Zenés színház

Rosszul sikerült találkozások - I.

2008.05.23. 00:00
Ajánlom
Kovalik Balázs harmadszor állítja színpadra az Anyegint. A rendezőt a koncepcióról, az előadás világáról, a szerepők közötti viszonyokról és az újraolvasás jelentőségéről kérdeztük. INTERJÚ

Kovalik Balázs

- Az évadtervben az szerepelt, hogy az Anyegint Zsámbéki Gábor rendezi. Mi az oka, hogy az előadást végül nem ő állítja színpadra?

- Zsámbéki egészségügyi okokra hivatkozva sajnos lemondta a produkciót. Ezt követően Anatolij Vasziljevet kértük fel, és úgy tűnt, hogy elvállalja, de februárban végül ő is visszalépett. Nem maradt más, mint hogy főrendezőként beugorjak, és megcsináljam az előadást. Ebben az évadban az Operaház két nagyszínházi premiert állított ki, az Elektrát és az Anyegint – egyáltalán nem szerencsés, ha mindkettőt én rendezem. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy egy opera előkészületei a premier előtt három hónappal rég túl vannak az elkésettségen: a nyolcvanfős kórus itt háromszor öltözik, ez rögtön kétszáznegyven jelmezt jelent, amit meg kell varrni, nem beszélve a szólisták, statiszták jelmezeiről és a díszlet legyártásáról. Ha februárban felkértünk volna egy harmadik rendezőt, hogy gondolkodjon és találjon ki valamit, hogy új produkció születhessen, akkor lekéstük volna a májusi premiert.

- Beugrottál, hogy a németországi és a két miskolci bemutató után harmadszor is színpadra állítsd Csajkovszkij művét?

- Igen, ez egy remake előadás. Az operajátszás műfajában bevett dolog a remake vagy koprodukciós előadások létrehozása. Persze ez nem feltétlenül jó, de időnként pénzügyi és egyéb okok miatt szükség van ilyen produkciók bemutatására, melyek egyébként adott esetben érdekesebbek lehetnek az eredetinél. A mostani bemutató a Miskolci Operafesztivál előadásának Operába történő adaptálása. A koncepció tehát azonos, a díszleteket és a jelmezeket részben újragyártottuk.

- Az első, németországi bemutató óta hat év telt el, pályádon immár visszatérő téma az Anyegin. Mi tud kihívás lenni egy olyan előadás színpadra állításában, mellyel már több ízben foglalkoztál?

- Mindig kihívás új szereplőkkel dolgozni. Nekem fontos, hogy ki játssza az adott szerepet, és hogy milyen a habitusa, gondolkodása. Az is fontos, hogy ezekkel az emberekkel hogyan lehet az Anyegin kapcsán felmerülő témákat megvitatni. Izgalmas, hogy ugyanarról a rendezői értelmezésről vagy elképzelésről mit gondolnak a mostani szereplők, és mit gondoltak az évekkel ezelőttiek. Például Schwerinben Tatjanát egy litván énekesnő játszotta. Ez egészen furcsa volt, hiszen ő sokkal közelebb áll az orosz kultúrkörhöz, mint mi, és mégsem orosz. Ráadásul az előadás németül ment. Ő teljesen más habitusú alkat volt, mint Miskolcon Fodor Gabriella, aki akkor végzett az akadémián az osztályom egyik legtehetségesebb növendékeként. És megint más kihívás olyan tapasztalt énekesnőkkel dolgozni, mint Frankó Tünde vagy Bátori Éva. Miskolcon Andrey Breus énekelte Anyegint. Egy tradicionális, zsigerien ösztönös orosz énekessel egész más Anyegin egyes gesztusairól és viselkedéséről vitatkozni, mint Molnár Leventével, akinek ez szerepdebütálása. Mester Viktória Miskolcon is énekelte Olgát, az ő esetében például az az érdekes - és ez egészen lebilincselő élmény számomra -, hogy az eltelt évek alatt a szerep hogyan dolgozott tovább benne. A munka, ahogy eljutunk a végeredményig, mindegyik előadásban másképp zajlott. Persze a végeredmény látszólag ugyanaz, és a néző számára maga a munkafolyamat lényegtelen. Eljuttatni egy énekest valahonnan valahova - a rendezőnek ez a kaland. Ezek nüansznyi dolgok: másképp fogalmazol egy mondatot, másik szót használsz vagy kiteszel egy névelőt. Apró rezzenésekről, lelkületekről van itt szó.

(Az interjú folytatása szombaton és vasárnap olvasható a fidelio.hu oldalon.)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.
Klasszikus

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Plusz

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.
Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Plusz

Sztárénekes és magyarországi bemutató a 2022-es Bartók Tavasz műsorán

Áprilisban immár másodjára rendezik meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatát, melynek huszonnégy izgalmas programját már a nagyközönség elé tárták.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.