Zenés színház

Se szegénység, se betegség nem állhatott Pavarotti útjába

2015.10.12. 09:19
Ajánlom
Október 12-én lenne nyolcvanéves a "Tenorissimo", akinél kevesen tettek többet a komolyzene népszerűsítéséért.

Apja pék volt Modenában, emellett amatőr énekes, aki még a nyolcvanon túl is fellépett. A népes, de nem túl gazdag család két szobában szorongott. A második világháború végén a front közeledése miatt még innen is kitelepítették őket, csak egy egyszobás házat tudtak bérelni a környéken. Luciano kisfiúként futballkapusnak készült, hangja komoly képzésének csak tizenkilenc évesen látott neki. (Egyik növendéktársa, a később világhírű szopránná fejlődő Mirella Freni volt, akihez régi barátság fűzte, állítólag még a szoptatós dajkájuk is közös volt.) Részidős tanítóként és biztosítási ügynökként tartotta fenn magát, sanyarú anyagi helyzete miatt az énektanár ingyen foglalkozott vele. Húszévesen nemzetközi díjat nyert a kórus, amelyben apjával együtt énekelt, ő maga ezt tartotta élete fordulópontjának. A nagy sikerre azonban még várnia kellett, csak kis helyekre hívták, gázsit sem kapott, hangszálán daganat nőtt, komolyan fontolgatta, hogy abbahagyja az éneklést. Torka azonban csodás módon rendbejött, s hangja még szebb lett, mint azelőtt.

Pavarotti

Pavarotti

1961-ben megnyert egy énekversenyt, amelynek fődíjaként elénekelhette a Reggio Emilia-i Operaházban Puccini Bohéméletének főszerepét, s a közönség soraiban ülő egyik legismertebb olasz ügynök azonnal szerződést ajánlott neki. 1965-ben már a milánói Scala igényes közönségét hódította meg a Bohémélet Rodolfójaként, a szerepre Herbert von Karajan ajánlotta. Miután példátlan könnyedséggel, egymás után kilencszer énekelte ki Donizetti Az ezred lánya című operájának a tenoristákat rettegésben tartó áriájában a magas c-t, hangja mellett hírneve és gázsija is a csillagos egekbe szárnyalt.

Egyre mackósabb alakja két évtizeden át uralta a világ operaszínpadait: 1972-ben a New York-i Metropolitan közönsége 17 alkalommal tapsolta ki a függöny elé, 1977-ben minden idők egyik legnézettebb tévés operaközvetítése lett a Met Bohémélet-előadása, a főszerepben természetesen Pavarottival. Pusztán a neve is hatalmas tömegeket vonzott, a londoni Hyde Parkban 150 ezres, Párizsban az Eiffel-torony tövében 300 ezres, a New York-i Central parkban félmilliós tömeg gyűlt össze ingyenes koncertjeire. Amikor 1997-ben közölte a New York-i Metropolitan Opera vezetésével, hogy nem képes (vagy nem akarja) A végzet hatalmának felújított változatát énekelni, inkább a műsort változtatták meg, mert Az álarcosbálban hajlandó volt színre lépni.

Pavarottit sokan és sokszor vádolták azzal, hogy üzletet csinál a zenéből. A kritikák akkor erősödtek fel, amikor az 1990-es olaszországi labdarúgó világbajnokság hivatalos dala a Nessun Dorma című Puccini-ária lett az ő előadásában. Ettől az évtől adott koncerteket José Carreras és Plácido Domingo társaságában, "a három tenor" könnyed darabokat is felvett repertoárjába, és popzenésznek is becsületére váló sikereket aratott. Mások viszont éppen azért dicsérték a tenorkirályt, mert közelebb hozta az emberekhez a magas művészetet, a rádióban és televízióban közvetített operaelőadásai előtt sokan azt sem tudták, hogy létezik a műfaj.

Megkérte fellépéseinek az árát, egy időben Madonna és Elton John után ő volt a világ harmadik legjobban fizetett előadóművésze, valóságos popkultúra-ikon. Nem állt távol tőle a jótékonyság, számos koncertet adott barátaival, amelynek bevételét nemes célokra ajánlotta fel, fiatal énekesek felkutatására is szervezett versenyt. Élete végén nem csak művészete miatt írtak róla: adócsalási botrányba keveredett, majd több évtizedes házasság után elvált feleségétől, és elvette huszonéves titkárnőjét, aki gyermeket szült neki. Harmincöt év után menedzserével is szakított, aki könyvben tálalt ki róla, egyebek közt azt állítva, hogy a tenorok királya még kottát sem tud olvasni.

Az elhízott, gerincproblémákkal küszködő Pavarotti, akinek már a hangja sem volt a régi, 2004-ben visszavonult. A Met színpadán utoljára 2004. március 13-án a Toscát énekelte, s a közönség tizenöt percen keresztül ünnepelte felállva, a függöny elé tíz alkalommal kellett kimennie meghajolni. Két évvel később indult világkörüli búcsúturnéjára, de a fellépéseket New Yorkban egészségi állapota miatt félbe kellett szakítani. Hasnyálmirigyrákját hiába operálták, a hetvenegy éves "Tenorissimo" 2007. szeptember 6-án hunyt el szülővárosában. Korábban arra a kérdésre, hogy mit vinne magával egy lakatlan szigetre, azt felelte, hogy Verdi Requiemjét, mert egy ilyen helyen hamar meghal az ember. Ráadásul - tette hozzá -, tenoristaként már igencsak hozzászokott a meghaláshoz...

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi és Balázs-Piri Soma a Magyar Klasszikus Zene Ifjú Nagykövetei lettek

Boros Misi és Balázs-Piri Soma zongoristák, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató korcsoportgyőztesei kapták meg elsőként az elismerést.
Színház

Rudolf Péter ismertette a Vígszínház következő évadának terveit

A Vígszínház új igazgatója kilenc bemutatót tervez, köztük egy zenés produkció premierjét az intézmény alapításának 125-dik évfordulója alkalmából, jövő májusban.
Klasszikus

Átadták a megújult Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron

A Beethoven-emlékév keretében átadták a megújult Beethoven Emlékmúzeumot és a Brunszvik-kert új szökőkútját pénteken a Fejér megyei Martonvásáron.
Vizuál

Marilyn Monroe és Coco Chanel fotósának kiállítása

A Mai Manó Ház 2020. június 20-án nyíló fotókiállításának a világhírű Douglas Kirkland a szerzője, alkotásai az elmúlt fél évszázad hollywoodi hírességeinek és popkultúrájának egyedülálló kincsestára.
Klasszikus

Újra zene tölti meg Budapest számos közterét

Hatodik évadát kezdi a Zenélő Budapest: a július 2-án induló programsorozaton a szervezők mintegy 200 minikoncerttel készülnek 8 közkedvelt budapesti helyszínen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.
Zenés színház koktélparti

Brünnhilde és Wotan pszichológiája – 150 éve mutatták be A walkürt

A főisten leszállt a halandók közé, hogy fiút nemzzen. A fiú és ikerhúga között szerelem gyúlt, amely nyomán felsejlettek a múlt traumái. Brünnhilde pedig integritást nyert azáltal, hogy szembeszállt apjával. Wagner tetralógiája nem csak a zenetudomány, hanem a pszichológia számára is kutatási terület.
Zenés színház hír

Jövőre halasztják a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt

A koronavírus-járvány miatt 2021 őszére halasztja az idén minden eddiginél több jelentkezőt vonzó IV. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt a Zeneakadémia.