Zenés színház

Sokféléből kevés

2010.01.30. 06:53
Ajánlom
Znamenákot láthatóan igen sok minden érdekli: szórakoztatni à la kommersz, szórakoztatni à la Kaposvár, ráadásul mondani is valamit a korról, amiben élünk. De sokféléből kevés – az nem biztos, hogy mindig elég.

Gondolnánk-e első pillantásra, hogy A víg özvegy nyitott mű? Vagyis hogy ki-ki, kora, képessége, érdeklődése szerint, nagyon sok mindent kiolvashat belőle. Ugye? Pedig... És mindez Znamenák István kaposvári rendezéséből válik világossá. Znamenákot ugyanis láthatóan igen sok minden érdekli: szórakoztatni à la kommersz, szórakoztatni à la Kaposvár, ráadásul mondani is valamit a korról, amiben élünk. De sokféléből kevés - az nem biztos, hogy mindig elég.

„A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is" - véli bizonyos Franz Lehar, szakmája szerint karmester, operett-komponista Mein Werdegang című művében. Túl a kezdeti testi-lelki rezdülésen, amiért A víg özvegy három központi szerepét - Hannát, Danilót, Valencienne-t - fővárosi vendégművészek játsszák a Csiky Gergely Színházban, világossá válik: a Párizsban és környékén játszódó huszadik század eleji történet kaposvári verziója kacérkodik a megmerítéssel-megmerítkezéssel. Az első felvonás (mű)márványlépcsős, (mű)pálmás, jobbra-balra kisebb-nagyobb nemzetiszínű selyemlobogókkal felékesített díszlete, klakkos-frakkos, nagyestélyis jelmezei, a második felvonás realisztikus hajófedélzete a századelő nagypolgári miliőjét idézik. Itt (vagyis ott) realizálódik tehát a cselekmény: az érdekházasítás ötlete és a megvalósítással járó nehézségek komikus elősorolása a kiürült pontevedrói államkincstárt feltöltendő.

Arról volna itt szó tehát, hogy egyes magasztos eszméket és értékeket - ó, jaj, barátság és jaj, szerelem - semmibe vesznek, a pénz szolgálatába állítanak, mert semmi sem fontosabb annál, hogy a recesszió tovaszálljon; más magasztos eszméket és értékeket pedig - mint a patrióta honszeretet - az őrületig túldimenzionálnak, miközben a politikusi kezek zsírosodnak, zsebek megtömődnek, érdemrendek sokasodnak. Nem én mondom: Lehár mondja, illetve a librettót jegyző Victor Léon és Leo Stein, illetve a textust Gáspár Margit fordítása alapján magyarító, remekbeszabott szövegkönyvet létrehozó Eörsi István. Ebbe az operettbe bele van írva a mi korunk, ha úgy akarjuk, és Znamenák úgy akarja, ha módjával is. Színre lép például két, olykor piros-fekete zászlót előhúzó, mondjuk úgy, vendégalbán, beépült elemek, titokzatos merénylők. Nyári Oszkár és Serf Egyed olyan lubickolva komédiázik a párszerepben, hogy öröm nézni, nekik-velük ellenállhatatlanul mókás játékokat talál ki Znamenák. Nyári egy hatalmas fúróval merül például alá a tengerbe, hogy Hanna jachtját orvul meglékelje, majd tíz perc múlva a hajó másik oldalán bukkan fel, fején némi hínárok. És más oldalról képes az embert gyomron szorítani a fenti kettő ténykedése, mert a néző legalább pillanatokra megérzi, hogy ott, fönn, a színpadon róla van szó. Hogy a játéknak tétje van. Ezekben a momentumaiban kifejezetten jó az előadás, egyébként pedig igényesen működő zenekarral (karmester: Selmeczi György), tempós táncbetétekkel szakszerűen (bár Bodor Johanna koreográfiáinak szűk a kaposvári színpad), meglehetős ritmusban csordogál.

Herczenik Anna Glavari Hannája hangilag akkor is fölényesen abszolvált címszerep, ha az első felvonás mélyregisztereiben a tónus kicsit színtelen, és még az sem rontja jelentősen az összképet, hogy a cicázó özvegy figurája nem jut sehonnan sehová: karakter van, alakítás nincsen. Bucsi Annamária vokálisan kifogástalan, mozgásában talán kissé merev és egysíkú Valencienne. Homonnay Zsolt erős színekkel jeleníti meg Danilót: duzzogása, lángolása, dorbézolása, de még horkolása is sok. A színészről sugárzik az óriási színpadi és bonvivánrutin. Úgy képes hatása alatt tartani a közönséget, hogy színészete techniká(k)ból fogalmazódik, és színvonalas is a maga nemében, de alakítása totálisan reflektálatlan; ily módon - a sok hangsúlyozottan reflektált mellékszerep-alakítás mellett - szinte idegen az előadás szövetében. Kőrösi András könnyedén villantja fel a hatalomittas, korrupt, atyai szerepben tetszelgő, mégis (vagy éppen ezért) emberszabású államférfi, civilben megcsalt férj karakterét. Sarkadi Kiss János és Fándly Csaba spanyol-francia haszon- és asszonyleső diplomatapárosa klasszikus bohózati kettős, magas színvonalon abszolválva. Az előadás legnagyobb nyeresége mégis Némedi Árpád ízlésesen kulisszahasogató Nyegusa. A nagykövetségi mindenes megformálása szabályos és ragyogó kabinetalakítás, tele élettel, igazsággal, színészettel. Némedi szép ívet rajzol a figurának mindenki kapcájától mindenki hitelezőjéig, Znamenáktól pedig megkapja ajándékba Szu-Csong egyik dalát A mosoly országából, és a maximban, orfeumi táncosnők között előadott Vágyom egy nő utánból olyan mélység, tragikum szivárog, hogy az előadás csúcspontjává emelkedik. Legalább volt neki ilyenje is.

2010. január 22. 19:00 - Csiky Gergely Színház, Kaposvár

A víg özvegy

Zene: Lehár Ferenc

Szöveg: Victor Léon, Leo Stein

Gáspár Margit átdolgozásának felhasználásával fordította: Eörsi István

Dalszövegeket fordította: Mérei Adolf, Eörsi István

Glavari Hanna, gazdag özvegy: Herczenik Anna

Gróf Danilovics Daniló, követségi titkár: Homonnay Zsolt

Báró Zéta Mirkó, nagykövet: Kőrösi András

Valencienne, a felesége: Bucsi Annamária

Camille de Rosillon, francia attasé: Kóbor Tamás

Nyegus, mindenes: Némedi Árpád

Sebastian Cascade, diplomata: Sarkadi Kiss János

Raoul Saint Brioche, diplomata: Fándly Csaba

Kromov, politikai tanácsos: Lecső Péter

Olga, a felesége: Csapó Virág

Bogdanovics, konzul: Mózes Balázs

Sylviane, a felesége: Német Mónika

Prisics, katonai attasé: Takács Géza

Praskovia, a felesége: Varga Zsuzsa

Táncosok az orfiból: Czene Zsófia, Grisnik Petra, Kovács Zsuzsa, Lestyán Luca, Sárközi-Nagy Ilona, Rácz Panni

Vendégek, pincérek, matrózok: Barsi Márton, Csonka Ibolya, Erdős Éva, Fábián Zsolt, Hornung Gábor, Horváth Zita, Kalmár Tamás, Karácsony Tamás, Kósa Béla, Lugosi György, Nyári Oszkár, Serf Egyed, Sugár Kinga, Szvath Tamás, Tóth Eleonóra

A Vikár kórus tagjai: Bergovecz Dávid, Bodó Ildikó, Gschwindt Balázs, Magács Imre, Szűcs László, Tinusz Kinga

Díszlet: Znamenák István

Jelmez: Cselényi Nóra

Koreográfus: Bodor Johanna

Karmester: Selmeczi György

Rendező: Znamenák István

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Plusz

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Klasszikus

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Vizuál

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművaészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is a Magyar Állami Operaház kamaraművésze

Bár július folyamán még tartanak előadásokat, a Magyar Állami Operaház hagyományos évadzáró Csillagóra-gáláján kamaraművészi és más rangos díjakkal tüntette ki munkatársait.
Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Mozart, a zseni élete musicalben elmesélve

Mozart, a meg nem értett zseni zeneszerző élete musicalben kel életre a Margitszigeti Színházban. Michael Kunze és Sylvester Levay művében a zeneszerző fenegyerek története pazar dallamokkal és látvánnyal kerül színre június 24-én és 25-én. A produkció két különböző szereposztásban látható a Margitszigeten.
Zenés színház interjú

Fehér köpeny, kék szakáll – Beszélgetés Kovács Istvánnal

Akár Don Giovanni, Golaud vagy Kékszakállú szerepét, esetleg a június 24-ig látható A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény Don Pippóját énekli Kovács István az OPERA színpadán, karakterformálásában mindig érződik egy olyan analitikus elmélyültség, amely operaénekesi jártasságán túl eredeti, orvosi hivatásának látásmódjából is fakad. De mi módon valósul meg a gyógyítás a színpadon?