Zenés színház

Romlatlan fiúhang, romló testben – a kasztráció árnyoldalai

2016.07.01. 10:52
Ajánlom
Mindenki ámulattal csodálta őket csengő hangjukért, ám kegyetlen eljáráson átesett férfiaknak súlyos testi elváltozásokkal kellett szembenézniük.

Egészen a 19. század végéig élt az a gyakorlat, hogy a fiú operaénekeseket, annak érdekében, hogy megőrizzék csengő, gyermeki hangjukat, még a pubertás kor előtt kasztrálták. Kiderült, hogy a megcsonkított fiúk nem csak heréiket veszítették el, hanem más testi elváltozásokkal is szembe kellett nézniük – olvasható a Múlt-kor oldalán.

Gaspare Pacchierotti és koponyája

Gaspare Pacchierotti és koponyája (Fotó/Forrás: Nature.com)

A Padovai Egyetem szakértői megvizsgálták egy 19. században élt előadóművész, Gaspare Pacchierotti csontvázát, az eredményekről pedig a Scientific Reportsban számoltak be. A tanulmány kitér rá, hogy a kasztrált énekesek több esetben magasabbak voltak, mint a hasonló beavatkozáson át nem esett társaik. „A kasztráltak szokatlanul magasak voltak, nagy, hordó alakú mellkassal, gyermekekre jellemző gégével és hosszú, nyurga lábakkal” – írják. A felsorolt jellemzőket Pacchierotti csontjai is alátámasztják, magassága például a combcsontok, sípcsontok és felkarcsontok hossza alapján 191 cm lehetett.

A CT-vizsgálat alapján csigolyatörést és csontsűrűség-csökkenést is megállapítottak, ami mögött a kasztráció hatására kialakuló csontritkulást sejtik a kutatók, ám nem elhanyagolható a szakmai ártalom lehetősége sem, miszerint a nyakcsigolyakopást a próbák alatti folyamatos fej és a nyakmozgatása okozta.

A tanulmány megemlíti továbbá, hogy három légzőizom esetében is tapasztaltak elváltozást, valamint a lapockákon is megfigyelhetőek voltak olyan nyomok, amelyek arra utalnak, hogy Pacchierotti gyakran használta a karjait éneklés közben. Érdekesség, hogy a testi problémák ellenére 81 éves koráig élt, amelyben számos „érzéki” kapcsolatról van tudomásunk.

A kutatók mindeddig egyetlen operaénekes, Carlo Broschi, művésznevén Farinelli maradványait tanulmányozhatták. A leghíresebb kasztrált szoprán énekes 1705 és 1782 között élt. Gyermekkorában kasztrálták a gyönyörű hangja miatt, mondván a romlatlan fiúhang szárnyal a legszebben. Már életében legenda övezte, több novella jelent meg róla politikai és szexuális felhangokkal, 1994-ben pedig filmet készítettek életéről Farinelli címmel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.