Zenés színház

Rudolf Péter: "Én vagyok a leglustább izgága"

2015.04.18. 07:00
Ajánlom
A Radnóti Színház idei évadának utolsó bemutatóját, Tasnádi István Spam operettjét Rudolf Péter rendezi. A darabválasztásról, Rejtő Jenőről és a hiperaktivitásról is kérdeztük. INTERJÚ

- Eddig tízszer rendeztél színházban, nagyon különböző színdarabokat. Van köztük Miller, Shakespeare, Goldoni, Kushner, Szép Ernő  - enyhén szólva vegyes a kép. Mi érdekel egy darabban? Mitől akarsz megrendezni valamit?

- Egyszerű: felizgat egy történet. Minden munkámban van valami személyesség. Nem feltétlenül fájdalmas megéltség, de mindenképp szükségem van valami fűtöttségre, ami átlendít a félelmeimen. Szükségem van arra az érzésre, hogy ezt a történetet el kell mesélnem. Nem tudok üzemmenetszerűen dolgozni. A kép vegyessége nem véletlen. Szeretek "továbbállni". Mi van még? Ahogy öregszem, ez az érzés csak erősödik.

- A most készülő Spam operett a második ősbemutatód rendezőként. Az első a Keleti pu. volt, aminek társszerzője is voltál. Mennyire szólsz bele az írásba, a történetvezetésbe? 

- Most kevésbé. Néhány ismerkedős, témakeresgetős beszélgetés után Tasi (Tasnádi István - a szerk.) hozta az alapötletet. Aztán abban maradtunk, leteszi a kész darabot. Természetesen ezután, mint mindig, folytatódik az agyalás, immár a többi munkatárs bevonásával. A próbafolyamat pedig nyilván még alakít majd a darabon. Ez a folyamatos izzás az egyik legszórakoztatóbb hozadéka egy ősbemutató létrejöttének. Szülünk. Felemelő és fájdalmas, reméljük szép lesz és egészséges.

- Az alapötlet az volt, hogy készüljön egy mai Rejtő. Mit szeretsz Rejtőben és mi lett ebből az ötletből?

- Az abszurd humor hideg is tud lenni - nála nem. Épp ez a lényeg. Nála mindenki szerethető. Mindenki bajban van. Végül is ennek elfogadása egy út az empátia irányába. Pofátlanul szabad. Szinte lehetetlen a leírásait átmenekíteni dramatizált változatba anélkül, hogy az embernek hiányérzete lenne. Így aztán, hogy Tasit idézzem, a Spam operett az ő hatása alatt íródott, de nem Rejtő - Tasnádi. A szereplők által bejárt út lelki és térképészeti szempontból mindenesetre rejtős lesz.

- Zenés előadást még nem rendeztél. Tartasz tőle? Kihívás? Milyen zenei világa lesz az előadásnak?

- Persze van bennem félsz,  de vágyom is rá. A zene a legzsigeribb hatás. Ha jó, akkor olyan asszociációkat indít el, amelyekre semmi más eszköz nem képes. Amennyire a lehetőségeink engedik (élőzene, öt zenész) broadwayes hangzás a cél, némi eklektikával. A cím az operettre is utal. A zene is itt-ott, de leginkább a történetkezelés és a végkifejlet lesz operettes.

- Mire számítsanak a nézők, mit fognak látni?

- A  Radnóti Színház technikai adottságaiból, és az én személyemből is következik, hogy több szellem, mozgás és színészet kell a varázslathoz, mint technika. Boldog  lennék,  ha a nézők azzal az érzettel kászálódnának fel a végén, mint amit egy jól sikerült főiskolás vizsgaelőadás után. Bocsánat, már egyetem.

- Nagyon sok mindent csinálsz. Film, színház, rendezés, színészet, írás, hangoskönyv, és semmi nem morzsolódik le. Hiperaktív vagy? Van még, amit tervezel kipróbálni?

- Én vagyok a leglustább izgága. Nagyon is tudok semmit tenni. Ráadásul az aktivitásom néha csupán látszat, televíziós ismétlések sokasága tesz láthatóvá akkor is, amikor valójában nem vagyok jelen. Az elmúlt két évem a Kossuthkifli című hatrészes tv-sorozat létrehozásának jegyében zajlott - ez valóban hiperaktív időszak volt. És hogy mit próbálnék még ki? A bungee-jumpingon kívül mindent.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Klasszikus

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház operett

Látványos show lesz a Cirkuszhercegnő a Margitszigeten

Az anekdota szerint egy rosszul elsült viccéből született Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnő, amelyet július 20-21-én játszanak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.