Az október 30-ig látható, Utam muzsikálva járom című tárlat a művész születésének 100. évfordulóján, Dunaföldváron rendezett kiállítás felújítása, ám a földvári anyag mellett a nagykónyi Sárdy-emlékszoba gyűjteményéből és az Országos Színháztörténeti Múzeum dokumentumaiból merít, harminc tablón ismerteti meg a pályáját operaénekesként kezdő, de elsősorban film- és operettszerepeivel ismertté vált művész életútját. A múzeum kiállítóterében láthatók lesznek bútorai, amelyeket özvegye ajándékozott szülőfalujának, Nagykónyinak, fellépőruhája, harmóniuma, sminkkészlete és a színészbarátok hozzá írt sorai is.

A kiállítás egy magát szegény sorból felküzdő ember pályáját mutatja be, akit ma leginkább az ismét népszerűvé váló, régi magyar filmekből ismer a közönség - mondta a kiállítás rendezője, Lovas Csilla. A látogatók hallhatják a kántortanítóból operaénekessé vált Sárdy hangját is: a felvételeken többek közt Kálmán Imre Bajadér című operettjének, Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának egy-egy részlete és egy Schubert-dal szólal meg a művész előadásában.

A prózai és zenés színpadokon egyaránt sikeres Sárdy János (született: Nagykónyi, 1907. júl. 27.) Pápán, tanítóképzőbeli tanulmányai alatt, a helyi Jókai Mór Színház előadásait látva döntötte el, színész lesz. A sors azonban előbb prózaibb szerepre osztotta: Dunaföldváron lett kántortanító, de a helyi, sőt a szekszárdi ünnepségeken és műkedvelő zenés előadásokon gyakran fellépett, hangját pedig magánúton képezte. Rózsahegyi Kálmán nem vette fel magániskolájába - azzal utasította el, hogy biztos állását ne hagyja el a bizonytalanért -, az Operaház korrepetitora, Palotai Árpád azonban hallva a őt ingyen vállalta tanításását.

Sárdyt 1936-ban ösztöndíjasként szerződtette az Operaház. A Pillangókisasszony császári tisztjeként debütált, ám néhány hónappal később megkapta Ottó szerepét a Bánk bánban. Két év múlva a dalszínház rendes tagja lett, és bár több elsőrangú szerepben lépett föl (Dávid - Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok; Kálmán diák - Poldini: Farsangi lakodalom; Jacquino - Beethoven: Fidelio, Tamino - Mozart: A varázsfuvola; Almaviva - Rossini: A sevillai borbély; Pedrillo - Mozart: Szöktetés a szerájból; Orlovszky herceg - ifj. J. Strauss: A denevér; Edmond diák - Puccini: Manon Lescaut), a közönség leginkább a könnyebb hangvételű tenorszerepekben ünnepelte.

1942-től volt a Fővárosi Operettszínház vendégművésze, 1958-tól pedig átszerződött az Andrássy útról a Nagymező utcába.Főbb operettszerepei: Pottenstien Hatfaludy Ferenc gróf - Lehár: A mosoly országa; Bálint - Huszka: Mária főhadnagy; René - Lehár: Luxemburg grófja; Danilo - Lehár: A víg özvegy; Tom - Jacobi: Leányvásár; Nagyherceg - Jacobi: Sybill; Rigó Jancsi - Fényes: Rigó Jancsi; Plinchard - Hervé: Lili; Csínom Palkó - Farkas: Csínom Palkó; Ambrus - Vincze O.: Budai kaland; Török - Kálmán: Marica grófnő; Páris - Offenbach: Szép Heléna; Kukorica Jancsi - Kacsóh: János vitéz; Barinkay - ifj. J. Strauss: A cigánybáró, és még egy musicalben is fellépett (Fred - Porter: Csókolj meg, Katám).

Első filmjét 1940-ben forgatta, a Te vagy a dal után pedig olyan alkotások következtek, mint az Utolsó dal, a Déryné, a Heten, mint a gonoszok, az Álomkeringő, a Rákóczi nótája, a Késő. 1940 és 1945 között 15 filmet készített, köztük volt a Mágnás Miska és a Leányvásár moziváltozata is.

Sárdy János többször vendégszerepelt külföldön is. 1963-ban érdemes művész kitüntetést kapott. 1969. március 9-én hunyt el Budapesten.

Részlet a Mágnás Miskából - Sárdy János partnere Németh Marika