Zenés színház

Semmi különös

2006.06.09. 00:00
Ajánlom
Ősbemutató, mi több: világpremier az Operettszínházban. New York-i Broadway-szerzők írták a darabot, a pesti Broadway teamjével együttműködve, szinte csak nekünk.

Mészáros Árpád Zsolt (Rudolf) és Vágó Zsuzsi (Vatsera Mária)

Összeegyeztethetetlen köz- és magánélet, boldogtalan házasság, be nem teljesült szerelem, cselszövés, politika, hazaszeretet, korán érkezettség – nem, nem egy a romantika korában keletkezett drámáról van szó.

A Monarchia beleragadt a középkorba, a világ rohan a 20. század felé, középkor a 20. század hajnalán – mondja Rudolf trónörökös (Mészáros Árpád Zsolt, aki szokásos vehemenciájával, nagy energiákat mozgósítva alakítja a címszerepet), aki más korban, más helyen szeretne még egy esélyt. Mert Bécs börtön egy pisztollyal a kezében koponyának éneklő hétköznapi hős számára, aki megelőzve a múltat arról beszél: mindenkinek jár a magánélet, a vallás és a gondolat szabadsága. Két ellenféllel is meg kell küzdenie. Apjával, Ferenc Józseffel, aki a Habsburg-birodalom ötszáz éve álló bástyáját, ezt a rendben működő államot mindenáron fenn akarja tartani, és feleségével, Stefániával, aki nem engedi, hogy Rudolf a látszat ellen tegyen, asszonya más legyen. Németh Attila még fiatal a K. u. K. szerepére, a jellegzetes szakáll, bajusz, a merev tartás és az „öblögetve” éneklés nem rejti el Bergert (a színész évek óta játszik a Szurdi Miklós rendezte Hairben – a szerk.). Nádasi Veronika viszont remekül alakítja az erős egyéniségű asszonyt: cinikus, kemény és kegyetlen, olyan hűvösen csillogó, mint az általa viselt ékszerek.


"Gyönyörűek a ruhák"

A 17 éves Vetsera Máriáról a szöveg szintjén nem lehet eldönteni, hogy Rudolfot valóban szereti-e, vagy csak egy feltörekvő kis szuka, aki a társadalmi ranglétrán akar magasabbra kerülni. Vágó Zsuzsi alakítását látva azonban ez utóbbi fel sem merülhet. Bájos, cserfes lány, az egyetlen nő a színen, akinek nincs „frizurája”. Természetes, fiatal, szabad és szenvedélyes. Janza Kata rendkívül elegánsan alakítja Mária barátnőjét, Larisch grófnőt. Érett, tapasztalt, szerelmet és csalódást ismerő asszony, de pillanatok alatt alakul át bizalmassá és cinkostárssá. Időnként feltűnik még Pfeiffer, a bábjátékos. A funkcióját tekintve kikiáltókra, illetve – ha már a musicalek világánál maradunk – a Chicago és a Kabaré Konferansziéjára emlékeztető figura (Szabó P. Szilveszter könnyed előadásban) indítja el és kommentálja végig az eseményeket. A körötte levőket bábuként irányító, hatalomittas Taaffe miniszterelnökként Homonnay Zsolt intrikusként is jól vizsgázik.

Hogy folytassuk a dicséretet: gyönyörűek a ruhák, különösen Larisch grófnő kosztümjei. De itt megakadunk. Hadd álljon első helyen egy nem lényegi, ám annál bosszantóbb hiba. Ferenc József dolgozószobájában egy hatalmas Monarchia-térkép lóg, amelyen a legfontosabb városokat feltüntették: Craców, Prague, Wien, Pozsony. Eldönthették volna, hogy németül vagy az egyes területek saját nyelvén kívánják-e megnevezni a településeket – Prága viszont így is, úgy is kilóg a sorból. A szerelmi szálat megterheli a politika, a kettő nem olvad egybe, nem tartoznak szervesen össze.


Dolhai Attila (Rudolf ) és Németh Attila (Ferenc József)

A zene meglehetősen unalmas, egysíkú – nagyon messze áll a Jekyll és Hyde ötletes, egyedi hangzásvilágától. Rudolf dalai szinte megkülönböztethetetlenek egymástól; semmi újdonsággal nem áll elő Frank Wildhorn. (Valószínűleg erre mondják: nincs új a nap alatt, már mindent megírtak.) Ha Bécs, akkor az obligát valcer és bécsi vér. Ha feltűnnek a színen a magyarok, előbb-utóbb bokázni kezdenek és lengetik a zászlókat. A hölgyek kezében csukott színes napernyő, amelyet természetesen kinyitnak és elkezdenek pörgetni. Kerényi Miklós Gábor rendező követi a jól bevált (saját) sémákat. Emelkednek a szerelmesek, fejgéppel esik rájuk a fény, forog a színpad – nincs meglepetés, minden olyan, mintha már láttuk volna.

(2006. június 1. Budapesti Operettszínház; Frank Wildhorn - Jack Murphy: Rudolf; a Vereinigte Bühnen Wien, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Szabadtéri Játékok közös produkciója Frank Wildhorn és Steve Cuden koncepciója szerint; Rudolf, trónörökös: Mészáros Árpád Zsolt, Vetsera Mária: Vágó Zsuzsi, Taaffe gróf, miniszterelnök: Homonnay Zsolt, Larisch grófnő, Mária barátnője: Janza Kata, Ferenc József, császár: Németh Attila, Stefánia, Rudolf felesége: Nádasi Veronika, Pfeiffer, bábjátékos: Szabó P. Szilveszter, Szeps, újságíró: Csuha Lajos, Bratfisch, Rudolf kocsisa: Marik Péter, Willigut, Taaffe ügynöke: Dézsy Szabó Gábor, Károlyi István, magyar nemes: Kerényi Miklós Máté, Andrássy Gyula, magyar nemes: György Rózsa Sándor, Lónyai Ferenc, magyar nemes: Pálfalvy Attila; további dalszövegek: Nan Knighton;, eredeti szövegkönyv: Jack Murphy és Phoebe Hwang; hangszerelés: Kim Scharnberg, Koen Schoot; musical supervisor: Koen Schoots; magyarországi változat: Kerényi Miklós Gábor; fordította: Zöldi Gergely; dalszövegek: Zöldi Gergely, Kerényi Miklós Gábor, Somogyi Szilárd; világítástervező: Somfai Péter; bábtervezés-készítés: Ősz Lucia; díszlet: Khell Csörsz; jelmez: Velich Rita; koreogr.: Duda Éva, Lőcsei Jenő, Michael Reardon, Rogács László; vez.: Makláry László; rend.: Kerényi Miklós Gábor)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Stephanie Blythe Gianni Schicchi szerepét énekli San Diegóban

Az énekesnő már korábban is énekelt férfi hangtartományban, egy koncertszerű Carmen-előadásban Don Joséként lépett színpadra. Most baritonszerepben debütál majd.
Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.