Zenés színház

Rövidgatyás király, patkányfarkú Marilyn Monroe

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 6. nap
2018.06.14. 14:30
Ajánlom
Mandarin után narancs volt terítéken tegnap a Bartók Pluszon, sőt, mindjárt három is. A Horvát Nemzeti Színház vendégjátékában Prokofjev tragikomikus operáját, A három narancs szerelmesét láthattunk. A produkció egyértelműen a fesztivál eddigi csúcspontja volt.

A magyar közönségnek sajnos ritkán van alkalma látni és hallani ezt művet – nem emlékszem, hogy az utóbbi évtizedben játszották volna Budapesten. A bemutatóval is le voltunk maradva, az 1921-es chicagói ősbemutató után a Magyar Állami Operaház csak 1975-ben tűzte műsorra. Pedig Prokofjev sziporkázó zenéje és Carlo Gozzi szürreális története tálcán kínálja a fergeteges előadás lehetőségét, és a zágrábi csapat ezt maximálisan ki is aknázta. A nézőtér sajnos nem telt meg – ez volt az idei operafesztivál első nem teltházas előadása –, és igazán sajnálhatják, akik lemaradtak róla.

35201903_2267129416660562_8843647991031005184_o-143431.jpg

A három narancs szerelmese (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Nem mondanám magam szomorkás természetűnek, de nem emlékszem, hogy mikor nevettem utoljára ennyit, és mikor kötött le így utoljára operaelőadás.

Gozzi, a commedia dell’arte műfajában alkotó olasz költő és drámaíró – akinek írásai olyan színpadi műveket ihlettek, mint A varázsfuvola, a Turandot, vagy Wagner A tündérek című operája – 1761-ben írta meg a melankolikus és hipochonder királyfi történetét, akit hiába próbálnak nevetésre bírni, csak Fata Morgana, a gonosz boszorkány szerencsétlen balesetén sikerül felvidulnia. Az azonban bosszúból három narancs iránti olthatatlan szerelemmel átkozza meg őt. A királyfinak sikerül megtalálnia a hercegnőket rejtő gyümölcsöket, és végül össze is házasodik az egyetlen életben maradt szerzeményével.

35355398_2267128576660646_2064046460801908736_o-143431.jpg

A három narancs szerelmese (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

A Horvát Nemzeti Színház csapata karmesterestül, zenekarostul érkezett Miskolcra. El sem fértek a zenekari árokban, két hárfa és néhány ütős hangszer kiszorult a földszinti nézőtér szélére. De nemcsak miattuk szűnt meg az előadói és hallgatói tér közti határ: a kórus tagjai több szám alatt is az első sorban foglaltak helyet, a szólisták pedig az emeleti páholyokat vették időnként birtokukba. Ez persze csak egy ötlet a száz meg százból, melyekért hatalmas elismerés illeti a rendezőt, Krešimir Dolenčićot. A legbámulatosabb az volt, hogy folyton történt valami a színpadon, figyelmünket minden másodpercben lekötötte valami új, valami furcsa, valami vicces. Színes lufik röpködtek, eleven fotelek masíroztak, hatalmas játékautók gurultak, akrobata-táncosok lógtak a levegőben...

35206624_2267128693327301_7544548945247076352_o-143431.jpg

A három narancs szerelmese (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Szinte sajnáltam a tekintetem a magyar feliratra irányítani, mert bármelyik pillanatban lemaradhattam egy újabb poénról

– ami csak ráadás volt az egyébként is fergeteges darabhoz. Az előadás az eredeti francia helyett horvát nyelven zajlott, és – miután valamelyest értek horvátul – megállapítottam, hogy remekül illik a szláv nyelv az orosz nemzetiségű Prokofjev zenéjéhez, melyet a zenekar kiválóan szólaltatott meg. Erős gesztusokkal, szélsőséges dinamikával és remek tempókkal érvényesítették a zenei humort, miközben Nikša Bareza karmester nagy gonddal ügyelt a színpadi történésekre is. Lehengerlő volt az énekesek és a táncosok színészi teljesítménye – szomorú tény, de magyar zenés színházban sajnos ritkán találkozhatunk ilyen színvonalú játékkal. Minden egyes szereplő teljesen egyedi, aprólékosan kidolgozott mozdulat- és gesztusrendszerrel rendelkezett a színpadon. S a szinte képtelenül gazdag és ötletes díszletet és jelmezfelhozatalt még meg sem említettem: a rövidgatyás királyt, a háromkezű, rákollós intrikust, a csíkos harisnyás mókamestert vagy a Marilyn Monroe-narancshercegnőket. Nehéz szavakkal átadni egy ilyen produkció élményét. Éppen ezért azt javaslom a naplóolvasóknak, ha netán Horvátországban járnak, feltétlenül ejtsék útba Zágrábot, és nézzék meg ezt az előadást. Nem fogják megbánni.

Az opera széthúz, az opera összehoz

Kapcsolódó

Az opera széthúz, az opera összehoz

Ha ezren nem is, de több százan hallgatták tegnap a Bartók Plusz Ezrek operája című sorozatának beavató előadását a Széchenyi téren. Öröm volt látni a töretlenül figyelő és önfeledten nevető arcokat – Mozart Don Giovannija sosem megy ki a divatból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.