Zenés színház

Sába a mikrofon előtt

2021.05.05. 11:10
Ajánlom
Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.

Az alábbi cikk az Opera Magazin 2021-es tavaszi számában jelent meg.

169420101_10158235245218181_7064213445775988078_n-102209.jpg

Gál Erika Sába királynőjeként (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

A Sába királynője című produkció a bemutatója óta a Magyar Állami Operaház egyik legsikeresebb előadása. Goldmark Károly francia stílusú grande operája kapcsán lehet azon tanakodni, hogy a magyar kultúrához szervesen tartozó műről van-e szó, ahogy azon is, hogy az orientalista, a héber vagy „a magyar bus dallamokkal feltünőleg rokon lejtésekben mozgó” melódiák miként formálják a zeneiségét. Kétségtelen azonban, hogy ez az egyetlen magyar szerző által jegyzett romantikus opera, amely

komoly nemzetközi sikert aratott, még úgy is, hogy mostoha sors jutott neki – többször kiesett és visszakerült a kánonba –, de végsősoron sem a kritikusok, sem a karmesterek fanyalgása nem ártott neki.

A Káel Csaba rendezte előadás ennek megfelelően New Yorkban és koncertszerű változatban Tel-Avivban is kivívta a műfaj rajongóinak elismerését, most pedig hiánypótló zenei felvétel készült belőle a neves karmesterről elnevezett, új stúdióban. A négyszáz négyzetméter alapterületű, mintegy négyezer légköbméter térfogatú terem alkalmas egy operai léptékű előadóapparátus befogadására. A Sába királynője esetében szükség is van ezekre a méretekre: a mű hatvan fős zenekart és nyolcvan fős kórust alkalmaz.

Kondás Ferenc, a Sába-felvétel hangmérnöke elmondta, hogy az ötlet fogantatásától kezdve részt vett a stúdió létrehozásában: „Arató Éva tervezte az akusztikát, és kiváló munkát végzett. Számomra nagy meglepetés volt, micsoda hangzása van a teremnek! Nem tompa és nem is túl visszhangos; ahogy egy zenész kifejezte: amikor játszik, úgy érzi, nincs egyedül ebben a térben.” Felszereltségében a klasszikus zenéhez mért nyugat-európai színvonalat igyekeztek képviselni. Az akusztikai tér kiemelt fontosságú a klasszikus zenei felvételek esetében, utalt rá a szakember, és az igazán jó hanganyag elkészítéséhez rengeteg mikrofonra van szükség. A Sába királynőjéhez 46-48 darabot használtak, ami rengeteg utómunkát is jelent. Hogy miben más egy klasszikus zenei hangmérnök feladata, mint egy könnyűzenében dolgozóé, arra Kondás Ferenc szemléletes képpel felelt:

„A könnyűzenei hangmérnök teret generál azzal, ahogy elhelyezi a zömében elektromos hangszereket, a klasszikus zenei hangmérnök viszont azt a teret igyekszik rögzíteni, ahol a zene megszólal.”

116711521_10157650485348181_575275810913487827_n-102718.jpg

Sába királynője hangfelvétel az Eiffel Műhelyház Fricsay Ferenc stúdiójában (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Évek óta nem készült lemezfelvétel az Opera művészeivel ilyen professzionális körülmények között: 2012-ben a Hunyadi László, 2013-ban a Háry János, 2017-ben a Székely fonó című műveket rögzítették. Ez a négyfelvonásos opera az intézmény következő, nagy volumenű vállalása, melyben Kocsár Balázs vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát. Mivel az operának gazdag recepciótörténete van – Brahms, illetve a kor neves kritikusa, Eduard Hanslick is kritizálta, Goldmark Károly pedig többször átdolgozta, még úgy is, hogy rögtön közönségsikert aratott –, Kocsár kialakíthatta a legelőnyösebb verziót. Az ő jobbkeze a stúdióban a zenei rendező, Csurgó Tamás volt. „A karmester a pulpitusról, a zene által betöltött térben hallja a hangzást, a zenei rendező viszont a mikrofonokon keresztül. Egyfajta külső fülként szolgál a dirigens számára, aki ennek alapján fogalmazza meg kéréseit a hangmérnök felé” – avat be a részletekbe a szakember.

Nem csak a stúdióban dolgoznak szorosan együtt: „Előtte három-négy hétig foglalkoztunk a darabbal. Egy háromórás operára bőven rá lehet szánni ennyi időt.” A zenei rendező gondoskodik arról is, hogy a hangfelvétel megfeleljen az operából készülő tévéfilm alkotóinak – mert egy ilyen is készült, mégpedig az Eiffel Műhelyházban, egy pályázat keretében. „Van az operában egy rézfúvós állás, aminek a színfalak mögül kell szólnia, ekkor a lemezen is meg kell teremteni ezt a hatást. Ha egy szereplő távolabb sétál a kamerától, akkor ennek a hanganyagban is hallatszania kell” – emelt ki két példát Csurgó az utómunka fázisához tartozó feladatok közül.

117123113_10157650485743181_1263435585165817964_n-102718.jpg

Gál Erika a Sába királynője hangfelvételén az Eiffel Műhelyház Fricsay Ferenc stúdiójában (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Ahogy azt az Opera visszatérő közönsége sejtheti, a felvételen az anno az Erkel Színházban is látható egyik szereposztás működik közre.

Szulamitot Sümegi Eszter, Asszádot László Boldizsár, Baal-Hanant Rezsnyák Róbert, Astaroth-ot Töreky Katalin, a főpapot Palerdi András, Salamont pedig Szemerédy Károly formálja meg. A címszerepben az a Gál Erika énekel, aki itthon és a külföldi turnékon is nagyszerű alakítást nyújtott. „Aligha találhattak volna megfelelőbbet a szerepre” – írta róla korábban egy hazai kritikus. Az énekesnő így mesélt a munkáról: „Valóban a torkomban volt ez a szólam, de a lemezkészítésben kevesebb rutinom van.” A felvétel alkalmat ad a hangja visszahallgatására, igaz, ez azt eredményezi, hogy úgy érzi, állandóan lenne min javítania:

„Bízom a karmesterben és a hangmérnökökben, hogy ragyogó lemez lesz.”

A Sába királynőjéből – ahogy már utaltunk rá – film is készül, ami nem kevésbé munkás feladat, mint a hanglemez elkészítése. „Ilyenkor is kell énekelni, mert látszik, ha az ember csak tátog” – mondta az énekesnő. A színészi játék szerepe pedig felértékelődik a közeli képeknél: „Volt, hogy a kamerának énekeltem szerelmi duettet Asszád helyett, aztán volt, hogy a kamera került Sába helyébe, és a herceg énekelt neki. Sába rendkívül összetett, emberi karakter. Benne egyszerre harcol a királynői és a női rész, a hatalomra és a szerelemre irányuló vágy. Igazán filmszerű anyag született, ami jobban kiemeli a címszereplő egyéniségét, és talán még közelebb hozza az operát a közönséghez.”

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Zenés színház kritika

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Zenés színház gyász

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.
Zenés színház hír

Londonban és Helsinkiben is bemutatják a Madách Színház két film-szín-játékát

Az Ady Endre és Karinthy Frigyes szerelmi életét feldolgozó alkotásokat a külföldi magyar kulturális intézetek támogatásával láthatják a nézők.