Zenés színház

Robotok, cowboyok és szervkereskedelem

Egy átlagos egyetemi vizsgán a diákok öltönyben vagy kosztümben feszengnek, tele vannak aggodalommal és a többnapi kialvatlanságtól karikás a szemük. Nem úgy, minta Zeneakadémia opera szakának záróvizsgáján. MAGAZIN

Már hagyomány, hogy a Zeneakadémia operavizsgái rendhagyóak, merészek, provokatívak - és rendkívül szórakoztatóak. Nem kis részben köszönhető ez Almási-Tóth Andrásnak, aki színpadi játékot oktat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, illetve ő a rendezője a félévi vizsgaelőadásoknak. Az ez évi vizsga Operaszkeccsek címen futott; a rövidfilmek mintájára készült öt kisoperát láthattuk a Zeneakadémia újonnan felújított Solti Termében. A Kistermet - bár eredetileg az énekesek vizsgáira készült - mindig inkább a kevésbé fontos koncertekre, illetve felvételikre használták, senki sem kedvelte igazán rossz akusztikája, levegője, hangulata és sivár kinézete miatt. Ennek két oka is van: eredetileg a terem fő dísze két szecessziós csillár volt, amelyeket nehézkes tisztításuk miatt nem sokkal az épület átadása után lecseréltek. A másik ok, hogy a hatvanas években anyagi okok és teremhiány miatt átalakították az egyébként tökéletesen működő zsinórpadlást tantermekké, ami a vezetőség reményeivel ellentétben nem hogy javította, de még rosszabbá tette az akusztikát. A 2013 őszén átadott megújult Zeneakadémia egyik nagy projektje volt a terem eredeti formájának rekonstrukciója és alkalmassá tétele nemcsak kisoperák, de kamarakoncertek előadására is. Bár kétség kívül különleges egy vizsga az Operaházban is, talán mégis egy fokkal autentikusabb, hangulatosabb a diákok eredeti környezetében, a Zeneakadémián.

Az öt minioperával nemcsak a master operaszakos énekesek, hanem szerzőik is vizsgáztak, mivel az egyetem zeneszerzés szakos hallgatóit kérték fel megírásukra. A négy húszperces mű közt szerepelt a tanszékvezető, Fekete Gyula egyfelvonásosa, az egyedüli opera, amelynek nem most volt az ősbemutatója. A mű Edith Wharton Római láz című novellája alapján készült: a történetben két középkorú hölgy idézi fel egy ifjúkori vakációjukat Rómában, amely során rég eltemetett titkok és érzelmek kerülnek felszínre. Az 1992-es operát ha nem is dolgozta át a zeneszerző, Almási-Tóth András újraértelmezésében mégis szerkezetileg új formában láthattuk: a szépségszalonban játszódó jelenetben az eredeti kettő helyett négy szereplő vett részt. A két főszereplő hölgyet, Mrs. Ansley-t és Mrs. Slade-et Imai Ayane és Vincze Klára alakította, míg a kozmetikusokat, akikről kiderült, több szerep jutott számukra, mint azt az elején gondoltuk volna Gheorghita Orsolya és Yoshida Makiko játszotta. A két japán lány az összes operában együtt, sokszor egymást kiegészítve énekelt. Ez zeneakadémiai tanulmányaik kezdete óta így van, aminek nemcsak származásuk, hanem közös múltjuk is oka, hiszen korábban mindketten Hokkaidó szigetén tanultak. Amennyi a közös pont, annyi a különbözőség magasságuk és hangszínük terén - ezt a kettőséget ismerte fel a rendező és aknázta ki ahányszor csak tudta.  Almási-TóthTarantinóhoz hasonló felfogása ebben az operában is érvényesült, például mikor megpróbálták egymást gyümölccsel agyonetetni a szereplők, vagy többen szúrt seb általi halált szenvedtek. Talán leginkább ebben a műben tűnt fel, milyen jó színészek az idei végzős énekesek - teljes mértékben hiányzott játékukból az operaénekeseknél általános túlzó gesztikuláció és mimika.

Ez persze a kifejezetten ironikus és groteszk western és scifi történetre nem volt igaz, hiszen ott éppen erre volt szükség. A második operaszkeccs - Horváth Bálint Sarah és Billy szomorú históriája - inkább musical, mint opera amerikai népdalfeldolgozásaival, könnyed hangvételével és a végén szereplő vérfürdővel. A négy végzős lány itt is együtt szerepelt, mellettük két elsős, Beéri Benjamin és Erdős Attila játszotta a férfi főszerepeket. Különösen tetszett a kapzsi anyuka szerepében Gheorghita Orsolya, és a nincstelen cowboyt alakító Erdős Attila alakítása. A sci-fi az utolsóelőtti helyen szerepelt az operák sorában. Virágh András Femme Fatale 2200111XXG című műve a jövőben játszódik: két emberszabású robotnő (Gheorghita Orsolya és Bernáth Éva) elfog két példányt a kihalófélben lévő emberi faj hímnemű egyedei közül, akikkel felfedezik a szerelem csodáját. A lányok robotjelmeze kifejezetten igényes ufószerű kinézetet eredményezett, bár nem lehetett könnyű benne az összetett koreográfia mellett elénekelni szólamaikat. A néma földlakókat két táncos, Horváth Máté és Rosu Andor alakította, akik az utolsó felvonásba új színt hoztak. Az előbbi táncos az este utolsó produkciójában is szerepelt, mint szervkereskedő. Ebben a két japán énekes reményekkel teli színésznőket alakított, akik egy szereplőválogatáson szembesülnek azzal, hogy egy szervkereskedő kezébe kerültek. Később kiderül, hogy Colette (Yoshida Makiko) minderről tudott, és gyermekkori féltékenysége miatt hozta el rég nem látott vetélytársát, Madeleine-t (Imai Ayane), a történet azonban nem úgy végződik, ahogy a bosszúszomjas színésznő remélte. Az Immortal Heart című thriller-  amely ismét inkább a musical műfajához közelít -  szerzője, Kutrik Bence vokális diplomadarabja is egyben. Colette színt valló dala volt talán a legszórakoztatóbb szám az este folyamán - Yoshida Makiko nem csak énekesi sokszínűségéről, de tánctudásáról is meggyőződhetett a közönség, és a vizsgáztató bizottság.

Fekete Gyula darabján kívül az egyedüli dráma Kecskés Balázs Szonya című darabja volt, amely a Bűn és bűnhődés két kulcsjelenetét dolgozza fel. Az este nyitódarabjában a női főszerep Bernáth Éváé, az egyedüli elsős lányé volt, Raszkolnyikovot pedig T. Gippert Béla játszotta. A zeneileg jól átgondolt formájú, egyszerre modern és klasszikus nyelvezetű opera kicsit talán kilógott a sorból. Ennek legfőbb oka a tragikus téma, illetve talán Almási-Tóth András növendéke, Kovács Dániel (aki egyébként a western történetet is rendezte) színrevitele volt: a színpad végig sötét maradt, az szereplők arcát csupán egy zseblámpa fényénél láthattuk.

Sokszor lehet mostanában az opera műfajának hanyatlásáról, régimódiságáról olvasni, rengeteg olyan produkcióval találkozhatunk, amelyek szinte már görcsösen próbálják bebizonyítani, hogy az opera igenis fiatalos és könnyen befogadható. Az idei operavizsgán semmiféle erőlködés nem érződött; őszinte, természetes és legfőképpen rendkívül szórakoztató kisoperákat láthattunk, amelyek professzionális és kitartó munka eredményei.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Vizuál

Két új Almodóvar-filmmel jön a Spanyol Filmhét

A válogatásban erős hangsúlyt kap Pedro Almodóvar művészete. Október 26-án debütál új filmje, a Párhuzamos anyasorsok, és két további alkotás is a nevéhez kötődik: az Emberi hang című kisfilmnek rendezője, míg a Benidormban havazik című Isabel Coixet-filmnek producere volt. 
Plusz

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.
Színház

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.
Zenés színház

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.