Zenés színház

„Sok olyan játékos rész van a zenében és a szövegben, amire felfigyelnek a gyerekek is”

2022.05.10. 12:30
Ajánlom
Olykor zsémbes, mindent és mindenkit irányítani akar, de mindig a segíteni vágyás vezérli. Ő Csipike, a Fodor Sándor által megálmodott kis törpe. A nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott mesehős tanulságos és szórakoztató kalandjai a Coopera gondozásában egy családi opera formájában öltenek új formát. A készülő mű kapcsán Bereczki Ágota dramaturggal, szövegíróval beszélgettünk többek közt arról, hogyan szólíthatók meg a gyermekek is az opera műfaján keresztül.
Bereczki_Agota_4K_Media_Studio_portre-122926.jpeg

Bereczki Ágota (Fotó/Forrás: Coopera / 4K Media Studio)

Nem egyszerű feladat a kicsiket megszólítani az opera műfaján keresztül.

A fiam még kicsi, de a lányom nagy segítség és inspiráció volt ezen a téren. Együtt elolvastuk, boncolgattuk is egy kicsit a mesét, utána elolvastam neki a librettót, és meghallgattuk hozzá a zenét. Bár még csak négyéves, nagyon tetszett neki.

Sok olyan játékos rész van a szövegben és a zenében, amire felfigyelnek a gyerekek is.

Például amikor a vadmalacok bejönnek a színre. Nemcsak a szövegben, de a zenében is meglesznek a jellemzői a karaktereknek. Kukucsi, a kisvakond például népies stílusban, a falusi, paraszti világ természetességének, őszinteségének szépségét képviselve szólal majd meg.

A Coopera azt tűzte ki céljául, hogy magyar gyökerű műveket juttasson el minél szélesebb rétegekhez. Az operaelőadásokon keresztül a fiatalokat is szeretnék megszólítani. Mit gondolsz erről a hagyományőrző, kultúraközvetítő misszióról?

Nem könnyű jól teljesíteni ezt a küldetést, mert az opera többnyire rétegműfaj, amelyen keresztül nehezebb tömegeket elérni, mint a populárisabb műfajok segítségével. A Coopera azonban a mai korhoz és a fiatalság igényeihez alkalmazkodva olyan formát talált, amely alkalmas arra, hogy ezeket a nehezebb, komolyabb tartalmakat számukra is könnyebben befogadhatóvá tegye.

A most készülő produkció pedig reményeink szerint egész családokat lesz képes megszólítani annak az egyszerre hagyományőrző és műfajkitáró hozzáállásnak köszönhetően, amely a Coopera előadásait jellemzi.

Hogy zajlott az alkotómunka?

Miután újra elolvastam a regényt, szinopszis javaslatot tettem Bocskor Lórántnak, aki a Coopera ügyvezető igazgatója, illetve Molnár Levente operaénekesnek, az ötletgazdának és művészeti vezetőnek. Megírtam nekik, hogyan képzelném el operaként ezt a történetet. Mindent nem hagyhattunk benne, hiszen akkor napokig ott ülhetnénk a nézőtéren, de arra törekedtem, hogy a cselekmény fő váza, a jellege és a legfontosabb mondanivalója megmaradjon. Ezt a szinopszist kezdtük el utána kidolgozni Murányi Sándor Olivér íróval együttműködve. Én írtam azokat a szövegeket, amik a történet fő szálát viszik előre, ő pedig elsősorban a kar számára írt verses szövegeket, amik költészetet és színt csempésznek a librettóba. Minden egyes részletet átküldtünk a zeneszerzőnek, Szüts Apornak is. Ő újraértékelte a szövegeket aszerint, hogy mennyire működnek a zene szempontjából. Amire szükség is volt, mert én dramaturgként elképzelhetek egy helyzetet, de a zeneszerzőnek olykor más a víziója – és egy operában a szövegnek a zenét kell kiszolgálnia.

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Kapcsolódó

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Az erdőben élő kis törpét, Csipikét könnyedén szívünkbe zárhatjuk. Ez a nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező, olykor zsémbes és fontoskodó, de jószándékú kis teremtmény, akit Fodor Sándor író alkotott meg, szórakoztató és tanulságos kalandok sorát éli át, melyekből a Coopera szárnyai alatt most egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül. Az előadás kapcsán a zeneszerzővel, Szüts Apor karmesterrel, a Virtuózok zenei vezetőjével beszélgettünk.

Hiába írsz olyan szöveget, amit utána az énekes nem tud elénekelni.

Ez is fontos szempont volt. De vannak olyan részei is a készülő műnek, amikor Apor elképzelése szerint a zenei részek fejezték ki az érzelmeket, nem kellett szavakba önteni őket. Ez egy nagyon összetett és sok odafigyelést igénylő munkafolyamat volt. Ráadásul a férjem, Zakariás Zalán fogja majd megrendezni az előadást, így ő is tudott segíteni. Elmondtam neki, mit és hogyan képzeltem el dramaturgként, ő pedig segített abban, hogy a színpadon hogyan működhet az, amit megálmodtam.

Hogy lett belőled dramaturg?

Kiskoromtól kezdve nagyon szerettem írásban kifejezni magam.

Ez volt a csatornám az önkifejezésre, a bennem lévő érzések megfogalmazására. Az egyetemet aztán Kolozsváron végeztem el. Angol-magyar szakra jártam, ahol főleg a tudományos írást gyakoroltuk. A kreatív írást saját örömömre űztem. Mivel mindig is szerettem színházba járni, egyre több előadást néztem meg. Kritikákat, elemzéseket írtam róluk, és megismerkedtem az alkotókkal. A mesterképzést Budapesten végeztem el, anglisztika szakon. Nem mentem színháztudományi szakra, mert a színház belső világát igazán megismerni úgyis csak gyakorlatban lehet, de az anglisztikán belül a dráma szakirányt választottam, ami később a műfordításoknál sokat segített, és segít folyamatosan. Ebben az időben a Magyar Teátrum című lapnak írtam különböző előadásokról. Mindez nagyon sok kapcsolatot, lehetőséget kínált. Fesztiválokra jártam tudósítani, egy ilyen erdélyi fesztiválon ismerkedtem meg például a kaposvári színház egyik vezető beosztású tagjával, aki hívott, hogy dolgozzam náluk dramaturgként. Csakhogy közben – egy kritikám kapcsán – megismerkedtem a jelenlegi férjemmel is, így mellette döntöttem, és megkezdtük közös munkánkat. Most is együtt dolgozunk a Győri Nemzeti Színházban, én dramaturgként, ő rendezőként és művészeti vezetőként.

Bereczki_Agota_4K_Media_Studio-122926.jpeg

Bereczki Ágota (Fotó/Forrás: Coopera / 4K Media Studio)

Milyen tapasztalatokat adott számodra a közös munkátok?

Zalán sokat bíztatott és bátorított, de mindig rámutatott a hibáimra is, így nagyon sokat tanultam tőle. Megtanított, hogyan gondolkodjak abban, hogy

a leírt szövegnek a színpadon meg is kell jelennie, gyakorlatban is működnie kell.

Mindent alaposan meg kell tervezni, és számtalan technikai dolgot kell szem előtt tartani, amire íróként nem gondol az ember. Az egyik színésznek be kell mennie, a másiknak ki kell jönni, esetenként át is kell öltözniük. Ezekre időt kell hagyni.

Említetted, hogy az írás számodra az önkifejezés csatornája. Dramaturgként is meg tudod élni mindezt? Bele tudod csempészni önmagadat a szövegekbe?

Örömmel szolgálom ki a mások által írt szövegek technikai átírásával a színházat, de néha azért úgy érzem, muszáj valamit a magam kedvéért is írnom, muszáj kiírni magamból a dolgokat. A kislányom születésekor például a gyerekvállalásról, az anyává válásról versben fogalmaztam meg az érzéseimet. Néha dramaturgként is van lehetőség az önkifejezésre. Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színházban például én dramatizáltam Szerb Antal VII. Olivér című kisregényét. Annak az előadásnak a szövegébe bele tudtam csempészni olyan mondatokat, amik azt tükrözték, ahogy én gondolkodom az életről, a szerelemről, és nagyon jólesett ezeket visszahallani a színészek szájából.

A mű megírásához az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott támogatást a Petőfi Kulturális Ügynökségen keresztül.

További információ ide kattintva! >>>

coopera-narancslogo-102039.jpg

Coopera (Fotó/Forrás: Coopera)

Támogatott tartalom.

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Kapcsolódó

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Erdélyben alig akad gyermek, aki ne ismerné Csipikét, a törpét. A Fodor Sándor író által megalkotott olykor zsémbes, de a hibáiból tanulni képes, erdőben élő kis teremtmény szórakoztató és tanulságos történeteiből most a Coopera szervezésben egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül, amely kapcsán a librettó egyik szerzőjével, Murányi Sándor Olivér íróval beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Színház

Bíró Kriszta első rendezése és Gálffi László önálló estje az Örkény Színház jubileumi évadában

Meghirdette 2024/25-ös évadát az idén húszéves jubileumát ünneplő Örkény Színház. A szezon során a kortárs művek ismét nagy szerephez jutnak, hét ősbemutatóval is készülnek.
Zenés színház

Nézzen bele ön is Mundruczó Kornél müncheni Tosca-rendezésébe!

A neves film-, színházi és operarendező következő premierjét május 20-án tartják a Bajor Állami Operaházban. A produkció egyik júliusi előadása online közvetítésben is megtekinthető majd.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.
Zenés színház videó

Nézzen bele ön is Mundruczó Kornél müncheni Tosca-rendezésébe!

A neves film-, színházi és operarendező következő premierjét május 20-án tartják a Bajor Állami Operaházban. A produkció egyik júliusi előadása online közvetítésben is megtekinthető majd.
Zenés színház gyász

Elhunyt Jantyik Csaba

Az ötvenkilenc éves színművészt, a Budapesti Operettszínház társulatának tagját hosszan tartó betegség után, május 16-án érte a halál – tette közzé a hírt az intézmény.
Zenés színház hír

Haja Zsolt a következő évad Kamaraénekese az Operában

A kiváló baritont a szerdai Borisz Godunov-előadás tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy az Angol100 szezonban ő is a Magyar Állami Operaház legnagyobb elismerésének egyik kitüntetettje lesz.
Zenés színház interjú

„Az anyanyelvén az ember a lelkét tudja kifejezni” – interjú Alekszej Kulagin operaénekessel

A Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen feltűnt fiatal művész, aki a Fidelio különdíját is elnyerte, épp az Opera Borisz Godunov-produkciójában szerepel. Hogyan választja valaki ezt a pályát, aki kamaszkoráig nem is látott operát? – erről is kérdeztük az énekest.