Zenés színház

Rossinira emlékezünk

2012.02.29. 09:00
Ajánlom
Az olasz opera kiemelkedő mestere nem kevesebb mint 220 évvel ezelőtt született 1792. február 29-én Pesaróban.

Zenei nevelését otthon kapta trombitás apjától és énekesnő anyjától. Tízévesen már tudott kottát olvasni, zongorázni, trombitálni, tizennégy évesen lett a bolognai konzervatórium növendéke. Mestereinél többet tanult Haydn és Mozart műveiből, Mozart iránti rajongása miatt Il Tedeschinónak, kis németnek csúfolták. A közönség kedvence tizenkilenc évesen a Tankréd című operájával lett, ennek "rizsáriáját" állítólag negyedóra alatt komponálta - annyi idő alatt, amíg megfőtt egyik kedvenc étele, a libamájas rizotto. Az Olasz nő Algírban, majd A török Itáliában nyomán Rossini alig huszonegy évesen már a legnagyobb olasz operaszerzők közé tartozott. Ekkor kapott ajánlatot két nápolyi színház vezetésére, a gyakorlatban évente két opera megírására fejedelmi díjazás ellenében. 1815-ben már itt került színre Angliai Erzsébet című műve, Rossini ebben rögzítette először az áriák díszítéseit (korábban ezt az énekesek fantáziájára bízta) és ebben írt először vonóskíséretet a recitativo (énekbeszéd) mellé.

A következő évben Rómába hívták, ahol alig több mint két hét alatt megírta A sevillai borbélyt. Beaumarchais darabjának egy korábbi megzenésítése igen kedvelt volt a helyiek körében, akik még tüntettek is az új változat ellen, de csak a bemutatóig. Rossini műve egy csapásra feledtette elődjét, a darab világsiker lett. A rendkívül termékeny Rossini 1815 és 1823 között húsz operát írt, ő azzal hencegett, hogy egyiken sem dolgozott két hétnél tovább. (Rendkívüli termékenységéhez hozzájárult, hogy sokat plagizált - önmagától, egy-egy áriát kisebb változtatásokkal akár három operájában is felhasznált.) Megesett, hogy barátaival egy étteremben időzve tíz perc alatt két áriát is komponált - ő azt mondta, annyi ötlete van, hogy nincs ideje mindet lejegyezni.

Librettóiból minden természetfölötti elemet kihúzatott - kivételt csak egyszer tett, vesztére. A Mózes Egyiptomban előadásakor a szegényes színpadtechnika miatt rendre hangos derültségbe fulladt a jelenet, amelyben a menekülő zsidók előtt szétvált (volna) a Vörös-tenger, a közönség figyelmét a komponista végül egy kórussal terelte el. 1822-től Európában utazgatott, megfordult Bécsben, majd a Szent Szövetség veronai kongresszusán gondoskodott a "harmónia megteremtéséről", Londonban fejedelemnek kijáró fogadtatásban részesült. 1824-től a párizsi olasz színházat vezette, szerződésének lejárta után - javadalmazásának meghagyása mellett - királyi zeneszerzőnek nevezték ki. Utolsó operáját, a hazaszeretetet és szabadságvágyat dicsőítő Tell Vilmost 1829-ben írta, a darabból ma már csak a nyitányt játsszák, azt viszont annál többször.

Rossini pályafutása csúcsán állt, amikor harmincnyolc évesen, harmincnyolc operával a háta mögött szinte teljesen felhagyott a komponálással. Arról nem tudunk sokat, mi késztette erre: lehet hogy legendás lustasága, de az is lehet, hogy az új vetélytársak feltűnése. Élete hátralévő évtizedeit óriási vagyonának köszönhetően fényűző körülmények között élte le. Hasát híresen szerette, már A sevillai borbélyban megénekelte a pasticcini tésztát, sőt a legenda szerint a bemutatón nem is volt jelen, mert éppen egy salátarecept után szaladgált. Konyhai kompozíciói közül a bélszín Rossini módra bizonyult a legnépszerűbbnek. 1868. november 13-án halt meg Passyban, Párizs mellett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Színház

Balogh Tibor válasza Karsai Györgynek

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja nyílt levélben reagál Karsai György egyetemi tanár, színikritikus hétfőn közzétett írására, amelyben lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.