Zenés színház

Saint-Etienne feltámasztotta Massenet operáját

2011.11.15. 08:00
Ajánlom
A Loire-parti operaház formabontó módon Mascagni Parasztbecsületét Massenet ritkán látható A navarrai lány című operával párosítva vitte színpadra.

Pietro Mascagni Parasztbecsület című, 1890-ben született egyfelvonásos remekét a világ legtöbb operaszínpadán Ruggiero Leoncavallo két évvel később komponált zenedrámájával, a Bajazzókkal együtt szokták műsorra tűzni, a két verista, azaz a való életet ábrázoló, naturalista mű mintegy rokonságban áll egymással. Ezt a mozgalmat a Giovane scuola italiana (Fiatal olasz iskola) terjesztette el Európában. A Saint-Etienne-i operaház azonban formabontó módon és a határokon is átívelve az olasz szerelmi tragédiát Jules Massenet francia zeneszerző csaknem ugyanakkor, 1894-ben bemutatott, ám manapság ritkán látható és hallható A navarrai lány (La Navarraise) című művével párosította, amely még lemezen is csak 1970-ben jelent meg.

Mi indokolta ezt az újítást, mi lehet közös a 27 éves fiatal és akkor még alig ismert olasz komponista alkotása és az 1884-ben bemutatott Manon oly elegáns és olyannyira francia szerzőjének e további műve között - tette fel a kérdést a párizsi Le Monde. Az első kapcsolat maga a verista iskola, amely voltaképpen francia eredetű, mivel Émile Zola, a híres francia író naturalista esztétikája ihlette. A verista zeneszerzők közelebb álltak Massenet világos és elegáns dallamaihoz, mint Wagner súlyos haragjaihoz vagy Verdi melodrámáihoz.   Georges Bizet 1875-ben bemutatott Carmenje már olyan népi színpadra jelentett példát, amely a hősök és a legendák helyébe az egyszerű embereket, "az élet legyőzötteit" állította, ahogy Giovanni Verga az olasz verizmus irodalmi megfogalmazója nevezte őket. A verista opera rövidebb, népibb, igazabb, de nem vulgáris, ahogy sokan állítják. A Parasztbecsületet 1892-ben mutatták be Párizsban, és azonnal felkeltette Massenet érdeklődését. A komponista, aki a legváltozatosabb formákkal, stílusokkal és eszközökkel kísérletezett - a Le Monde fogalmazása szerint "valóságos kaméleonként" -, mintegy válaszolt olasz kollégájának A navarrai lánnyal, amely a verista stílust vette át. A francia lap "tömör, kifejező, ékesszóló" műnek nevezi a La Navarraise-t. Massenet hatásos zenekari eszközökkel él - ágyuk, trombiták, dobok szólnak -, de rafinált fordulatoktól sem riad vissza, például a gyász érzékeltetésében. Akárcsak a Parasztbecsület, ez az opera is egy szerelmes, elárult nőről szól, akit mintegy feláldoznak (és mellesleg szinte az ellenkezője a büszke Carmen történetének).

Marie Kalinine, a fiatal francia szoprán két nehéz főszerepet  alakított a francia-olasz verista estén - Massenet Anitáját és Mascagni Santuzzáját. Az ő kifejező erejét a Le Monde a legendás olasz színésznő, Anna Magnani fellépéséhez hasonlította, viszont a görög tenor, Dimitrisz Pakszoglu teljesítményét lesújtónak minősítette. A Saint-Etienne Loire szimfonikus zenekar teljesítményét ugyanakkor nagyra értékelte a francia lap, többek között azt írta róla, hogy messze jobb példának okáért a brüsszeli La Monnaie együttesénél, noha az állandó társulat része, míg a Loire-parti szimfonikusokat csak az egyes produkciókra szerződtetik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház

Elhunyt Lengyel Anna dramaturg, a PanoDráma alapítója

A műfordítóként és rendezőként is jegyzett színházi szakembernél 2017-ben diagnosztizáltak lágyrészszarkómát. Életének 52. évében érte a halál - adta hírül a Színház Online.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.
Zenés színház magazin

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.