Zenés színház

Rövidgatyás király, patkányfarkú Marilyn Monroe

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 6. nap
2018.06.14. 14:30
Ajánlom
Mandarin után narancs volt terítéken tegnap a Bartók Pluszon, sőt, mindjárt három is. A Horvát Nemzeti Színház vendégjátékában Prokofjev tragikomikus operáját, A három narancs szerelmesét láthattunk. A produkció egyértelműen a fesztivál eddigi csúcspontja volt.

A magyar közönségnek sajnos ritkán van alkalma látni és hallani ezt művet – nem emlékszem, hogy az utóbbi évtizedben játszották volna Budapesten. A bemutatóval is le voltunk maradva, az 1921-es chicagói ősbemutató után a Magyar Állami Operaház csak 1975-ben tűzte műsorra. Pedig Prokofjev sziporkázó zenéje és Carlo Gozzi szürreális története tálcán kínálja a fergeteges előadás lehetőségét, és a zágrábi csapat ezt maximálisan ki is aknázta. A nézőtér sajnos nem telt meg – ez volt az idei operafesztivál első nem teltházas előadása –, és igazán sajnálhatják, akik lemaradtak róla.

35201903_2267129416660562_8843647991031005184_o-143431.jpg

A három narancs szerelmese (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Nem mondanám magam szomorkás természetűnek, de nem emlékszem, hogy mikor nevettem utoljára ennyit, és mikor kötött le így utoljára operaelőadás.

Gozzi, a commedia dell’arte műfajában alkotó olasz költő és drámaíró – akinek írásai olyan színpadi műveket ihlettek, mint A varázsfuvola, a Turandot, vagy Wagner A tündérek című operája – 1761-ben írta meg a melankolikus és hipochonder királyfi történetét, akit hiába próbálnak nevetésre bírni, csak Fata Morgana, a gonosz boszorkány szerencsétlen balesetén sikerül felvidulnia. Az azonban bosszúból három narancs iránti olthatatlan szerelemmel átkozza meg őt. A királyfinak sikerül megtalálnia a hercegnőket rejtő gyümölcsöket, és végül össze is házasodik az egyetlen életben maradt szerzeményével.

35355398_2267128576660646_2064046460801908736_o-143431.jpg

A három narancs szerelmese (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

A Horvát Nemzeti Színház csapata karmesterestül, zenekarostul érkezett Miskolcra. El sem fértek a zenekari árokban, két hárfa és néhány ütős hangszer kiszorult a földszinti nézőtér szélére. De nemcsak miattuk szűnt meg az előadói és hallgatói tér közti határ: a kórus tagjai több szám alatt is az első sorban foglaltak helyet, a szólisták pedig az emeleti páholyokat vették időnként birtokukba. Ez persze csak egy ötlet a száz meg százból, melyekért hatalmas elismerés illeti a rendezőt, Krešimir Dolenčićot. A legbámulatosabb az volt, hogy folyton történt valami a színpadon, figyelmünket minden másodpercben lekötötte valami új, valami furcsa, valami vicces. Színes lufik röpködtek, eleven fotelek masíroztak, hatalmas játékautók gurultak, akrobata-táncosok lógtak a levegőben...

35206624_2267128693327301_7544548945247076352_o-143431.jpg

A három narancs szerelmese (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Szinte sajnáltam a tekintetem a magyar feliratra irányítani, mert bármelyik pillanatban lemaradhattam egy újabb poénról

– ami csak ráadás volt az egyébként is fergeteges darabhoz. Az előadás az eredeti francia helyett horvát nyelven zajlott, és – miután valamelyest értek horvátul – megállapítottam, hogy remekül illik a szláv nyelv az orosz nemzetiségű Prokofjev zenéjéhez, melyet a zenekar kiválóan szólaltatott meg. Erős gesztusokkal, szélsőséges dinamikával és remek tempókkal érvényesítették a zenei humort, miközben Nikša Bareza karmester nagy gonddal ügyelt a színpadi történésekre is. Lehengerlő volt az énekesek és a táncosok színészi teljesítménye – szomorú tény, de magyar zenés színházban sajnos ritkán találkozhatunk ilyen színvonalú játékkal. Minden egyes szereplő teljesen egyedi, aprólékosan kidolgozott mozdulat- és gesztusrendszerrel rendelkezett a színpadon. S a szinte képtelenül gazdag és ötletes díszletet és jelmezfelhozatalt még meg sem említettem: a rövidgatyás királyt, a háromkezű, rákollós intrikust, a csíkos harisnyás mókamestert vagy a Marilyn Monroe-narancshercegnőket. Nehéz szavakkal átadni egy ilyen produkció élményét. Éppen ezért azt javaslom a naplóolvasóknak, ha netán Horvátországban járnak, feltétlenül ejtsék útba Zágrábot, és nézzék meg ezt az előadást. Nem fogják megbánni.

Az opera széthúz, az opera összehoz

Kapcsolódó

Az opera széthúz, az opera összehoz

Ha ezren nem is, de több százan hallgatták tegnap a Bartók Plusz Ezrek operája című sorozatának beavató előadását a Széchenyi téren. Öröm volt látni a töretlenül figyelő és önfeledten nevető arcokat – Mozart Don Giovannija sosem megy ki a divatból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Színház

Lemond tisztségéről az SZFE hallgatói önkormányzatának elnöke

Csernai Mihály lemondását a HÖK közösségi oldalán közölte. Bejelentése egy nappal azután történik, hogy a HVG közölte az új vezetés által felkért oktatók névsorát.
Zenés színház

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.