-én volt, Alszeghy Kálmán rendezte, Kerner István vezényelt. Klytaemnestrát Fodorné Aranka, Elektrát Krammer Teréz, Chrysothemist Sebeők Sára énekelte. "Akármilyen hidegen, józanul is ítéljük meg a darabot, az kétségtelen, hogy a hallgatót lebilincseli, izgatja, szinte fárasztja" - írta Kern Aurél. A bemutató után néhány hónappal a darabjait karmesterként is népszerűsítő szerző Pesten is elvezényelte zenedrámáját.

Alig futott le az Elektra előadássorozata, 1911. május 21-én megtartották A rózsalovag operaházi bemutatóját. "A rózsalovag zenéje tehát a maga nemében merész és hatásos, de nem remekmű. Noha a szeczesszióba tévelyedett jeles zeneszerző a dallammal való megalkuvást színleli. Egészében a darab nagyon tetszett; talán az is hozzájárult, hogy szövege sikamlós" - írta a korabeli recenzió. A Sebeők Sára, Dömötör Ilona, Kornai Richárd és Sándor Erzsi főszereplésével bemutatott Rózsalovag Pesten is meghozta az áttörést Strauss művei számára, néhány évad kivételével száz éve folyamatosan repertoárján tartja az Operaház. A vígoperát egészen az 1960-as évek végig az eredeti díszlettel játszották, melyet annak idején Újházy Ignác és Kéméndy Jenő az ősbemutató tervezője, Alfred Roller rajzai alapján készített. Az 1920-as, 30-as években több friss szereposztás mutatkozott be A rózsalovagban. A produkcióban olyan jeles bécsi vendégművészek is felléptek, mint Maria Jeritza, Alexander Kipnis és Erich Kleiber; 1944-ben, a szerző nyolcvanadik születésnapja alkalmából Clemens Krauss dirigált.

Hosszas várakozás után végül 1912. december 19-én került sor a Salome bemutatójára. "Ennek a monstrumnak legfeljebb a közönség szenzáció-falánkságára lehet hatása, de a zeneirodalmunk, vagy kultúránk fejlődésére nem. Ez a mű rombolóan hat az ízlésre és egészségtelen, kárhozatos befolyással lehet fiatal zenészgenerációnkra. Egyedüli enyhítő körülmény a kitűnő előadás" - írták a premier másnapján. Heródest Gábor József, Heródiást Fodorné Aranka, a címszerepet Dömötör Ilona, Jochanaant Szemere Árpád énekelte, az előadást Kerner István vezényelte és Alszeghy Kálmán rendezte. A mű az első szériában csak hét előadást ért meg, de a második világháborúig többször felújították. Az évek során a júdeai hercegnő szerepében bemutatkozott Némethy Ella, Walter Rózsi, Maria Jeritza és Németh Mária, sőt néhány előadás erejéig az ősbemutató Heródese, Karel Burian is fellépett.

"Amíg a kapitalista nyugat sajtója a bolsevikok emberevéséről és kultúrarombolásáról regél, azalatt a budapesti Operaház Strauss-Hofmannstahl-operát készít elő és a proletárdiktatúra ötödik hetében be is mutat" - írta Péterfi István a Világban 1919. április 20-án, az Ariadné Naxosz szigetén-premier másnapján. Megmagyarázhatatlan, miért mutatták be Strauss talán legkifinomultabb operáját a Tanácsköztársaság alatt. A produkció ekkor alig három előadást ért meg. A magyarországi bemutató főszereplői Sebeők Sára, Sándor Erzsi, Marschalkó Rózsi és Környei Béla voltak.

A hatvankét éves komponista 1926-ban Pestre látogatott, hogy a Filharmóniai Társaság zenekarával koncertet adjon saját műveiből, valamint A rózsalovagot és a Salomét vezényelje. Strauss 1932-ben tér vissza hozzánk, ekkor két legnépszerűbb művén kívül az Egyiptomi Heléna bemutatóját is dirigálta. Ez az egyetlen olyan Strauss-opus, melynek a betanítását is a szerző végezte hazánkban. A produkciót Márkus László rendezte, a díszleteket és a jelmezeket Oláh Gusztáv tervezte, a főszerepeket Bodó Erzsi, Závodszky Zoltán és Báthy Anna énekelték. A következő Strauss-újdonságot, az Arabellát 1934. december 28-én mutatták be. A pesti közönség a kiváló szereposztás (Báthy Anna, Dobay Lívia, Losonczy György) ellenére sem szerette meg a művet, amely mindössze öt előadást ért meg. A Daphnét a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon játszották először 1940 nyarán, majd egy évvel később áthozták az Operaházba az előadást. A főszerepeket Tamás Ilonka, Sárdy János és Halmos János énekelték, Ferencsik János vezényelt. A késői Strauss-opera is csak pár előadást ért meg.

A világháború előtt két Strauss-balett bemutatójának is a színhelye volt az Operaház. François a világháború előtt az Operaház. Francois Couperin táncaiból hangszerelt meg Strauss egy csokorra valót, ebből lett Rékai András librettójára Az ezüstkulcs című táncjáték, melynek koreográfiáját Brada Ede készítette. A versailles-i kastély parkjában játszódó mese főszereplője Szalay Karola volt. Haraszti Emil így ír az 1928-as bemutatóról: "Felemás muzsika: se nem Couperin, se nem Strauss. Még Az ezüstkulcs szövegénél is nagyobb rejtély: miért kellett ezt a darabot előadni?" A másik balett a József legendája, a lengyel származású Jan Cieplinski koreográfiájában került színre. Az 1934-es előadás ékessége Fülöp Zoltán Veronese-stílusban készült barokk színpadképe volt. Két vendégjátékra is sor került Pesten: az Intermezzót 1929-ben a Nürnbergi Városi Színház társulata játszotta, a berlini Staatsoper művészei pedig az Elektrát mutatták be 1941 tavaszán az ifjú Herbert von Karajan vezényletével.

1949-ben elhunyt a világhírű komponista, a műveit gondozó szerző és karmester. A második világháborút követő években Strauss művei lekerültek az Operaház repertoárjáról. Egyedül A rózsalovag maradhatott műsoron, legendás szólistagárdával (Báthy Anna, Osváth Júlia, Birkás Lilian, Sándor Judit, Székely Mihály, Gyurkovics Mária), Ferencsik János vezetésével. Egészen 1958 őszéig kellett várni, hogy újabb Strauss-opera szólaljon meg Pesten. A Salomét Nádasdy Kálmán rendezte, Lukács Miklós vezényelte. A címszerepet Birkás Lilian, Heródest Udvardy Tibor, Heródiást Delly Rózsi, Jochanaant Jámbor László énekelte. Később Déry Gabriella és Házy Erzsébet állt be Saloménak, de több külföldi művésznő is fellépett a címszerepben, így Margaret Tynes, Leonie Rysanek és a huszonéves Anja Silja. Ismét hosszú szünet után 1967-ben újabb Strauss-remekmű került színre, az Ariadné Naxosz szigetén, Makai Péter egységes rendezői-tervezői koncepciójában. A premiert Ferencsik János vezényelte, az előadás elsősorban Ágai Karolának nyújtott parádés szereplehetőséget.

A rózsalovagot 1971-ben újították fel. Mikó András rendezése és Makai Péter levegős-szecessziós látványvilága több évtizeden át maradt színen. A Ferencsik János által betanított előadásban a Tábornagynét Déry Gabriella és Sudlik Mária, Octaviant Házy Erzsébet és Szőnyi Olga énekelte. Az 1984-ben felújított Operaház első Strauss-operája is A rózsalovag volt. Ekkor Kórodi András és Kovács János vezényeltek, Csavlek Etelka állt be Tábornagynénak, Gregor József Ochsnak, Takács Klára és a pályakezdő Komlósi Ildikó Octaviannak.

Ha létezik a háború utáni pesti operajátszásnak fontos Richard Strauss-produkciója, akkor az Békés András 1976-os Elektra-rendezése, Forray Gábor legendássá vált "méhkaptár" díszletével. Klytaemnestrát Komlóssy Erzsébet, a címszerepet Kasza Katalin, Chrysothemist Kovács Eszter énekelte az Erdélyi Miklós által vezényelt premieren. Az 1970-es években két Strauss-balettbemutatót is láthatott a pesti közönség. Ez lenne a halál? címmel 1975 januárjában a straussi életművet lezáró Négy utolsó énekre készített Béjart-balettel bővült a színház repertoárja, Fodor Antal 1977-ben a Don Juan című szimfonikus költeményre koreografált egyfelvonásos táncművet. 1977 októberében a drezdai Semperoper társulata vendégszerepelt Budapesten. A hallgatag asszonyt Harry Kupfer rendezésében játszották. A vígopera sikere elsősorban a Sir Morosust éneklő Theo Adamnak volt köszönhető. A bécsi Staatsoper együttese 1989-ben egyik leghíresebb előadásával, látogatott Pestre, a szereposztás élén Lucia Popp és Kurt Rydl neve állt.

Alig néhány nappal a vendégjáték után, 1989. április 29-én került bemutatásra Szikora János rendezésében, Csikós Attila pazar díszleteiben, Kovács János vezényletével a Salome. A premieren a főszerepeket Rozsos István, Mészöly Katalin, Sass Sylvia és Kálmándi Mihály énekelték. Később Kukely Júlia és a karrierje talán legkiemelkedőbb alakítását nyújtó Zempléni Mária mutatkozott be a címszerepben. A produkció immáron negyed évszázada része az Operaház műsorának, az utóbbi években Rálik Szilvia énekli Salomét.

Hosszas szünet után, 2007-ben került sor az Elektra felújítására. Kovalik Balázs rendezése Antal Csaba kiszáradt fürdőmedencét formázó díszleteiben új távlatokat nyitott a hazai Strauss-játszásban. A két premiert Kovács János és Oberfrank Péter vezényelte, a főszerepeket Agnes Baltsa és Kovács Annamária, Nadine Secunde és a szenzációs Rálik Szilvia, valamint Bátori Éva és Bazsinka Zsuzsanna alakították. A Strauss-sorozat következő bemutatója A rózsalovag volt 2010 márciusában. Az előadást a lett Andrejs Zagars állította színpadra, a világháború előestéjének szecessziós Bécsébe helyezve a történetet. A zenekart ismét Kovács János vezényelte, ezúttal Dénes Istvánnal felváltva, a tábornagynét Bátori Éva és Sümegi Eszter, Ochs bárót Lars Woldt, Gábor Géza és Szvétek László, Octaviant Meláth Andrea és Mester Viktória énekelte. Sok évtized után, 2012-ben került ismét színre az Arabella. Az opera rendezését a műfajjal először találkozó Bereményi Géza vállalta, a premiert a magyar származású Stefan Soltész vezényelte, a címszerepben Sümegi Eszter pályája egyik legnagyobb sikerét aratta. Az Operaház legutóbbi Strauss-bemutatója ismét a modern előadások hívei számára készült: Anger Ferenc az Ariadné Naxoszban rendezésével debütált a színházban. A 2013 tavaszi felújítást Héja Domonkos vezényelte, a főszerepekben Szabóki Tünde, Rácz Rita és Mester Viktória mutatkoztak be.

D104F2CA-9EAC-4ADD-9AA3-C8BE42077B36

Arabella - Magyar Állami Operaház

Richard Strauss művei immáron több mint száz éve az Operaház repertoárjának szerves részei. Maga a szerző is többször járt Budapesten, hogy operáit betanítsa, vezényelje. Így Puccini mellett Strauss az egyetlen világhírű zeneszerző, akinek darabjait az Operaház művészei első kézből tanulhatták meg. A szerző életében két balettjét és hét operáját játszotta a színház, s ebből négyet maga Strauss is dirigált. Németországon és Ausztrián kívül aligha akad olyan ország, amelyik ilyen intenzív zeneszerzői jelenléttel dicsekedhet. Richard Strauss születésének százötvenedik évfordulójára számtalan érdekes produkcióval készül a világ, az azonban egyedülálló, hogy egy színház alig három héten belül hat operát is műsorára tűzzön. Így bátran kijelenthetjük, hogy a Magyar Állami Operaház a 2014-es jubileumra valóban világraszóló eseménnyel készül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.