Zenés színház

Robotok, cowboyok és szervkereskedelem

Egy átlagos egyetemi vizsgán a diákok öltönyben vagy kosztümben feszengnek, tele vannak aggodalommal és a többnapi kialvatlanságtól karikás a szemük. Nem úgy, minta Zeneakadémia opera szakának záróvizsgáján. MAGAZIN

Már hagyomány, hogy a Zeneakadémia operavizsgái rendhagyóak, merészek, provokatívak - és rendkívül szórakoztatóak. Nem kis részben köszönhető ez Almási-Tóth Andrásnak, aki színpadi játékot oktat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, illetve ő a rendezője a félévi vizsgaelőadásoknak. Az ez évi vizsga Operaszkeccsek címen futott; a rövidfilmek mintájára készült öt kisoperát láthattuk a Zeneakadémia újonnan felújított Solti Termében. A Kistermet - bár eredetileg az énekesek vizsgáira készült - mindig inkább a kevésbé fontos koncertekre, illetve felvételikre használták, senki sem kedvelte igazán rossz akusztikája, levegője, hangulata és sivár kinézete miatt. Ennek két oka is van: eredetileg a terem fő dísze két szecessziós csillár volt, amelyeket nehézkes tisztításuk miatt nem sokkal az épület átadása után lecseréltek. A másik ok, hogy a hatvanas években anyagi okok és teremhiány miatt átalakították az egyébként tökéletesen működő zsinórpadlást tantermekké, ami a vezetőség reményeivel ellentétben nem hogy javította, de még rosszabbá tette az akusztikát. A 2013 őszén átadott megújult Zeneakadémia egyik nagy projektje volt a terem eredeti formájának rekonstrukciója és alkalmassá tétele nemcsak kisoperák, de kamarakoncertek előadására is. Bár kétség kívül különleges egy vizsga az Operaházban is, talán mégis egy fokkal autentikusabb, hangulatosabb a diákok eredeti környezetében, a Zeneakadémián.

Az öt minioperával nemcsak a master operaszakos énekesek, hanem szerzőik is vizsgáztak, mivel az egyetem zeneszerzés szakos hallgatóit kérték fel megírásukra. A négy húszperces mű közt szerepelt a tanszékvezető, Fekete Gyula egyfelvonásosa, az egyedüli opera, amelynek nem most volt az ősbemutatója. A mű Edith Wharton Római láz című novellája alapján készült: a történetben két középkorú hölgy idézi fel egy ifjúkori vakációjukat Rómában, amely során rég eltemetett titkok és érzelmek kerülnek felszínre. Az 1992-es operát ha nem is dolgozta át a zeneszerző, Almási-Tóth András újraértelmezésében mégis szerkezetileg új formában láthattuk: a szépségszalonban játszódó jelenetben az eredeti kettő helyett négy szereplő vett részt. A két főszereplő hölgyet, Mrs. Ansley-t és Mrs. Slade-et Imai Ayane és Vincze Klára alakította, míg a kozmetikusokat, akikről kiderült, több szerep jutott számukra, mint azt az elején gondoltuk volna Gheorghita Orsolya és Yoshida Makiko játszotta. A két japán lány az összes operában együtt, sokszor egymást kiegészítve énekelt. Ez zeneakadémiai tanulmányaik kezdete óta így van, aminek nemcsak származásuk, hanem közös múltjuk is oka, hiszen korábban mindketten Hokkaidó szigetén tanultak. Amennyi a közös pont, annyi a különbözőség magasságuk és hangszínük terén - ezt a kettőséget ismerte fel a rendező és aknázta ki ahányszor csak tudta.  Almási-TóthTarantinóhoz hasonló felfogása ebben az operában is érvényesült, például mikor megpróbálták egymást gyümölccsel agyonetetni a szereplők, vagy többen szúrt seb általi halált szenvedtek. Talán leginkább ebben a műben tűnt fel, milyen jó színészek az idei végzős énekesek - teljes mértékben hiányzott játékukból az operaénekeseknél általános túlzó gesztikuláció és mimika.

Ez persze a kifejezetten ironikus és groteszk western és scifi történetre nem volt igaz, hiszen ott éppen erre volt szükség. A második operaszkeccs - Horváth Bálint Sarah és Billy szomorú históriája - inkább musical, mint opera amerikai népdalfeldolgozásaival, könnyed hangvételével és a végén szereplő vérfürdővel. A négy végzős lány itt is együtt szerepelt, mellettük két elsős, Beéri Benjamin és Erdős Attila játszotta a férfi főszerepeket. Különösen tetszett a kapzsi anyuka szerepében Gheorghita Orsolya, és a nincstelen cowboyt alakító Erdős Attila alakítása. A sci-fi az utolsóelőtti helyen szerepelt az operák sorában. Virágh András Femme Fatale 2200111XXG című műve a jövőben játszódik: két emberszabású robotnő (Gheorghita Orsolya és Bernáth Éva) elfog két példányt a kihalófélben lévő emberi faj hímnemű egyedei közül, akikkel felfedezik a szerelem csodáját. A lányok robotjelmeze kifejezetten igényes ufószerű kinézetet eredményezett, bár nem lehetett könnyű benne az összetett koreográfia mellett elénekelni szólamaikat. A néma földlakókat két táncos, Horváth Máté és Rosu Andor alakította, akik az utolsó felvonásba új színt hoztak. Az előbbi táncos az este utolsó produkciójában is szerepelt, mint szervkereskedő. Ebben a két japán énekes reményekkel teli színésznőket alakított, akik egy szereplőválogatáson szembesülnek azzal, hogy egy szervkereskedő kezébe kerültek. Később kiderül, hogy Colette (Yoshida Makiko) minderről tudott, és gyermekkori féltékenysége miatt hozta el rég nem látott vetélytársát, Madeleine-t (Imai Ayane), a történet azonban nem úgy végződik, ahogy a bosszúszomjas színésznő remélte. Az Immortal Heart című thriller-  amely ismét inkább a musical műfajához közelít -  szerzője, Kutrik Bence vokális diplomadarabja is egyben. Colette színt valló dala volt talán a legszórakoztatóbb szám az este folyamán - Yoshida Makiko nem csak énekesi sokszínűségéről, de tánctudásáról is meggyőződhetett a közönség, és a vizsgáztató bizottság.

Fekete Gyula darabján kívül az egyedüli dráma Kecskés Balázs Szonya című darabja volt, amely a Bűn és bűnhődés két kulcsjelenetét dolgozza fel. Az este nyitódarabjában a női főszerep Bernáth Éváé, az egyedüli elsős lányé volt, Raszkolnyikovot pedig T. Gippert Béla játszotta. A zeneileg jól átgondolt formájú, egyszerre modern és klasszikus nyelvezetű opera kicsit talán kilógott a sorból. Ennek legfőbb oka a tragikus téma, illetve talán Almási-Tóth András növendéke, Kovács Dániel (aki egyébként a western történetet is rendezte) színrevitele volt: a színpad végig sötét maradt, az szereplők arcát csupán egy zseblámpa fényénél láthattuk.

Sokszor lehet mostanában az opera műfajának hanyatlásáról, régimódiságáról olvasni, rengeteg olyan produkcióval találkozhatunk, amelyek szinte már görcsösen próbálják bebizonyítani, hogy az opera igenis fiatalos és könnyen befogadható. Az idei operavizsgán semmiféle erőlködés nem érződött; őszinte, természetes és legfőképpen rendkívül szórakoztató kisoperákat láthattunk, amelyek professzionális és kitartó munka eredményei.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Jazz/World

Zeneművet írt a „napalmos lánynak”, most végre élőben is előadhatta neki

1972-ben járta be a világot a vietnámi háború legsokkolóbb fotója, amin gyerekek menekülnek a bombázás elől. Tiszteletükre Hannibal Lokumbe még 1973-ban szvitet komponált, amit most élőben is előadhatott a képen meztelenül szereplő lánynak, Kim Phuc Phan Thi-nek.
Vizuál

Megfilmesítik a Mester és Margaritát

Bulgakov regényének mozis változatát A nagy Gatsby-t is rendező Baz Luhrmann forgatja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház soharóza

Olyan lemez jelent meg, amire tényleg vágyott a közönsége

Lemezen is megjelenik a Tabu kollekció, a Soharóza nagy sikerű előadásának hanganyaga. Az alternatív kórus júniusban kezdett közösségi finanszírozási kampányba, december 13-tól pedig kapható az album.
Zenés színház vicces

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Zenés színház hír

Először van női zeneigazgatója a San Franciscó-i Operának

Kim Eun Sun dél-koreai karmestert nevezték ki a San Franciscó-i Opera zeneigazgatójának. Az operaház történetében először tölti be nő ezt a posztot az intézményben.
Zenés színház musical

Látványos musical született Nikola Tesláról

Februárban mutatják be a RaM Colosseumban a Nikola Tesla – Végtelen energia című új musicalt. A kétfelvonásos, rendkívül látványos zenés darab segít felfedezni és új oldaláról megismerni a közismert név – Nikola Tesla – mögött rejtőző zsenit, életének rejtélyeit.
Zenés színház opera

Minden, amit az Operaház új évadáról tudni akar

19 premier, köztük két ős- és három magyarországi bemutató is szerepel a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja elnevezésű tematikus évadában.