Zenés színház

Robotok, cowboyok és szervkereskedelem

Egy átlagos egyetemi vizsgán a diákok öltönyben vagy kosztümben feszengnek, tele vannak aggodalommal és a többnapi kialvatlanságtól karikás a szemük. Nem úgy, minta Zeneakadémia opera szakának záróvizsgáján. MAGAZIN

Már hagyomány, hogy a Zeneakadémia operavizsgái rendhagyóak, merészek, provokatívak - és rendkívül szórakoztatóak. Nem kis részben köszönhető ez Almási-Tóth Andrásnak, aki színpadi játékot oktat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, illetve ő a rendezője a félévi vizsgaelőadásoknak. Az ez évi vizsga Operaszkeccsek címen futott; a rövidfilmek mintájára készült öt kisoperát láthattuk a Zeneakadémia újonnan felújított Solti Termében. A Kistermet - bár eredetileg az énekesek vizsgáira készült - mindig inkább a kevésbé fontos koncertekre, illetve felvételikre használták, senki sem kedvelte igazán rossz akusztikája, levegője, hangulata és sivár kinézete miatt. Ennek két oka is van: eredetileg a terem fő dísze két szecessziós csillár volt, amelyeket nehézkes tisztításuk miatt nem sokkal az épület átadása után lecseréltek. A másik ok, hogy a hatvanas években anyagi okok és teremhiány miatt átalakították az egyébként tökéletesen működő zsinórpadlást tantermekké, ami a vezetőség reményeivel ellentétben nem hogy javította, de még rosszabbá tette az akusztikát. A 2013 őszén átadott megújult Zeneakadémia egyik nagy projektje volt a terem eredeti formájának rekonstrukciója és alkalmassá tétele nemcsak kisoperák, de kamarakoncertek előadására is. Bár kétség kívül különleges egy vizsga az Operaházban is, talán mégis egy fokkal autentikusabb, hangulatosabb a diákok eredeti környezetében, a Zeneakadémián.

Az öt minioperával nemcsak a master operaszakos énekesek, hanem szerzőik is vizsgáztak, mivel az egyetem zeneszerzés szakos hallgatóit kérték fel megírásukra. A négy húszperces mű közt szerepelt a tanszékvezető, Fekete Gyula egyfelvonásosa, az egyedüli opera, amelynek nem most volt az ősbemutatója. A mű Edith Wharton Római láz című novellája alapján készült: a történetben két középkorú hölgy idézi fel egy ifjúkori vakációjukat Rómában, amely során rég eltemetett titkok és érzelmek kerülnek felszínre. Az 1992-es operát ha nem is dolgozta át a zeneszerző, Almási-Tóth András újraértelmezésében mégis szerkezetileg új formában láthattuk: a szépségszalonban játszódó jelenetben az eredeti kettő helyett négy szereplő vett részt. A két főszereplő hölgyet, Mrs. Ansley-t és Mrs. Slade-et Imai Ayane és Vincze Klára alakította, míg a kozmetikusokat, akikről kiderült, több szerep jutott számukra, mint azt az elején gondoltuk volna Gheorghita Orsolya és Yoshida Makiko játszotta. A két japán lány az összes operában együtt, sokszor egymást kiegészítve énekelt. Ez zeneakadémiai tanulmányaik kezdete óta így van, aminek nemcsak származásuk, hanem közös múltjuk is oka, hiszen korábban mindketten Hokkaidó szigetén tanultak. Amennyi a közös pont, annyi a különbözőség magasságuk és hangszínük terén - ezt a kettőséget ismerte fel a rendező és aknázta ki ahányszor csak tudta.  Almási-TóthTarantinóhoz hasonló felfogása ebben az operában is érvényesült, például mikor megpróbálták egymást gyümölccsel agyonetetni a szereplők, vagy többen szúrt seb általi halált szenvedtek. Talán leginkább ebben a műben tűnt fel, milyen jó színészek az idei végzős énekesek - teljes mértékben hiányzott játékukból az operaénekeseknél általános túlzó gesztikuláció és mimika.

Ez persze a kifejezetten ironikus és groteszk western és scifi történetre nem volt igaz, hiszen ott éppen erre volt szükség. A második operaszkeccs - Horváth Bálint Sarah és Billy szomorú históriája - inkább musical, mint opera amerikai népdalfeldolgozásaival, könnyed hangvételével és a végén szereplő vérfürdővel. A négy végzős lány itt is együtt szerepelt, mellettük két elsős, Beéri Benjamin és Erdős Attila játszotta a férfi főszerepeket. Különösen tetszett a kapzsi anyuka szerepében Gheorghita Orsolya, és a nincstelen cowboyt alakító Erdős Attila alakítása. A sci-fi az utolsóelőtti helyen szerepelt az operák sorában. Virágh András Femme Fatale 2200111XXG című műve a jövőben játszódik: két emberszabású robotnő (Gheorghita Orsolya és Bernáth Éva) elfog két példányt a kihalófélben lévő emberi faj hímnemű egyedei közül, akikkel felfedezik a szerelem csodáját. A lányok robotjelmeze kifejezetten igényes ufószerű kinézetet eredményezett, bár nem lehetett könnyű benne az összetett koreográfia mellett elénekelni szólamaikat. A néma földlakókat két táncos, Horváth Máté és Rosu Andor alakította, akik az utolsó felvonásba új színt hoztak. Az előbbi táncos az este utolsó produkciójában is szerepelt, mint szervkereskedő. Ebben a két japán énekes reményekkel teli színésznőket alakított, akik egy szereplőválogatáson szembesülnek azzal, hogy egy szervkereskedő kezébe kerültek. Később kiderül, hogy Colette (Yoshida Makiko) minderről tudott, és gyermekkori féltékenysége miatt hozta el rég nem látott vetélytársát, Madeleine-t (Imai Ayane), a történet azonban nem úgy végződik, ahogy a bosszúszomjas színésznő remélte. Az Immortal Heart című thriller-  amely ismét inkább a musical műfajához közelít -  szerzője, Kutrik Bence vokális diplomadarabja is egyben. Colette színt valló dala volt talán a legszórakoztatóbb szám az este folyamán - Yoshida Makiko nem csak énekesi sokszínűségéről, de tánctudásáról is meggyőződhetett a közönség, és a vizsgáztató bizottság.

Fekete Gyula darabján kívül az egyedüli dráma Kecskés Balázs Szonya című darabja volt, amely a Bűn és bűnhődés két kulcsjelenetét dolgozza fel. Az este nyitódarabjában a női főszerep Bernáth Éváé, az egyedüli elsős lányé volt, Raszkolnyikovot pedig T. Gippert Béla játszotta. A zeneileg jól átgondolt formájú, egyszerre modern és klasszikus nyelvezetű opera kicsit talán kilógott a sorból. Ennek legfőbb oka a tragikus téma, illetve talán Almási-Tóth András növendéke, Kovács Dániel (aki egyébként a western történetet is rendezte) színrevitele volt: a színpad végig sötét maradt, az szereplők arcát csupán egy zseblámpa fényénél láthattuk.

Sokszor lehet mostanában az opera műfajának hanyatlásáról, régimódiságáról olvasni, rengeteg olyan produkcióval találkozhatunk, amelyek szinte már görcsösen próbálják bebizonyítani, hogy az opera igenis fiatalos és könnyen befogadható. Az idei operavizsgán semmiféle erőlködés nem érződött; őszinte, természetes és legfőképpen rendkívül szórakoztató kisoperákat láthattunk, amelyek professzionális és kitartó munka eredményei.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bűnügy

Ennyibe kerül valakit ököllel megütni az operaházban

Fizetnie kell a nézőnek, aki megütötte a közönség egy másik tagját a brit Királyi Operaházban.
Zenés színház opera

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Zenés színház hír

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.
Zenés színház alan gilbert

A Svéd Királyi Operaház zeneigazgatója lett Alan Gilbert

A svédek első számú operaháza bejelentette, hogy 2021 tavaszától Alan Gilbert veszi át a zeneigazgatói posztot az intézményben.
Zenés színház aj vej-vej

Aj Vej-vej Rómában rendezi első operáját

Puccini Turandot című operáját rendezi meg Rómában Aj Vej-vej kínai művész, aki ezzel az előadással debütál operarendezőként.