Zenés színház

Somossy Károly, aki megtanította Pestet mulatni

2018.12.30. 11:45
Ajánlom
Élete olyan kalandos, hogy csoda, miért nem készült belőle film vagy színdarab. Persze sok minden balladai homályba vész. Ami biztos: mai szlenggel szólva Somossy (Singer) Károly igazi celeb volt. Az Első Fővárosi Orfeum alapítóját Peller Károly, a Budapesti Operettszínház művésze mutatja be.

Az Operett Magazin 2018. szeptember-októberi számában megjelent cikk utánközlése.

Ha egy cég új itallal rukkolt elő, Somossyt kérték meg, hogy vigye be azt a köztudatba. Fehérneműit állítólag Bécsben mosatta, öltönyeit Párizsból és Londonból rendelte. Ebédjére 2-300, átmulatott éjszakáira 4000 koronát is elköltött.

De ki volt ez a gavallér, aki egy este alatt elverte egy segédhivatalnok ötéves keresetét, és akinek izgalmas vállalkozásai végül mindig kudarccal értek véget?

Az Első Fővárosi Orfeum

Egy „szegény füttyös házaló”, Singer Illés és Hrenstein Amália fiaként látta meg a napvilágot 1828-ban (más források szerint 1837-ben vagy 1838-ban), Győrben. Szabólegényként távozott a városból, majd Klapka György toborzótisztje volt, a szabadságharc bukása után pedig Pestre költözött, hogy a Széna (ma Kálvin) téri, Két pisztolyhoz címzett zsiványtanyán pincérkedjen. Sok kétes hírű alak szállt meg itt, köztük állítólag Sobri Jóska is.

Somossy_OrfeumBudapestiOperettszinhaz-143649.jpg

Somossy Károly (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Singer kitanulta a vendéglátás fortélyait, sőt „beházasodott” a vállalkozásba: feleségül vette a tulajdonos nővérét. Ám a házasélet nem volt az ínyére, végül Hollandiáig menekült a család haragja elől. Ott 1866-ban cirkuszi titkár, pár év múlva Prágában egy cirkusz vezérigazgató-helyettese, majd 1870-ben a német Renz Cirkusz művezetője lett.

1871-ben visszatért Magyarországra és elkezdte kiépíteni a pesti Broadwayt. Pest így nemcsak irodalmi kávéházai, hanem orfeumai, „zengerájai” és varietéi miatt is kedvelt lett a magyar urak és az európai polgárság körében. 1884-ben, a Nagymező utcában, Orfeum néven nyitott mulatót, majd egy másik telken (Nagymező utca 17.) a bécsi Fellner és Helmer céggel terveztetett még egyet, amely 1894. márciusában kétnapos ünnepséggel, Első Fővárosi Orfeum néven nyitotta meg kapuit.

OrfeumrajzBudapestiOperettszinhaz-143649.jpg

Az Első Fővárosi Orfeum (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A műsorok a bécsi Ronacher varieté színvonalát is túlszárnyalták, a kiválóan éneklő és táncoló, vörösesszőke Carola Cecília volt a legnagyobb szenzáció: a bácskai nábob, Lazarovits Zdenkó majd’ 1 millió koronát áldozott rá, hogy elnyerje kegyeit. Összehasonlításképp: a MÁV elnöke ekkor évi 15000 koronát keresett. (A Csárdáskirálynő 1954-es Békeffi-Kellér átiratából ismerős lehet Cecília és az öreg Lazarovits.)

Az orfeumban dolgozott Schmidt Miksa bútorgyáros szeretője, a híres „Mágnás” Elza is, akinek élete szomorú véget ért. Megfojtották, majd a Dunába dobták a testét. (A történet ismerős lehet a 2015-ben bemutatott Félvilág című filmből - a szerk.) Az Első Fővárosi Orfeum igen jól ment, de a világhírű művészek gázsija és a tulajdonos költekező életmódja mégis csődbe vitte a boltot, ezért 1899-ben Somossy megvált mulatójától.

Az új tulajdonos, Waldmann Imre nem akart konkurenciát, ezért havi 600 koronát és teljes ellátást fizetett Somossynak, azzal a feltétellel, hogy többé nem nyit orfeumot.

Ő háromnegyed évig bírta a tétlenséget, aztán 1901 végén megnyitotta az Új-Somossy Orfeumot a Király utcában, de egy év múlva az is tönkrement. A sors szomorú fintora, hogy Somossy végül elszegényedve, hajdani orfeumával szemben, egy mosónő albérlőjeként halt meg 1902. szeptember 19-én.

 

Konstantinápoly Budapesten

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülő főváros a Városligetben állította fel az Ős Budavár névre keresztelt Patyomkin falut. Somossy elhatározta, hogy ennél is nagyobb és egzotikusabb komplexumot épít a mai Rákóczi-híd budai hídfőjénél. Rövid idő után 1896. májusában nyitotta meg kapuit Európa legnagyobb vigalmi negyede, a „Konstantinápoly Budapesten”, amely szárazon és vízen is elérhető volt az olykor napi 40000 látogató számára. Keleti hangulatú városnegyed volt ez minaretekkel, török kávéházzal, bazársorral, karavánszerájjal és színházzal. Műsor is volt, törökök tevékkel, jósok, tűzijáték, tengeri csata, a színházban pedig revü fogadta nézőket. Sajnos azonban ez a hely is kölcsönökből jött létre, és a folyamatos rossz idő, valamint a szúnyoginváziók miatt fél év után bezárt.

 

Nagymező utca 17. 

Ahol „a múzsák neveletlen gyermeke” lakik

Az első orfeum 1894-ben nyílt meg a Nagymező utcában. A belső tér barokk kiképzését minden korabeli leírás dicsérte. A pompát az akkor még ritkaságnak számító villanyvilágítás emelte, a mennyezetről 116 izzólámpából álló csillár lógott. A nézőtéren damaszttal és ezüsttel terítettek, a karzaton büféasztalok álltak, ahonnan a műsort is jól lehetett látni.

Az alapító, Somossy Károly elve az volt, hogy a nézőket már a bejárattól hatás alá kell vonni. Tudta azt is, hogy a sikere nemcsak a színpadon dől el, így áldozott reklámra, és arra, hogy az orfeum a közbeszéd állandó témája legyen. Műsorában a korszak hazai és nemzetközi csillagai léptek fel. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt azonban az orfeum öt év múlva csődbe ment. Később, új vezetéssel, Fővárosi Orfeum néven működött tovább.

A műsoron változatlanul külföldi sztárok szerepeltek, de volt „Csodabarlang”, „vízijáték" és „élő fényképek” is. Olykor a magasabb szintű művészet is képviseltette magát, például a bécsi Burgtheater vendégszereplésekor.

BudapestiOperettszinhaz-143648.jpg

Budapesti Operettszínház (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A „boldog békeidőknek” és az orfeum aranykorának az első világháború kitörése vetett véget. A trianoni béke aláírása után szinte valamennyi fővárosi mulatóból színház lett. Ben Blumenthal amerikai vállalkozó, miután megvásárolta a Vígszínházat, 1922-ben a Fővárosi Orfeumot is kibérelte. Növelték a nézőtér esését, a szeparékból nyitott páholyok lettek, mögöttük büfé-dohányzót alakítottak ki, a színpad mélységét fokozták. Ekkor önállósult az egykori télikert, a mai Kálmán Imre Teátrum.

Az átalakított színház 1922. december 23-án Fővárosi Színház néven nyitotta meg kapuit, a Fővárosi Operettszínház elnevezést 1923-tól használták. A teátrum 1929-30 között Kabos Gyula és Bárdos Artúr igazgatása alatt Művész Színház néven működött és prózai előadásokat tűztek műsorra. 1935 áprilisában az intézmény csődöt jelentett. A Fővárosi Operettszínház 1938 szeptemberétől újra játszott különböző bérlők keze alatt. 1942-től művészeti igazgatónak Fényes Szabolcsot kérték fel.

A második világháború alatt Huszka Jenő 1942-ben bemutatott, Mária főhadnagy című műve aratott óriási sikert Szeleczky Zitával és Sárdy Jánossal. Az épület szerencsésen vészelte át az ostromot, pincéje menedékül szolgált számos művésznek (Sárdy János, Fényes Szabolcs, Csikós Rózsi, Turay Ida, Békeffy István) a válságos napokban. A háború után Fényes Szabolcsot nevezték ki az operettszínház igazgatójának, aki Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét állította színpadra (1945. április 5.). 1963-tól az operett otthona teret adott az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés játék) is.

Az 1966-ban kezdődő átépítési munkálatok után a megújult színház 1971. április 17-én nyílt meg a Csárdáskirálynő ezredik előadásával. A ma is használatos Budapesti Operettszínház nevet 1998-tól viseli. 1999-től 2001-ig újabb, teljes körű rekonstrukció zajlott a teátrumban, amikor is a korszerű színpadtechnika mellett, az épület visszakapta eredeti ornamentikáját és korábbi emeleti páholysorát is.

Az Operett Magazin aktuális száma megvásárolható a Budapesti Operettszínházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Jazz/World

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.