Zenés színház

Spiritiszták az Andrássy úton

2013.12.30. 11:57
Ajánlom
Selmeczi György Spiritiszták című operája az első a Magyar Állami Operaház 2014-es premierjeinek sorában. A kétfelvonásos, olasz nyelvű darabot január 19-én mutatják be Novák Eszter rendezésében. Az előadásokat Kovács János vezényli.

A zeneszerző az MTI-nek elmondta, hogy a bemutatót eredetileg négy szezonnal korábbra tűzték ki. Visszatekintve úgy gondolja, ma már nehéz megmondani, milyen tapasztalatokkal lenne gazdagabb, ha megtartották volna premiert, és mennyit hasznosíthatna belőle a következő nagy munkájában. "Annyi biztos, hogy az elmúlt időszakban sokat csiszolódott az opera" - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a dramatikus konstrukció "hihetetlenül sokrétű, szokatlanul bonyolult". A librettó alaphelyzete Alekszandr Blok Komédiásdi című színművéből származik: a dúsgazdag spiritiszta orosz herceg vendégül hív egy olasz commedia dell'arte társulatot báli vendégei mulattatására. Selmeczi György szerint érdekes látni a próbákon, hogy ez a sokkal korábbi időkből való történet miként fedi le a jelenkor problémáit.

A zeneszerző hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja az epigonizmus vádja, célja a zenetörténeti folytonosság. "Mindig zenetörténeti kötődésről, zeneszerzői attitűdről beszélek. Nem is a közönség kegyeinek kereséséről van szó. Könnyű eset vagyok, mert előre bemondom azokat a szerzőket, akik a közönség eszébe jutnak például a Szirén című operám vagy e mű hallatán." Az alkotó tapasztalatai szerint a Spiritiszták zenei anyaga rendkívül könnyedén utat talál az előadókhoz. Cser Krisztián, Gábor Géza, Hámori Szabolcs, Sándor Árpád, Pasztircsák Polina, Kovács István és Pataki Adorján énekli a főszerepeket. A tervező Zeke Edit. "A délszaki veszélyes derű - a komédiások - és az orosz intellektuális depresszió találkozik a színpadon. Így rendkívül látványos előadásra számíthat a néző, mert oly mértékben tartalmi elem az előző századforduló orosz világa, hogy annak külsőségei sem maradhattak el" - mutatott rá a zeneszerző.

Az opera alapvetően olasz nyelvű. "A műfaj anyanyelvének akusztikája, dallamképző ereje miatt választottam az olaszt, de az egyik nagy drámai jelenet és a második felvonás prológusa orosz nyelvű" - említette meg a komponista. Magyar nyelvű lesz viszont Selmeczi György következő operája, amelyet a Miskolci Operafesztivál megrendelésére komponál. Herczeg Ferenc Bizánc című drámájából készül a darab. "Csaknem készen vagyok, bár a hangszerelés egy része még hátra van, de már a megvalósítás részleteiről folyik a párbeszéd a szervezőkkel. Ebben a műben a magyar nyelv prozódiája a meghatározó."

A dráma máig élő problémát vet fel - magyarázta az alkotó - azt, hogyha szembefordulunk egymással, ahogy Bizáncban a nyugati kereszténység szemberfordult a keletivel, az az európai gondolatot számolja fel. A Spiritisztákhoz visszatérve azt emelte ki, hogy a bemutató reménybeli végeredménye egy sokrétű látlelet lehet az európai lélek végtelen gazdagságáról.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Arányi Adrienn

A színésznőt kilencvenhárom éves korában érte a halál – tette közzé megrendülten a hírt egykori színháza, a Budapesti Operettszínház közösségi oldalán.
Zenés színház hír

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó mesterkurzust tart fiatal énekeseknek

A kurzusra november 28. és december 2. között kerül sor, a Benczúr Ház Dísztermében, november 30-án pedig gálakoncerten mutatkoznak be a résztvevők. Az események a nagyközönség számára ingyenesen látogathatók, de a koncert regisztrációköteles.
Zenés színház ajánló

Ismét bemutatják Budaörsön a Koldusoperát

November 24-én újra átélhetjük Bertolt Brecht világhírű alkotását Fehér Balázs Benő újragondolásában. A felújított ellőadás főbb szerepeiben mások mellett Bíró Kriszta, Brasch Bence és Páder Petra látható a Budaörsi Latinovits Színházban.
Zenés színház kritika

A diktátor emberi arca

Különleges bemutatóval indította évadát a palermói Teatro Massimo. Viktor Ullmann Atlantisz császára című operáját és Mozart Requiemjét adták elő, ám nem egymás után, hanem jelenetenként összeillesztve, így a két mű még erősebben lépett egymással párbeszédbe. Az új produkció mindkét előadásán jártunk, november 8-án és 9-én.