Zenés színház

Sportcsarnokokban, tornatermekben: Elkísértük az Operaházat a felvidéki turnéján

2018.02.21. 09:15
Ajánlom
Februárban folytatta ősszel megkezdett határon túli turnéját az Opera. A szeptemberi, erdélyi előadások után most Kárpátalja és Felvidék közönsége láthatta a Hunyadi László című operát és A víg özvegy balettváltozatát. A turné érsekújvári és pozsonyi állomásain jártunk.

Hatalmas vállalkozásba fogott a felújítás évében az Opera, a Kárpát-Haza OperaTúra névre keresztelt turné során egy operaelőadást (Erkel Hunyadi Lászlóját) és egy balettprodukciót (A víg özvegyet) visznek el a határon túli, magyarlakta területek nagyobb városaiba. Szeptemberben Erdélyben jártak, február elején Ungvár, valamint a Felvidék városai következtek, a hónap második felében pedig Délvidéken és végül Felsőőrön láthatók a produkciók. Rendhagyóak a helyszínek is: sportcsarnokok, tornatermek és hasonló, óriási befogadóképességű létesítmények gondoskodnak arról, hogy minden érdeklődő megtekinthesse az előadásokat.

A Hunyadi László színpadképe

A Hunyadi László színpadképe (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Érsekújvárra érkezve rögtön szembetűnik, hogy valamilyen rendkívüli esemény zajlik az alig negyvenezer lakosú kisvárosban: óriási, az Opera és a turné feliratát viselő kamionok mellett haladunk el. A produkciók utaztatása igen nagy apparátust igényel, csaknem négyszáz ember jár helyszínről helyszínre, hogy minden tökéletes legyen. Az énekes szólisták, balett-táncosok, zenekar, énekkar és balettkar mellett a műszak is igen komolyan képviselteti magát, hiszen a csarnokokban a semmiből kell az előadás számára alkalmas színpadot létrehozni.

A Millennium Sportcsarnok egyik oldalában áll most a színpad, amelyen már megkezdődött a balettművészek bemelegítése, a szemben lévő lelátókon és a földszintre helyezett széksorokban foglal majd helyet a közönség. Az előkészületek ezen az oldalon is zajlanak, minden néző kap egy kis zsákot, melyben az Opera ajándékai találhatók: az intézmény történetét bemutató könyv és ennek CD-melléklete, az Útravaló-lemezsorozat magyar műveket tartalmazó darabja és a turnét hirdető kitűző, hogy ily módon is minél többekhez eljusson az esemény híre. Emellett kerül a székekre az előadás műsorfüzetéből is, a kétnyelvű program a magyar mellett az adott ország többségi társadalmának nyelvén is ismerteti a produkciót.

Nincs már olyan sok idő a kezdésig, néhány rövid jelenetet próbálnak még, a főszerepeket, Hannát és Danilót táncoló Kozmér Alexandra és Oláh Zoltán kettősét láthatjuk, majd kiürül a színpad, és a kezdésig a háttérben az Opera kisfilmjei szórakoztatják az apránként érkező közönséget. Akik szemlátomást igen komolyan vették az eseményt, a legelegánsabb színházhoz illő öltözékekben jöttek el. A helyi lakosokon kívül vannak, akik messzebbről érkeztek, egy párkányi házaspár azt mondja, ők ugyan Budapestre is járnak, de egészen más érzés úgy nézni egy előadást, hogy a Magyar Állami Operaház jött el ide, a Felvidékre, őhozzájuk.

Jelenet A víg özvegyből

Jelenet A víg özvegyből (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Kezdés előtt a színpadra lép Érsekújvár polgármestere, akit alighanem a budapesti zenekedvelők is jól ismernek, hiszen Klein Ottokár a politikusi előtt az operaénekesi pályán aratott babérokat, sokszor hallhatta őt az otthoni közönség is. Nyitóbeszédében elmondja, milyen rendkívüli esemény a kisváros életében, hogy ilyen nagyszabású és színvonalú produkciókat láthat vendégül. Később, kérdésünkre kifejti, a helyi magyar közösség nagy örömmel fogad minden kulturális programot, ő maga is rendszeresen meghívja művésztársait, hogy koncertet adjanak, amelyek a szlovák-magyar együttélésre is pozitív hatással vannak: „a zene összeköt”. Ezen az estén is hallani elvétve szlovák szót, a darab különlegessége és az Opera presztízse mindenki számára vonzónak bizonyult.

Az előadás a Himnusszal kezdődik, majd Kollár Imre karmester pálcája alatt megszólal a varázslatos Lehár-muzsika. A víg özvegy hálás darab, a fülbemászó és jól ismert zenék, a pompázatos nagyjelenetek bizonyára azokat is megfogják, akik eddig nem sok balettot láthattak. Erre utal az est végi önfeledt ünneplés is, már a Valencienne-Camille párost táncoló Felméry Lili és Borsai German meghajlásánál egyszerre áll fel a közönség, és a lelkes taps még jó ideig nem engedi el a művészeket.

Lehetne ilyen minden hónapban

– sóhajt fel egy helyi társaság hölgytagja.

Medveczky Ádám a Hunyadi Lászlót vezényli

Medveczky Ádám a Hunyadi Lászlót vezényli (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Másnap továbbindul a csapat

– Nyitráról, hiszen ennyi embert Érsekújváron elszállásolni jóformán lehetetlen volna. A cél Pozsony és az Incheba Expo Arena, az előző napinál jóval nagyobb helyszín, ahol érkezésünkkor épp az énekesek hangpróbája folyik. Nem egyszerű feladat egy ilyen akusztikával rendelkező teremben megfelelő zenei élményt nyújtani – avat be a részletekbe Medveczky Ádám karmester. Már az is szokatlan, hogy a zenekari muzsikusok nem árokban játszanak. A hangosítás megfelelő beállításaival és akusztikai szőnyeggel azonban sokat lehet javítani a hangzáson, amit később a saját fülünkkel is tapasztalunk, nyoma sincs a hangosított előadásokra jellemző problémáknak, a dinamikai különbségek szépen megmutatkoznak, ami igen jó hatással van az énekesek laza és természetes hangképzésére.

Jelenet A víg özvegyből

Jelenet A víg özvegyből (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Kezdés előtt még tudunk beszélgetni egy keveset a fellépő művészekkel. A turné jó hangulatát és közösségépítő erejét mindenki kiemeli, még ha nem is tagadják a nehézségeket és a folytonos utazás fárasztó voltát. Ungváron ráadásul más sorrendben ment a két előadást, így egymás utáni napokon énekelték a Hunyadit – meséli Rálik Szilvia, aki Szilágyi Erzsébetet alakítja a darabban.

Ugyanakkor a helyi közönség lelkesedése sok mindenért kárpótol minket, egészen más érzés itt énekelni

– teszi hozzá a Gara Mária szerepében fellépő Miklósa Erika. Ez már ez előadás előtt, a Himnusz alatt megmutatkozik, míg otthon az emberek gyakran csak hallgatják, itt érezhetően sokat jelent mindenkinek, hogy énekelheti. Ő, és az V. Lászlót megformáló Szappanos Tibor már az erdélyi turnén is szerepeltek, így össze tudják hasonlítani a tapasztalatokat. "Egy sokkal zártabb közegben az embereknek már az is nagy dolog, hogy élőben hallhatnak operát, itt elsősorban az összetartozás-érzés hozza be a közönséget. Nekünk, akik Magyarországon élünk, természetes dolog magyarnak lenni, el sem tudjuk képzelni, milyen jelentősége lehet ennek valaki életében" – teszi hozzá a tenorista.

"A kórustagok egy részére különösen sok utazás várt ebben az időszakban – tudjuk meg Adamovits Magda énekkari művésztől –, míg Erdélyben azt szokták meg, hogy amíg úton vannak, nincs fellépés, itt többen hazatértek Budapestre a turné közben, hogy a Simon Boccanegrában és a Ring Estélyt követő jótékonysági gyermekelőadáson énekeljenek. Ugyanakkor otthon is ahhoz vannak szokva, hogy nem egyenletes terhelés éri őket, ettől profi az ember, hogy képes a nagyon sűrű időszakokban is jól teljesíteni" – mondja a művésznő. A zenekarból Scheuring Kata fuvolaművész mesél nekünk, rá igen nagy feladat vár még ma este, a Hunyadiban hosszú szólókat kell játszania. "Ilyenkor, ha nagyon szorgalmas az ember, megteheti, hogy még a helyszínre indulás előtt is gyakorol egy kicsit."

Jelenet A víg özvegyből

Jelenet A víg özvegyből (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Időközben a tegnapi előadásban szereplő balettművészek is megérkeznek, eljöttek ők is, hogy megtekintsék az operát. Tőlük is sikerül megérdeklődni a turnén szerzett benyomásaikat, bár a buszos utazás és a sok ülés miatt különösen oda kell figyelniük, hogy estére megfelelő formában legyenek, valamint nagyfokú rugalmasságot igényel tőlük, hogy minden helyszín más, például a hőmérsékletet illetően, ők is pozitív élményekről számoltak be. "Ilyenkor nincs is idő izgulni, ami akár pozitív hatással is lehet a teljesítményre" – mondják.

Az est a már jól ismert körülmények között veszi kezdetét – gyülekező, elegáns emberek a hatalmas lelátón (ezúttal nincsenek földszinti székek, a csarnokban jut hely mindenkinek), operás csomagok és műsorfüzetek a székeken, a színpad hátterében mennek a kisfilmek. Majd egy rövid köszöntő után Ókovács Szilveszter főigazgató lép színre, hogy a közeljövő újabb pozsonyi előadásait jelentse be – elmondása szerint régen jártak már itt az Opera együttesei, ideje törleszteni az adósságot. Az újabb lelkes Himnusz-éneklés után pedig megkezdődik az előadás.

Medveczky Ádám szinte csodát művel,

nem is emlékszem, mikor hallottam utoljára ilyen szépen összefogottan ezt az operát, a rendkívül kényes férfikari jelenetek lenyűgöző erővel és pontossággal szólalnak meg. Ami a látványt illeti, egyes díszletelemeket nem lehetett elhozni a helyszínre – ebbe már Tóth Erika játékmester avat be –, így az előadás jellegzetes, lejtős színpadát sem, amit néhány lépcsővel igyekeztek pótolni. A változásnak egyes részletek áldozatul estek, például a nyitány alatti némajáték második fele, más pontokon viszont háttérvetítéssel igyekeztek pótolni a hiányt.

A közönség azonban szemlátomást elégedett. Az éljenzés most sem kisebb, mint előző nap, a mellettem ülő középkorú úr elmondja, most látott életében először Erkel-operát. Mikor az előadás végén a művészeket egy hatalmas bokrétával köszöntik, Miklósa Erika kihúz belőle egy szál virágot, és az áriájában őt kísérő Scheuring Katának adja.

Megéltük azon ritka pillanatok egyikét, amikor mindenki boldog.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Bálint András: „Az elmúláshoz való viszonyomat próbálom megélni Kosztolányi segítségével”

A Radnóti Színház Keres Emil Próbatermében látható a Kosztolányi, Bálint András legújabb estje. A Kossuth-díjas művész nem először bújik a magyar irodalom fontos alakjainak bőrébe – erről is kérdeztük.
Zenés színház

Új zenés színház jön létre az Erkel Színház épületében január 1-től

A november 28-án megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány „új, önálló, állami fenntartású színházat” hoz létre, amely az Erkel Színház épületében üzemel majd. Lapértesülések szerint már meg is vannak az intézmény leendő vezetői.
Klasszikus

A Hegedű Ünnepe: Három nap, amikor a zene szíven talál

Koncertkavalkád és ikonikus művek magyar hegedűművészek kiválóságainak előadásában – a Concerto Budapest így ünnepli ezt a csodálatos hangszert 2025. január 17. és 19. között az évad legnagyobb tematikus fesztiválján a Zenakadémián és a BMC-ben.
Plusz

Az etnográfia atyamestere – Herman Ottó-kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum az Országgyűlési Múzeummal együttműködésben

Herman Ottó születésének százkilencvenedik, halálának száztizedik évfordulója alkalmából „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” címmel nyílik meg decemberben a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum új kiállítása.
Klasszikus

Bogányi Gergely: „Bátran feszegethettem a fagott határait”

Az Erdődy Kamarazenekar jubileumi koncertjének szólistája Bogányi Gergely zongoraművész, az MMA rendes tagja, akivel egy vidám Chopin-darabról, nagy intenzitású fagottversenyéről és az Egység imájának ősbemutatójáról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új zenés színház jön létre az Erkel Színház épületében január 1-től

A november 28-án megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány „új, önálló, állami fenntartású színházat” hoz létre, amely az Erkel Színház épületében üzemel majd. Lapértesülések szerint már meg is vannak az intézmény leendő vezetői.
Zenés színház ajánló

Karácsonyi dalokra épülő előadást mutat be az OPERA Gyermekkara

A szentestéhez kapcsolódó népdalokat, népszokásokat dolgoz fel a Magyar Állami Operaház Magyar karácsony című előadása, amit Ádám Jenő azonos című darabja nyomán, Kocsár Miklós rokon műveivel kiegészítve tűz műsorára az OPERA Gyermekkara és Zenekara.
Zenés színház interjú

A férfivá válás küzdelmei – Bartus Berci a Hamupipőke Hercegéről

Bartus Berci a közelmúltban debütált élete első nagyszínházi főszerepében: a Hamupipőke című új bemutató Hercegeként lépett a közönség elé a Budapesti Operettszínházban. A fiatal művésszel célokról, mesterekről, szakmai tapasztalatszerzésről beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Az opera akkor lesz a népé, ha valaki finanszírozza – Kovalik Balázs és Márton Dávid a műfaj helyzetéről

Hosszú beszélgetést közölt a Színház folyóirat két jelentős, külföldön működő magyar operarendezővel, Kovalik Balázzsal és Márton Dáviddal. A két művész körüljárta a műfaj népszerűségének, társadalmi helyzetének kérdéseit. Lapszemle.
Zenés színház ajánló

Éltek-e még régi lányok? – Cseh Tamás és Bereményi Géza dalaira épülő zenés esttel készül a Thália

Zenés produkcióval bővül a Thália Színház repertoárja 2025 januárjában: érkezik a Fehér Babák, egy élő zenekar által kísért színházi est Cseh Tamás zeneszerző és Bereményi Géza költő dalaival.