Zenés színház

Somossy Károly, aki megtanította Pestet mulatni

2018.12.30. 11:45
Ajánlom
Élete olyan kalandos, hogy csoda, miért nem készült belőle film vagy színdarab. Persze sok minden balladai homályba vész. Ami biztos: mai szlenggel szólva Somossy (Singer) Károly igazi celeb volt. Az Első Fővárosi Orfeum alapítóját Peller Károly, a Budapesti Operettszínház művésze mutatja be.

Az Operett Magazin 2018. szeptember-októberi számában megjelent cikk utánközlése.

Ha egy cég új itallal rukkolt elő, Somossyt kérték meg, hogy vigye be azt a köztudatba. Fehérneműit állítólag Bécsben mosatta, öltönyeit Párizsból és Londonból rendelte. Ebédjére 2-300, átmulatott éjszakáira 4000 koronát is elköltött.

De ki volt ez a gavallér, aki egy este alatt elverte egy segédhivatalnok ötéves keresetét, és akinek izgalmas vállalkozásai végül mindig kudarccal értek véget?

Az Első Fővárosi Orfeum

Egy „szegény füttyös házaló”, Singer Illés és Hrenstein Amália fiaként látta meg a napvilágot 1828-ban (más források szerint 1837-ben vagy 1838-ban), Győrben. Szabólegényként távozott a városból, majd Klapka György toborzótisztje volt, a szabadságharc bukása után pedig Pestre költözött, hogy a Széna (ma Kálvin) téri, Két pisztolyhoz címzett zsiványtanyán pincérkedjen. Sok kétes hírű alak szállt meg itt, köztük állítólag Sobri Jóska is.

Somossy_OrfeumBudapestiOperettszinhaz-143649.jpg

Somossy Károly (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Singer kitanulta a vendéglátás fortélyait, sőt „beházasodott” a vállalkozásba: feleségül vette a tulajdonos nővérét. Ám a házasélet nem volt az ínyére, végül Hollandiáig menekült a család haragja elől. Ott 1866-ban cirkuszi titkár, pár év múlva Prágában egy cirkusz vezérigazgató-helyettese, majd 1870-ben a német Renz Cirkusz művezetője lett.

1871-ben visszatért Magyarországra és elkezdte kiépíteni a pesti Broadwayt. Pest így nemcsak irodalmi kávéházai, hanem orfeumai, „zengerájai” és varietéi miatt is kedvelt lett a magyar urak és az európai polgárság körében. 1884-ben, a Nagymező utcában, Orfeum néven nyitott mulatót, majd egy másik telken (Nagymező utca 17.) a bécsi Fellner és Helmer céggel terveztetett még egyet, amely 1894. márciusában kétnapos ünnepséggel, Első Fővárosi Orfeum néven nyitotta meg kapuit.

OrfeumrajzBudapestiOperettszinhaz-143649.jpg

Az Első Fővárosi Orfeum (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A műsorok a bécsi Ronacher varieté színvonalát is túlszárnyalták, a kiválóan éneklő és táncoló, vörösesszőke Carola Cecília volt a legnagyobb szenzáció: a bácskai nábob, Lazarovits Zdenkó majd’ 1 millió koronát áldozott rá, hogy elnyerje kegyeit. Összehasonlításképp: a MÁV elnöke ekkor évi 15000 koronát keresett. (A Csárdáskirálynő 1954-es Békeffi-Kellér átiratából ismerős lehet Cecília és az öreg Lazarovits.)

Az orfeumban dolgozott Schmidt Miksa bútorgyáros szeretője, a híres „Mágnás” Elza is, akinek élete szomorú véget ért. Megfojtották, majd a Dunába dobták a testét. (A történet ismerős lehet a 2015-ben bemutatott Félvilág című filmből - a szerk.) Az Első Fővárosi Orfeum igen jól ment, de a világhírű művészek gázsija és a tulajdonos költekező életmódja mégis csődbe vitte a boltot, ezért 1899-ben Somossy megvált mulatójától.

Az új tulajdonos, Waldmann Imre nem akart konkurenciát, ezért havi 600 koronát és teljes ellátást fizetett Somossynak, azzal a feltétellel, hogy többé nem nyit orfeumot.

Ő háromnegyed évig bírta a tétlenséget, aztán 1901 végén megnyitotta az Új-Somossy Orfeumot a Király utcában, de egy év múlva az is tönkrement. A sors szomorú fintora, hogy Somossy végül elszegényedve, hajdani orfeumával szemben, egy mosónő albérlőjeként halt meg 1902. szeptember 19-én.

 

Konstantinápoly Budapesten

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülő főváros a Városligetben állította fel az Ős Budavár névre keresztelt Patyomkin falut. Somossy elhatározta, hogy ennél is nagyobb és egzotikusabb komplexumot épít a mai Rákóczi-híd budai hídfőjénél. Rövid idő után 1896. májusában nyitotta meg kapuit Európa legnagyobb vigalmi negyede, a „Konstantinápoly Budapesten”, amely szárazon és vízen is elérhető volt az olykor napi 40000 látogató számára. Keleti hangulatú városnegyed volt ez minaretekkel, török kávéházzal, bazársorral, karavánszerájjal és színházzal. Műsor is volt, törökök tevékkel, jósok, tűzijáték, tengeri csata, a színházban pedig revü fogadta nézőket. Sajnos azonban ez a hely is kölcsönökből jött létre, és a folyamatos rossz idő, valamint a szúnyoginváziók miatt fél év után bezárt.

 

Nagymező utca 17. 

Ahol „a múzsák neveletlen gyermeke” lakik

Az első orfeum 1894-ben nyílt meg a Nagymező utcában. A belső tér barokk kiképzését minden korabeli leírás dicsérte. A pompát az akkor még ritkaságnak számító villanyvilágítás emelte, a mennyezetről 116 izzólámpából álló csillár lógott. A nézőtéren damaszttal és ezüsttel terítettek, a karzaton büféasztalok álltak, ahonnan a műsort is jól lehetett látni.

Az alapító, Somossy Károly elve az volt, hogy a nézőket már a bejárattól hatás alá kell vonni. Tudta azt is, hogy a sikere nemcsak a színpadon dől el, így áldozott reklámra, és arra, hogy az orfeum a közbeszéd állandó témája legyen. Műsorában a korszak hazai és nemzetközi csillagai léptek fel. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt azonban az orfeum öt év múlva csődbe ment. Később, új vezetéssel, Fővárosi Orfeum néven működött tovább.

A műsoron változatlanul külföldi sztárok szerepeltek, de volt „Csodabarlang”, „vízijáték" és „élő fényképek” is. Olykor a magasabb szintű művészet is képviseltette magát, például a bécsi Burgtheater vendégszereplésekor.

BudapestiOperettszinhaz-143648.jpg

Budapesti Operettszínház (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A „boldog békeidőknek” és az orfeum aranykorának az első világháború kitörése vetett véget. A trianoni béke aláírása után szinte valamennyi fővárosi mulatóból színház lett. Ben Blumenthal amerikai vállalkozó, miután megvásárolta a Vígszínházat, 1922-ben a Fővárosi Orfeumot is kibérelte. Növelték a nézőtér esését, a szeparékból nyitott páholyok lettek, mögöttük büfé-dohányzót alakítottak ki, a színpad mélységét fokozták. Ekkor önállósult az egykori télikert, a mai Kálmán Imre Teátrum.

Az átalakított színház 1922. december 23-án Fővárosi Színház néven nyitotta meg kapuit, a Fővárosi Operettszínház elnevezést 1923-tól használták. A teátrum 1929-30 között Kabos Gyula és Bárdos Artúr igazgatása alatt Művész Színház néven működött és prózai előadásokat tűztek műsorra. 1935 áprilisában az intézmény csődöt jelentett. A Fővárosi Operettszínház 1938 szeptemberétől újra játszott különböző bérlők keze alatt. 1942-től művészeti igazgatónak Fényes Szabolcsot kérték fel.

A második világháború alatt Huszka Jenő 1942-ben bemutatott, Mária főhadnagy című műve aratott óriási sikert Szeleczky Zitával és Sárdy Jánossal. Az épület szerencsésen vészelte át az ostromot, pincéje menedékül szolgált számos művésznek (Sárdy János, Fényes Szabolcs, Csikós Rózsi, Turay Ida, Békeffy István) a válságos napokban. A háború után Fényes Szabolcsot nevezték ki az operettszínház igazgatójának, aki Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét állította színpadra (1945. április 5.). 1963-tól az operett otthona teret adott az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés játék) is.

Az 1966-ban kezdődő átépítési munkálatok után a megújult színház 1971. április 17-én nyílt meg a Csárdáskirálynő ezredik előadásával. A ma is használatos Budapesti Operettszínház nevet 1998-tól viseli. 1999-től 2001-ig újabb, teljes körű rekonstrukció zajlott a teátrumban, amikor is a korszerű színpadtechnika mellett, az épület visszakapta eredeti ornamentikáját és korábbi emeleti páholysorát is.

Az Operett Magazin aktuális száma megvásárolható a Budapesti Operettszínházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.