Zenés színház

Sínen vannak

2010.10.30. 07:14
Ajánlom
Kevés olyan épület van a világon, pláne operaház, amelyért a város vagy a kormány vezetői képesek lennének elrendelni egy forgalmas, az ország iparának történetében szimbolikus jelentőségű vasúti pályaudvar bezárását és lerombolását. A Buenos Aires-i Teatro Colónért még ezt is megtették.

Argentína a 19. század második felében, a 20. század elején páratlan gazdasági növekedést mutatott. A világ tíz leggazdagabb országa közé tartozott a marhahús- és a gabonaexportnak köszönhetően, ám az iparon és a kereskedelmen kívül a kultúra is virágzott arrafelé. Az operának olyan hatalmas rajongótábora volt, az 1850-es évek közepére akkora népszerűséget ért el - 1854-ben például 53 darabot mutattak be Buenos Airesben -, hogy a műfaj saját színházat igényelt.

F72B8308-E95D-483B-A6D4-1CD482E9BA89

Teatro Colón, Buenos Aires

Az első Teatro Colónt Carlos Enrique Pelligrini, a későbbi argetin elnök, Carlos Pellegrini apja tervezte, és az építkezés kezdete után egy évvel, 1857. április 27-én át is adták a közönségnek. A nyitóelőadáson Verdi Traviatáját adták Violetta szerepében Sofia Vera Lorinivel, míg Alfredót Enrico Tamberlik énekelte. Ez az épület jó harminc évig mutatta a független Argentína erejét és kultúrájának gazdagságát, és szolgálta sikerrel esténként két és fél ezer néző igényeit. A Kolumbusz Kristófról elnevezett operaháznak egyébként több riválisa is akadt a városban, köztük a korszak egyik legmodernebbjének számító Teatro Ópera, amelyet egy helyi üzletember, bizonyos Antonio Petalardo alapított, és ahol szintén egy Verdi-operával, A trubadúrral nyitották meg a kapukat. A társulat erősségét mutatja, hogy ők vonultak át az újonnan megnyíló Teatro Colónba s adták az együttes magját. Az 1908. május 25-i estéig azonban sok, meglehetősen zavaros víz folyt le a Río de la Platán.

Az új épület tervezésére a Plaza Parque pályaudvar helyén Francesco Tamburini irodája kapta a megbízást. Tamburini Nápolyban tanult - nem véletlen tehát, hogy a Teatro Colón aranyban és bíborban pompázó, patkó alakú, hétszintes nézőtere hasonlóságot mutat a San Carlo auditóriumával -, és 1881-ben érkezett Argentínába, két évvel később pedig nemzeti főépítésszé nevezték ki. (Az ő nevéhez fűződik a Központi Katonai Kórház, a Casa Rosada, azaz az államelnöki és egyéb kormányhivataloknak otthont adó épület bővítése is.) Az operaház alapkövét még az ő jelenlétében, 1890. május 25-én tették le, ám egy évvel később Tamburini meghalt. A munkálatokat az építész egyik munkatársa, a szakmát Torinóban elsajátító Vittorio Meano folytatta, aki Buenos Aires városképén az Argentin Nemzeti Kongresszus épületével hagyott nyomot. A Teatro Colón építésére eredetileg két évet szántak, az volt a cél, hogy 1892. október 12-én, Amerika felfedezésének 400. évfordulóján közönséget fogadhasson a ház. Ezt azonban több szerencsétlen véletlen akadályozta meg: a beruházást finanszírozó Angelo Ferrari halála, az ebből adódó pénzügyi nehézségek, illetve az, hogy Meanót 1904-ben meggyilkolták. Az épületet végül Jules Dormal, egy belga származású, Párizsban tanult építész fejezte be, aki ragaszkodott az eredeti tervekhez, de a végeredményen a kor eklektikájának megfelelően felfedezhetők a görög klasszika, az olasz reneszánsz és Dormal tanulmányai miatt a francia Beaux-Arts stílus jegyei is.

BE0DA729-42E8-461A-9647-C695DB996B23

Teatro Colón, Buenos Aires

Két évtized építkezése után, 1908. május 25-én megnyílt végül a Teatro Colón, amelynek nézőterén 2847-en foglalhatnak helyet, továbbá ezer embernek van állóhely. A nyitánynak ezúttal is egy Verdi-operát választottak: az Aidát a Teatro Óperából átköltöző Gran Compañía Lírica Italiana előadásában, Luigi Mancinelli rendezésében adták, az előadás címszerepét Lucia Crestani énekelte. Az első évad második előadása a Hamlet volt a korszak egyik legnépszerűbb baritonjának, Titta Ruffónak a felléptével, ezt követte a szezonban még 16 opera, köztük egy argentin komponista, Hector Panizza darabja, az Aurora, és az éra sztárjai közül Fjodor Saljapin és Antonio Paolit is megnyerték vendégszereplésre.

Hosszú lenne azoknak a nemzetközi hírnévnek örvendő operaénekeseknek, hangszeres előadóknak, balett-táncosoknak, zenekaroknak és karmestereknek a névsora, akik a Teatro Colón, a világ öt legjobb akusztikájú operaházának egyikének színlapjain feltűntek, így csak azokat az argentinokat említsük meg, akiknek pályáján fontos momentumot jelentett az itteni fellépés: Daniel Barenboim, Gabriel Garrido, Miguel Ángel Veltri, Delia Rigal, Luis Lima, Raúl Giménez, Ana María González, Renato Cesari, Ricardo Cassinelli, Gian-Piero Mastromei, Ángel Mattiello, Carlo Cossutta, Carlos Guichandut, Cecilia Díaz, Paula Almerares, Marcelo Álvarez, José Cura, Darío Volonté, Virginia Tola, María Ruanova, Olga Ferri, Michel Borovsky, José Neglia, Norma Fontenla, Wasil Tupin, Esmeralda Agloglia, Jorge Donn, Julio Bocca, Maximiliano Guerra, Paloma Herrera.

BA4F8444-515C-48BC-9CFB-C9B1747E8F86

Teatro Colón, Buenos Aires

Megnyitását követően a Teatro Colón - magát a Scala és a Met riválisává kinőve - hamar rákerült a nemzetközi operatérképre, és folyamatos bővítésére volt szükség. A harmincas években lett a különböző műhelyekből komplett kis város a föld alatt, 1937-ben pedig megnyílt az iskola, ami 1960-ban művészeti főiskolai rangot kapott. Az épület modernizációja az utóbbi hetven évben folyamatosan zajlott; az 1970-es években készítette el a kupola freskóját egy helyi képzőművész, Raúl Soldi. A Teatro Colón legutóbbi rekonstrukciójára 2005 és 2010 között került sor. Eredetileg három évre tervezték a felújítást, ám a ház végül 2010. május 24-én, az argentin forradalom bicentenáriumát ünneplő eseménysorozat keretében nyitott meg régi-új fényében pompázva.

Azt, hogy ez az operaház mit jelent Argentínában, mutatja, hogy 1989 óta nemzeti történelmi műemlék, 2008. szeptember 11-én pedig Buenos Aires városa rendeletben deklarálta a Teatro Colón önálló jogi személyiségét, szervezeti, pénzügyi függetlenségét. Missziójaként a színház- (prózai és zenés), a tánc-, valamint a zeneművészet terén új műalkotások létrehozását, bemutatását, e művészeti ágak formálását, előmozdítását, a kísérletezést jelölte meg, hiszen a jelennek a múlt tradícióit kell követni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Vizuál

Stork Natasa: „Eddig három olyan nemzetközi díjat kaptam, amit postán küldtek el”

Szerdán kezdetét vette a 71. Berlinale a European Shooting Stars 2021 Kick Off rendezvénnyel, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa az adott év legtehetségesebb fiatal színészeit és színésznőit a filmvilág nagyjainak. Köztük van Stork Natasa is, aki budapesti otthonában ülve fogadja három napot át a világsajtót és a legnevesebb casting ügynökségeket.
Színház

Magyarország a '90-es években – egy gyerek szemével

EX KATEDRA címmel tart online bemutatót a Stereo Akt társulat március 4-én a Jurányi Házban. Az előadást a SzínházTV közvetíti online formában. A darab létrejöttének hátterébe a társulatot vezető független színházi alkotó, Boross Martin nyújt betekintést.
Színház

92 éves korában elhunyt Olsavszky Éva színésznő, a Katona József Színház alapító tagja

92 éves korában elhunyt Olsavszky Éva, a Katona József Színház alapító tagja.
Plusz

Megújult az Art is Business honlapja

Második születésnapját ünnepli az Art is Business, az évfordulóra teljesen új megjelenést kapott a magazin honlapja, amelyen a jövőben rendszeresen olvashatunk híreket a forprofit szektor és a művészet világából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.