Zenés színház

Sába a mikrofon előtt

2021.05.05. 11:10
Ajánlom
Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.

Az alábbi cikk az Opera Magazin 2021-es tavaszi számában jelent meg.

169420101_10158235245218181_7064213445775988078_n-102209.jpg

Gál Erika Sába királynőjeként (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

A Sába királynője című produkció a bemutatója óta a Magyar Állami Operaház egyik legsikeresebb előadása. Goldmark Károly francia stílusú grande operája kapcsán lehet azon tanakodni, hogy a magyar kultúrához szervesen tartozó műről van-e szó, ahogy azon is, hogy az orientalista, a héber vagy „a magyar bus dallamokkal feltünőleg rokon lejtésekben mozgó” melódiák miként formálják a zeneiségét. Kétségtelen azonban, hogy ez az egyetlen magyar szerző által jegyzett romantikus opera, amely

komoly nemzetközi sikert aratott, még úgy is, hogy mostoha sors jutott neki – többször kiesett és visszakerült a kánonba –, de végsősoron sem a kritikusok, sem a karmesterek fanyalgása nem ártott neki.

A Káel Csaba rendezte előadás ennek megfelelően New Yorkban és koncertszerű változatban Tel-Avivban is kivívta a műfaj rajongóinak elismerését, most pedig hiánypótló zenei felvétel készült belőle a neves karmesterről elnevezett, új stúdióban. A négyszáz négyzetméter alapterületű, mintegy négyezer légköbméter térfogatú terem alkalmas egy operai léptékű előadóapparátus befogadására. A Sába királynője esetében szükség is van ezekre a méretekre: a mű hatvan fős zenekart és nyolcvan fős kórust alkalmaz.

Kondás Ferenc, a Sába-felvétel hangmérnöke elmondta, hogy az ötlet fogantatásától kezdve részt vett a stúdió létrehozásában: „Arató Éva tervezte az akusztikát, és kiváló munkát végzett. Számomra nagy meglepetés volt, micsoda hangzása van a teremnek! Nem tompa és nem is túl visszhangos; ahogy egy zenész kifejezte: amikor játszik, úgy érzi, nincs egyedül ebben a térben.” Felszereltségében a klasszikus zenéhez mért nyugat-európai színvonalat igyekeztek képviselni. Az akusztikai tér kiemelt fontosságú a klasszikus zenei felvételek esetében, utalt rá a szakember, és az igazán jó hanganyag elkészítéséhez rengeteg mikrofonra van szükség. A Sába királynőjéhez 46-48 darabot használtak, ami rengeteg utómunkát is jelent. Hogy miben más egy klasszikus zenei hangmérnök feladata, mint egy könnyűzenében dolgozóé, arra Kondás Ferenc szemléletes képpel felelt:

„A könnyűzenei hangmérnök teret generál azzal, ahogy elhelyezi a zömében elektromos hangszereket, a klasszikus zenei hangmérnök viszont azt a teret igyekszik rögzíteni, ahol a zene megszólal.”

116711521_10157650485348181_575275810913487827_n-102718.jpg

Sába királynője hangfelvétel az Eiffel Műhelyház Fricsay Ferenc stúdiójában (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Évek óta nem készült lemezfelvétel az Opera művészeivel ilyen professzionális körülmények között: 2012-ben a Hunyadi László, 2013-ban a Háry János, 2017-ben a Székely fonó című műveket rögzítették. Ez a négyfelvonásos opera az intézmény következő, nagy volumenű vállalása, melyben Kocsár Balázs vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát. Mivel az operának gazdag recepciótörténete van – Brahms, illetve a kor neves kritikusa, Eduard Hanslick is kritizálta, Goldmark Károly pedig többször átdolgozta, még úgy is, hogy rögtön közönségsikert aratott –, Kocsár kialakíthatta a legelőnyösebb verziót. Az ő jobbkeze a stúdióban a zenei rendező, Csurgó Tamás volt. „A karmester a pulpitusról, a zene által betöltött térben hallja a hangzást, a zenei rendező viszont a mikrofonokon keresztül. Egyfajta külső fülként szolgál a dirigens számára, aki ennek alapján fogalmazza meg kéréseit a hangmérnök felé” – avat be a részletekbe a szakember.

Nem csak a stúdióban dolgoznak szorosan együtt: „Előtte három-négy hétig foglalkoztunk a darabbal. Egy háromórás operára bőven rá lehet szánni ennyi időt.” A zenei rendező gondoskodik arról is, hogy a hangfelvétel megfeleljen az operából készülő tévéfilm alkotóinak – mert egy ilyen is készült, mégpedig az Eiffel Műhelyházban, egy pályázat keretében. „Van az operában egy rézfúvós állás, aminek a színfalak mögül kell szólnia, ekkor a lemezen is meg kell teremteni ezt a hatást. Ha egy szereplő távolabb sétál a kamerától, akkor ennek a hanganyagban is hallatszania kell” – emelt ki két példát Csurgó az utómunka fázisához tartozó feladatok közül.

117123113_10157650485743181_1263435585165817964_n-102718.jpg

Gál Erika a Sába királynője hangfelvételén az Eiffel Műhelyház Fricsay Ferenc stúdiójában (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Ahogy azt az Opera visszatérő közönsége sejtheti, a felvételen az anno az Erkel Színházban is látható egyik szereposztás működik közre.

Szulamitot Sümegi Eszter, Asszádot László Boldizsár, Baal-Hanant Rezsnyák Róbert, Astaroth-ot Töreky Katalin, a főpapot Palerdi András, Salamont pedig Szemerédy Károly formálja meg. A címszerepben az a Gál Erika énekel, aki itthon és a külföldi turnékon is nagyszerű alakítást nyújtott. „Aligha találhattak volna megfelelőbbet a szerepre” – írta róla korábban egy hazai kritikus. Az énekesnő így mesélt a munkáról: „Valóban a torkomban volt ez a szólam, de a lemezkészítésben kevesebb rutinom van.” A felvétel alkalmat ad a hangja visszahallgatására, igaz, ez azt eredményezi, hogy úgy érzi, állandóan lenne min javítania:

„Bízom a karmesterben és a hangmérnökökben, hogy ragyogó lemez lesz.”

A Sába királynőjéből – ahogy már utaltunk rá – film is készül, ami nem kevésbé munkás feladat, mint a hanglemez elkészítése. „Ilyenkor is kell énekelni, mert látszik, ha az ember csak tátog” – mondta az énekesnő. A színészi játék szerepe pedig felértékelődik a közeli képeknél: „Volt, hogy a kamerának énekeltem szerelmi duettet Asszád helyett, aztán volt, hogy a kamera került Sába helyébe, és a herceg énekelt neki. Sába rendkívül összetett, emberi karakter. Benne egyszerre harcol a királynői és a női rész, a hatalomra és a szerelemre irányuló vágy. Igazán filmszerű anyag született, ami jobban kiemeli a címszereplő egyéniségét, és talán még közelebb hozza az operát a közönséghez.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Jazz/World

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Klasszikus

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Tánc

Ismét élőben játszik a Recirquel Társulat

A Solus Amor című produkcióval nyitja meg kapuit június 25-én a Müpa Fesztivál Színháza. Nem ez lesz az egyetlen újcirkusz-produkció a színházteremben: a trilógia egy másik darabja, a My Land is színre kerül.
Vizuál

Akik az erdőkből merítettek erőt

A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

58 év, 52 napló – beszélgetés Marton Évával

Egy férj, Dr. Marton Zoltán, aki azt mondja élete párjáról: „58 éve őt szolgálom”. És egy feleség, akit úgy hívnak: Marton Éva. S máris kirajzolódhat minden olvasó fejében a folytatás.
Zenés színház hír

Ősbemutatókkal és klasszikusokkal várja a következő szezont az Operettszínház

A 2020/21-es évad a folyamatos újratervezés időszaka volt – idézte fel Kiss-B. Atilla főigazgató az elmúlt hónapokat a Budapesti Operettszínház évadbejelentő sajtótájékoztatóján, egyúttal köszönetet is mondott a nézőknek, akik kitartóan támogatták a színházat a nehézségek közepette. A múlt visszaidézése mellett azonban a társulat már a jövőre koncentrál: öt új bemutatóval készülnek a következő évadra.
Zenés színház ajánló

Foci a színpadon és élőben – különleges előadásra készül a Puskás musical csapata

Rendhagyó előadásnak lehetnek szemtanúi a Puskás musical június 19-i előadására jegyet váltó nézők: jegyükért ugyanis az előadás megnézése mellett a Magyarország-Franciaország EB-mérkőzést is a nézőtérről szurkolhatják végig, a szervezők ugyanis egy, a színpadon felállított óriás kivetítőn élőben közvetítik a meccset.
Zenés színház hír

A Pécsi Nemzeti Színház újraalkotja a szabadtéri színház fogalmát – indul a #színháztér projekt

Júniusban a pécsi teátrum művészei nyakukba veszik Baranya megyét, hogy szó szerint az utcára vigyék a színházat. A miniszter félrelép telt házas premierjével újranyitó intézmény ingyenesen látogatható Erkélykoncertekkel és klasszikus produkciókkal várják a szórakozni vágyókat.
Zenés színház bécs

Cecilia Bartoli is fellép a bécsi Operaház új évadában

Öt saját produkcióval, a Monte-Carlói Opera vendégelőadásával, gyermekoperával és három balettpremierrel is készül a Bécsi Állami Operaház a 2021/22-es szezonra. Az új évad egyik szenzációja, a világhírű olasz mezzoszoprán, Cecilia Bartoli debütálása a bécsi színpadon.