Zenés színház

Sovány tehén

2014.06.25. 07:52
Ajánlom
Az ügy fontos, a koncepció ígéretes, az alkotók kiváló és népszerű művészek, a siker pedig zajos. De hol az opera? KRITIKA

"Az előadás előtt a közönséggel alaposan meg kell ismertetni a tiszaeszlári per történetét" - zárja partitúrájának előszavát Fischer Iván, s óhajának szellemében pódiumbeszélgetés vezette fel a tavalyi siker nyomán a Vígszínházban megújrázott egyfelvonásos opera június 23-i előadását. Komoróczy Géza és maga a komponista-karmester mesélt a vérvád történetéről, a korról és a műben szereplő alakokról, színesen és informatívan, érdemben felkészítve a közönséget egy Tiszaeszlár-opera befogadására. Mely opera azonban mintha nem akarna elkezdődni: előbb Krúdy Gyula (azaz Gyabronka József) imitál énekbeszédet Evangélista módjára, amit népdalcsokor, majd csárdajelenet követ. Úgy az előadás második negyedében hangzik fel az opera első "eredeti" zenei száma, egy sanzonos búsongó, amely Darvas Ferenc pianínó melletti rögtönzéseinek hangját és fajsúlyát idézi. Az antiszemita hőzöngés és a könnyed zene összepárosítása ugyan jópofán fanyar és posztmodern gesztus, csak éppen váltig fenntartja hiányérzetünket, amely tiszteletlenül ezt a kérdést mormoltatja velünk: tessék mondani, ez már az opera?

A félig-meddig címszereplő kocsmárosné áriája azután stílparódiájával már okvetlenül az opera világába ránt, hiszen Rothschild báróról és a Neues Pester Journalról koloratúrázva énekel (az egyik) Vörös Tehén (Sáfár Orsolya). Jön még némi suta rap-imitáció, egy színpadi hangsúlyokkal körberakott, ám zeneileg érdektelen Kossuth-monológ, vuvuzelára és focilelátóra hangszerelt tárgyalótermi jelenet, majd egy szépen elénekelt-eltáncolt haszid nigun. Az operának már szinte a legvégén járunk, azonban mindeddig a megszólaltatott zenei anyag mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt problematikusnak bizonyult: ami hatásos volt, az nem volt eredeti - és viszont. S hozzá ez az eredeti anyag is csak alig néhány percnyi zene, ami még egy egyfelvonásos esetén is feltűnően kevés. Persze itt aligha beszélhetünk hatóságilag előírható és megkövetelhető mennyiségről, de azért titkon érezzük a nézőtéren, hogy mindez legfeljebb vegyes ízelítő, zenei imbisz. Mindezt talán a zeneszerző Fischer Iván is érezhette, s így a mű utolsó perceit, a Purifikáció záróképét komoly invenció jellemzi: a vonatidéző dobkísérettel és a zenekar Mahler, Strauss és Bartók emlékszilánkjait egyaránt bejátszó szakaszaival.

Ascher Tamás és Székely Kriszta közös rendezését is a formás, ám híg kivitelezés jellemezte, amely a csoportjelenetek jól koreografált dinamikájával igyekezett elfedni az intellektuális és művészi energiák kispórolását. Itt egy gunyoros közhely, ott egy felemelt mutatóujjú közhely - mindez éppen csak annyira színházi előadás, amennyire A Vörös Tehén opera. Gyabronka József színpadi álldogálásai még így is kiváló színészt bizonyítanak, az operaénekes Tóth János figurája és mozgáskultúrája ma csakúgy kincs, mint akár három évtizede, az apja ellen valló Scharf  Móric alakítójának (Kovács Jonatán) kamaszos zavara pedig egészen megható. A Fesztiválzenekar és csatolt részei természetesen most is remekelnek Fischer Iván irányítása alatt.   

Mikszáth Kálmán (aki amúgy egykor tudósított a vérvádper tárgyalásairól) egyik karcolatában megörökítette, hogy milyen hatalmas sikert aratott ifj. Andrássy Gyula gróf a parlamenti szűzbeszédével, majd okulásképpen előadta azt is, hogy mi történt volna, ha ugyanezt a szónoklatot Andrássy Gyula helyett az ismeretlen Gyulai András tartja. Valami hasonló motoszkál a recenzens fejében is. Merthogy szinte megjósolhatatlan, hogy mi maradna A Vörös Tehén sikeréből, ha kivennénk mögüle Fischer Iván, Ascher Tamás vagy a verseket jegyző Parti Nagy Lajos nevét és kiérdemelt népszerűségét.

De hát baj az, ha egy produkciót a nevek (s persze a téma meg az ügy) visznek sikerre? Azt hiszem, hogy igen. S ha arra gondolok, hogy egy operának jó esetben meg kell élnie a szerző távollétében is, akkor csak még erősebb meggyőződéssel vállalhatom ezt a népszerűtlen álláspontot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Vizuál

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.
Zenés színház interjú

„Nem viszem haza a szerepeimet”

Volt már Mozart, Bóni, Mágnás Miska, zongorakísérő a világ legrosszabb énekesnője mellett. Nem csak színész, zenét is szerez. Szemenyei János a hazai zenés színházi élet független személyisége. Nem képzelhetjük már el nélküle a műfajt, még szép, hogy az idei KULT50 kiadványunkban is szerepel.