Zenés színház

Rondó - A Csókos asszony előadás résztvevői válaszolnak

2006.11.23. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal a Budapesti Operettszínházban októberben bemutatott Csókos asszony című darab rendezőjét, zenei vezetőjét és egyik főszereplőjét kérdeztük arról, mennyiben érzi ma aktuálisnak Pünkösdi Kató jellegzetesen századfordulós történetét, illetve Zerkovitz zenéjét, és mi lehet az oka, hogy az elmúlt években olyan sokan nyúltak ehhez a daraboz?

Böhm György

Böhm György (rendező)

125 éve született Zerkovitz Béla. Eddigi életem nagy részét két magyar zeneszerző határozta meg, mindkettő születésének 125. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben, illetve az egyikét ünnepeljük, a másikét nem, „az egyiknek sikerült, a másiknak nem”. Bartók Béla és Zerkovitz Béla e két magyar zeneszerző-zseni. „Bánatomat sérti, ki léha vigaszt/húz a fülembe;/anyánk a halott – a búcsuzót ne/Zerkovitz zengje;/hazák vesztek el – ki meri siratni/verkli-futamokkal?” (Illyés Gyula: Bartók – részlet). Illyés 1955-ben, Bartók halálának tizedik évfordulójára megjelent versében hosszú időre szalonképtelenné, pontosabban feketelistára tette Zerkovitz-ot. Igaz, később – a család kérésére – lecserélte Zerkovitz nevét az operett szóra, illetve a kuplé-dal sületlenségre. De addigra a lesújtó kritika megtette a magáét. Szerencsére Zerkovitz és Bartók zenéje is túlélte a dolgot. Lehet választani, illetve lehet mindkettőt szeretni. Ugyanis két zseniről van szó a maguk műfajában. Zerkovitz Béla születésének mostani, 125. évfordulójáról senki egyetlen szóval sem emlékezett meg. Pedig ő a magyar sanzon és operett királya. „Ha egyáltalán lehet beszélni különleges budapesti utcai költészetről, ennek a költészetnek ő volt a klasszikusa. Ennek a szegény, ordenáré, újdonsült és mégis tehetséges városnak az elpusztíthatatlan jókedve, fölényes cinizmusa, harsányan áradozó szentimentalizmusa őbenne kapott költői formát” – írja Nagy Endre Zerkovitzról a Kabaré regényében. Kosztolányi a pesti aszfalt költőjének nevezte. De már el is szégyelltem magam, hogy citátumokkal igazolom Zerkovitz-ot, hiszen nincs szüksége rá. Zenéje igazolja visszatérését a számára kijelölt helyre, a Pesti Broadway-re!


Fischl Mónika

Fischl Mónika (Pünkösdi Kató)

Ez nem egy tipikus klasszikus nagyoperett, hanem egy polgári zenés-vígjáték, amely szinte a Molnár Ferences és Szép Ernős világot idézi. Nagyon jellemző, hogy fantasztikusan együtt él a dallam a szöveggel Zerkovitz zenéjében: a sanzon világához áll nagyon közel. Bár én általában klasszikus primadonna szerepeket játszom, most a naiva-primadonna szerepkörre kellett visszatérnem. A szerep nagyon izgalmas, mert el lehet játszani a két végletet: a kislányt és a démoni nőt. Fantasztikus dolog, hogy egyik kedvenc színészemmel, Huszti Péterrel játszhatok együtt a darabban. Amikor ő bejön a színpadra, olyan légkört teremt, hogy attól én is és mindenki, aki az előadásban részt vesz, szárnyakat kap. Reméljük, hogy a nézők is szárnyalnak majd ebben a humorral, szívvel teli három órában.

Silló István (zenei vezető, karmester, hangszerelés)


Silló István

Pünkösdi Kató története örökérvényű. Hiszen a tisztességről, a becsületről, a tiszta érzések felülmúlhatatlanságáról szól. Bár belegondolva azt kell mondanom, ha a mai korban próbálnánk eljátszani, akkor nehezebb dolgunk lenne, hiszen a századfordulón vagy a két világháború között az erkölcs és a becsület talán a két legfontosabb tulajdonság volt, amivel egy magát valamire tartó embernek rendelkeznie kellett. Bevallom őszintén, hogy Zerkovitz zenéjét eleinte nagyon nehéz volt hangszerelnem. Pontosan azért, amiért a mai napig közkedvelt szerző, és nem csak az operett-rajongók körében. Hiszen ki nem ismerné a Van a Bajza Utca sarkán vagy a Gyere, Te Nímand, a Most, amikor minden virág nyílik első hallás után visszafütyülhető dallamait. És ez a nehézsége is egyben. Hiszen a sláger – már amelyik ennyi időn keresztül sláger tud maradni – arról ismerszik meg, hogy zseniális. A zenében mindig kiderül, hogy ami zseniális: vagy közlésében, vagy szerkezetében, vagy pusztán a hangulatában pofon egyszerű. És ezt volt nehéz megtalálni Zerkovitz zenéjében. Az egyszerűséget. Zerkovitz dalai egyszerűek, és mégis minden benne van, amit tudnia kell egy operett-nótának. Szolgálja a színdarabot, ha kell, drámai, ha kell, lírai, ha kell, szerelmes. És szolgálja a közönséget is. Hiszen Zerkovitz idejében csak szájhagyomány útján terjedhettek a dalok. Valaki meghallotta, és azt mondta másnap a szomszédjának: – Horváth úr! Menjen el este a színházba! A Zerkovátz megint írt valamit. Csudajó!!! És Horváth úr ment és jól szórakozott. Ma már ismerjük ezeket a csodálatos dalokat, ezért most már az érdekel mindenkit, hogy milyen előadásban hallgathatják meg azokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Klasszikus

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Vizuál

Wim Wenders-filmhetet tartanak az Art+ Cinemában

Június 28. és július 2. között a német rendező 1984 és 2000 közötti filmográfiájából öt alkotást lehet majd elcsípni mozivásznon szinkronnal, majd ezek után legfrissebb alkotását, immár felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A zene szeretet, hivatás és elköteleződés” – beszélgetés Mester Dávid zeneszerzővel

Operákat írt, versenyműveket komponál, e mellett színházban dolgozik: hol zenét szerez, máskor vezényel vagy épp a hangszereléssel bíbelődik. A Junior Prima-díjas zeneszerzőt egy próbafolyamat közepén értük utol.
Zenés színház gyász

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Zenés színház interjú

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Zenés színház ajánló

Bradley Jaden a legismertebb musicalslágerekkel érkezik a Margitszigetre

Izgalmas estére készülhetnek a musical rajongók június 18-án, amikor Bradley Jaden, a West End színpadainak csillaga egyedülálló koncertet ad sztárvendégeivel a Margitszigeti Színházban.