Zenés színház

Somogyi Szilárd: "Történelmi fikció a mának"

2012.03.30. 13:06
Ajánlom
A Veled, Uram!-at 2000-ben mutatták be Esztergomban, a bazilika előtt, majd játszották a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében egy évvel később. A Budapesti Operettszínházban Szörényi Levente és Bródy János művét Somogyi Szilárd rendezésében tűzik műsorra.

- Láttad a tizenkét évvel ezelőtti ősbemutatót?

- Csak DVD-n. Akkoriban a Pesti Magyar Színház István, a király előadásában sámándobosként szerepeltem, és amikor arról volt szó, hogy az esztergomi produkcióban is fellépek, közbejött egy római jog szigorlat, úgyhogy maradt a felvétel.

- Az milyen érzéseket keltett benned: vitt magával a zene, tetszett az előadás?

- Voltak olyan részek, amelyek már akkor is mély benyomást tettek rám, de azért ahhoz képest rengeteget változtattunk Kerényi Miklós Gábor dramaturgiai közreműködésével az alapanyagon. Bátran állíthatom, hogy ennek köszönhetően, az alkotók aktív részvétele mellett, igazi, "korszerű" királydráma lett belőle. Van két mű, Padányi Viktor Vászoly-drámája, illetve Sík Sándor István királyról szóló drámája, amiket már 2000-ben is felhasználtak, de most sokkal inkább támaszkodunk rájuk. Padányi tanulmányaiban azt próbálja ok-okozati kapcsolatokból összerakni, ami kimaradt a krónikákból, hiszen azok utólag készültek. Mondok példát: a mai napig nem tudjuk, István vagy Orseolo Péter vakíttatta meg Vászolyt. Az érveket számba véve Padányi arra jut, hogy Istvánnak ehhez nem fűződött érdeke, így Szörényi Leventéék be tudták emelni a darabba azt, hogy Orseolo Péter a tettes. Persze, ez fikció, de ugyanakkor nagyon izgalmas történet. Olyannyira, hogy mikor már megvoltunk az új változat olvasópróbájával nekünk még mindig rengeteg, leginkább a színészi karakterformálást, a viszonyrendszereket illető kérdésre kellett választ találnunk. A tizenkét évvel ezelőtti jóval lineárisabb, egyszerűbben színpadra állítható mű volt, ebbe a változatba viszont bekerült egyfajta szimultaneitás.

- Újabb fikciókat hoztatok létre?

- Ahhoz, hogy egy jelenet álljon a lábán, hogy a színész megtalálja az adott figura indítékait és hiteles legyen az alakítása, a néző számára pedig érthetővé, átláthatóvá váljanak a motivációk, a kapcsolatok, mindenképp más megközelítést kellett alkalmaznunk. Ezért összeállítottam egy kérdőívet, amit az adott szereplő nevében kellett kitölteni a közreműködőknek, és az így kapott válaszokból, ennek az eredményéből létrejött szociometriai hálóból indultunk ki, ami természetesen rengeteg újabb fikcióhoz vezetett.

- Mondasz erre példát?

- Imre herceg jegyesét Krisztina néven emlegetik, lengyel királylánynak mondják, ami azonban eleve kitaláció, hiszen nem maradt fenn sem a neve, sem a származása. A legutóbbi kutatások szerint I. István horvát király rokonságába tartozott, és a házasságot azért kötötték, hogy arról az oldalról is védve legyen az ország. Szintén nem létezett a darabban szereplő Zobor táltos, de a pogány világ táltosai léteztek. Így amikor  kettejük kapcsolatát feltártuk arra jutottunk, hogy amikor Zobor megvallja Aba Sámuelnek, hogy Imre Orseolo Péter miatt halt meg, ezt Krisztina hallja, de amikor a nő bánatában, a világból való kiábrándultságában, öngyilkos akar lenni ezt éppen a táltos akadályozhatja meg. Vagy rájöttünk arra, hogy Orseolo Péter és Gizella között kellett valamilyen mélyebb kapcsolatnak lenni, hiszen miért áll Gizella Péter mellé? Szerintünk itt valamilyen fenyegetés állhat a háttérben: Gizella ugyanis született keresztény, nem pogányból nevelték azzá. Színházban mindig olyan okot keresünk, ami játszható, és drámaibbá teszi a látottakat. Az eredményt ellenőriztük a drámákban, és ha ott találtunk valamilyen hasonlóságot, akkor megkértem a szerzőket, hogy némileg átgyúrva azt felhasználhassuk a cselszövénnyel, ármánykodással teleszőtt történethez. Mindeközben Imre herceg és Orseolo Péter figuráját is megerősítettük, hogy a néző mindig pontosan tudja kivel "megy".

- Úgy tűnik, fenekestül felfordítottátok az eredeti Veled, Uram!-at. Ettől még ugyanarról a darabról beszélünk?

- Inkább úgy fogalmaznék, Szörényi Levente zenéje olyan dramaturgiai szerkezetet kapott, amiben a zenei megfogalmazás sokkal erősebben tud érvényesülni, ráadásul ennek szellemében született hat új dal is. Az elő-előbukkanó diszharmónia pedig azt jelzi, hogy ebben a széteső világban tűnőben az az összhang, ami az István, a királyban még megvan. Közben arra is törekedtem, hogy legyenek nyugvópontok, ugyanis ha a régi és új "nagy nótákat" nem énekelnék el, ez egy kortárs opera lenne.

- Slágereket kértél Szörényi Leventétől?

- Természetesen slágereket is, amikre ott láttam lehetőséget ahol némi harmónia feltűnik. Ilyen például István és Vászoly új duettje, ahol folyamatosan kibomló dallamokkal, uniszonóvá alakuló ellenszólamokkal fejezi ki Levente, hogy a két férfi megérti egymás gondolkodását, és kölcsönösen elismerik egymást.

- Mennyiben lesz historizáló vagy archaizáló az előadás?

- A díszlet puritán lesz, a jelmezek összekötik az ezer évvel ezelőttit és a mait, mivel a motívumok történetiek, a szabásvonalak és az anyagok viszont modernek. Szándékaim szerint történelmi opera ürügyén kortárs emberi problémákat jelenítek meg a színpadon. Azt szeretnénk elérni, hogy a hatalmi harcokat, a politikai összecsapásokat kiragadjuk a 11. századból, és így egy sokkal univerzálisabb üzenetet közvetítsünk. Összességében mindenképpen úgy érzem, ez zenében-történetben ha nem is nem könnyű,de nagyon jól befogadható, átélhető darab lesz.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Zenés színház interjú

Minden este egy robbanás – Interjú Alföldi Róberttel

A legendás West Side Story bemutatójával zárja idei évadát a Szegedi Szabadtéri Játékok. A mű, musicaltől szokatlan módon, olyan kérdéseket is feszeget, mint a bevándorlás, társadalmi különbségek, faji előítéletek és az erőszak. A most készülő produkcióról a rendezővel, Alföldi Róberttel beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Turandot a Kőfejtőben – Ázsiai környezetet varázsoltak Szentmargitbányára (GALÉRIA)

Július 14-én tartották Puccini operájának premierjét különleges környezetben, a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház interjú

"Kellő hittel, elszántsággal és felkészültséggel" - Beszélgetés Homonnay Zsolttal

Harminc éve van a pályán, és nemrég nagy szakmai elismerésben részesült. Befejezte rendezői tanulmányait, és szeptembertől már az SZFE-n tanít, ráadásul nyáron sem pihen, és lassan az újabb évadra is megkezdődik a felkészülés. Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével beszélgettünk. (X)