Zenés színház

Rondó - A Csárdáskirálynő című új lemezről

2006.01.20. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal A Csárdáskirálynő című lemez megjelenése kapcsán a címszereplőt, a rendezőt és a lemezkiadó munkatársát kérdeztük arról, véleménye szerint mi az oka annak, hogy a Csárdáskirálynő című operett még ma – kilencven évvel bemutatója után is – sikert arat?

Fischl Mónika

Fischl Mónika (primadonna, A Csárdáskirálynő című lemez címszereplője)

A Csárdáskirálynő a világ legnépszerűbb operettje. Az egész világot meghódította, és jellemző sikerére, hogy az első világháború alatt született mű diadalútja nem várta meg a háború végét. Egy évvel a premier után már az ellenséges vonalak mögött is felcsendültek a fülbemászó melódiák. Nem biztos, hogy a siker titkát teljesen föl lehet tárni, de az sem biztos, hogy ez baj. Annyi bizonyos, hogy a magyar operettek minden erényét magában foglalja: meseszerű történet, magyaros temperamentum, könnyen megjegyezhető dallamok zseniálisan hangszerelve. De ha a siker titka ennyiből állna, akkor talán nem is lenne zseniális. Kálmán Imre nemzetközi mércével tekintve is nagy zeneszerző. Nekem megadatott az a lehetőség, hogy a leghíresebb magyar operett címszerepét már alakíthattam Budapesten, Szolnokon, Rómában, Amszterdamban, Münchenben, Tokióban, Baden-Badenben és Mörbischben is. Októberben egy televíziós felvétel is készült a baden-badeni előadás alapján, és a napokban került az itthoni polcokra az a hiánypótló hanglemez, amely a világjáró pesti előadás teljes zenei anyagát rögzíti. A statisztikák szerint eddig több mint 300 millió néző látta a darabot, és biztos vagyok benne, hogy a sikerszéria folytatódik.

Kerényi Miklós Gábor KERO (a Budapesti Operettszínház direktora, rendező)

A Csárdáskirálynő alapvető sikere természetesen elsősorban az invenciózus, változatos, különlegesen hatásos zenének köszönhető. Kálmán Imre, a zseniális zeneszerző drámai, lírai és szórakoztató humoros számok keverékét nyújtja operai jellegű és értékű együttesekkel. A hatás nagy része mégis a librettóban, a librettó szereplőiben keresendő. Az I. világháború idején egy magyarországi sanzonettbe belehabarodó osztrák arisztokrata fiatalember rangon aluli házasságának története egyik oldalról különleges áthallást mutat Ferenc József és Rudolf trónörökös viszonyára, amelyben a magyar Vecsera Mária éppúgy főszerepet játszott, mint a bécsi Caspar Mici. Másfelől pedig azóta is megdobogtatja valamennyiünk szívét: a szerelem, pénz, kiszolgáltatottság, családi kötelezettségek összefonódása és ellentéte, mindünk számára ismerős… Egy könnyűnek látszó, orfeumi szerelmi történet, amely mögött igen mély emberi feszültségek sejlenek föl gyönyörűséges, vérpezsdítő és elandalító zenével… Mi kellene ennél több az örökkévaló világsikerhez?

Dorozsmai Péter (a Tom-Tom Records vezetője)

A jó darabok nem tűnnek el. Olyanok, mint egy jó könyv: mindig elő lehet őket venni. Amikor Vadász Dani megkeresett az ötlettel és elmondta, hogy 40 éve nem készült felvétel A Csárdáskirálynőből, nem is volt kérdés, hogy elkészüljön-e a lemez. Izgalmas érezni, hogy mint egy újabb „évgyűrű”, a 2005-ös esztendőnek is lesz egy „lenyomata”. A Csárdáskirálynő Operettszínházbeli elsöprő sikere is bizonyítja, hogy az operettnek napjainkban is van létjogosultsága a közönség körében, sőt régi hiányt pótol a most megjelent A Csárdáskirálynő-CD a zenei palettán is. A darab azért lehet ma is fantasztikus siker, mert olyan örök témákat dolgoz fel, mint a szenvedélyes szerelem, „büszkeség és balítélet” és nem utolsó sorban a társadalmi különbségek okozta végzetes sorsfordulók – jelen esetben a herceg rangon aluli házassága a sanzonettel. Sikeres a darab közvetlensége, szókimondása miatt is: pajzán környezetben, egy orfeumban játszódik, ahová gyarló emberek járnak, mégis elfogadjuk őket, mert a szereplők mind-mind szerethető karakterek. Elvitathatatlan szerepe van a darab sikerében a mostani nagyszerű szereplőgárdának is, ahol Vadász Dániel és Fischl Mónika alakítja a főszereplő szerelmespárt, Edvin herceget és Szilviát, az orfeumi táncos-énekesnőt. Peller Károly és Kékkovács Mara – Bóni és Stázi – II. felvonásban látható duettje pedig annyira pajkos, jól-koreografált, és a két szereplő annyira szeretetreméltó, hogy a nézők minden bizonnyal sokkal később is emlékeznek majd rájuk. Úgy gondolom, hogy A Csárdáskirálynő az operett műfajának zenéjében és mondanivalójában is egy különösen emlékezetes, örökzöld darabja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Stephanie Blythe Gianni Schicchi szerepét énekli San Diegóban

Az énekesnő már korábban is énekelt férfi hangtartományban, egy koncertszerű Carmen-előadásban Don Joséként lépett színpadra. Most baritonszerepben debütál majd.
Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.