Zenés színház

Stíl és svung

2010.07.13. 11:05
Ajánlom
Mit adhat a G. B. Shaw Pygmalionja alapját készült Lerner–Loewe-musical, a My Fair Lady a mai kornak? Egy kellemes, bár kissé hosszacska nyárestét a szegedi Dóm tér csillagos ege alatt.

A My Fair Ladyt gigantikus méretű színpadon, négyezer néző előtt színre vinni közepesen főbenjáró istenkísértés. Kétségtelen, hogy a 60-as évek egyik legnagyobb musical- és filmsikere alkalmas arra, hogy estéről estére megtöltsön egy ilyen óriási nézőteret, ám tény az is, hogy a darab inkább kamaraszínpadra kívánkozik: a cselekmény jelentős hányadát a főszereplői hármas, Eliza Doolittle, Higgins professzor és Pickering ezredes jelenetei szervezik, viszik előre. Ennek megfelelően a szegedi előadás díszlettervezője, Khell Zsolt a tér legközepére kicsi szobát tervezett, a rendező, Novák Eszter pedig a kamarajelenetek alatt is igyekszik a színpadot teljes szélességében és mélységében kihasználni. Ennek (a tér minél tágasabb használatának) eszköze egyrészt Khell hatalmas gramofonja és metronómja, mely uralja a színpadképet, s egyben el is emeli, teátrális élménnyé teszi az előadást; másrészt a folyamatos, mindennemű realizmustól ódzkodni igyekvő háttérvetítés, mely eligazít a (külső) helyszínek felől, és közeliket mutat a szereplők arcjátékáról. Ily módon a tér eredendő hátrányait jórészt sikerül kiküszöbölni, ám nem lehet nem észrevenni, hogy a belső kamarajelenetek jóval tempósabbak, pergőbbek, a külsőknél pedig rendre tempót veszít az előadás, amelynek helyenként nagy látványosságok: tűzijáték, élő lovak, valódi autó kölcsönöznek igazi spektákulumjelleget.

Bár a térkörülményekből adódó nehézségek nem róhatók fel Novák Eszternek és alkotótársainak, másképp áll a helyzet a szöveggel és a dramaturgiai építkezéssel. Varró Dániel fordítását a színlap frissnek bélyegzi, noha inkább tegnapelőtti, mint tegnapi: Varró a 2003/2004-es évadban a Pécsi Nemzeti Színház Babarczy László rendezte előadásához készítette a magyarítást, melyet ugyanabban az évadban Béres Attila egri rendezése is felhasznált. A szegedi verzió rendezői értelmezésében talán éppen a „mai magyarul" megszólaló szöveg volna a kulcs a mai kor mai nézőjének felcsigázásához, és Varró szóvirágokkal meg-megzsúfolt nyelve sokszor fel is mutatja önnön alkalmasságát, ám a fordítás és annak revíziója (dramaturg: Kárpáti Péter) nem teljesíti be, de még csak nem is igazolja az előadás tétjét. Vagyis: a nyelvkérdés, amely az 1910-es évek Londonjának, s így Shaw Pygmalionjának központi problémája volt, az emancipáció, amely az 1964-es Cukor-musicalt társadalmilag produktívvá tehette, a mai magyar valóságra egyformán nem alkalmazható, és a Varró-fordítás, a Novák Eszter-előadás sem találja meg azt a referenciát, ami a fentiek helyébe léphetne.

Legalább óvatosan megkísérli: bár Zeke Edit jelmezei makulátlan (Higgins esetében olykor szándékosan makulás) eleganciájukkal korfestőek, Elizát az első jelenet londoni forgatagában cigánylányként látjuk - legalábbis erről informál jellegzetes tájszólása, de nem a nyelvi regiszter, amiben megszólal: más szlenget beszél, mint amit játszik, ez pedig az előadásra nézve feltétlenül improduktív, ráadásul nagyságrendekkel csökkenti Tompos Kátya Eliza-alakításának átütő erejét is. A fiatal színésznő hangilag tökéletes magabiztossággal veszi birtokba a kis virágáruslány szerepét, és szép ívet rajzol a figura felnövekedés és/vagy emancipálódás-történetének (noha éneklés közben - nyilván technikai okból - csinált dialektuást levetkőzi). Széles László Higginse minden szórakozott professzorok mintapéldánya. A nyelvész társadalmi normákat totálisan negligáló alapállását a figura izgágaságából, szétszórtságából vezeti le, Higginse jó ember, szimpatikus ember - de hogy valóban nagy tudású, formátumos ember-e, az homályban marad. Nagyrészt nem színészi műhiba folytán, de mert kezdő motivációja elmosódik az előadás elején, valójában nem válik világossá, mi viszi rá őt és Pickeringet arra, hogy Elizát mint kísérleti nyulat górcső alá vegye és kikupálja. Gálvölgyi János Pickering ezredese jóindulatú, érzékeny apafigura. A színész csupa eszköz játéka, mely különösebb mélységeket feltárni nemigen ambicionál, hamar elnyeri, és nagy rutinnal tartja meg a közönség feltétlen rokonszenvét. Bizonyos szempontból az ezredes figurapárja Mrs. Higgins: Venczel Vera karakteralakítása az örök nő örök okosságának, hűvös hevességének summázata. Alfred Doolittle-t és kétes udvartartását Bezerédi Zoltán, Egyed Attila és Mihályfi Balázs játssza. Kisstílű-nagysvungú svihákok, persze Bezerédi tolókocsis (!) Alfredjével az élen. Csinálják a csinnadrattát, míg rájuk, ránk nem borul a szegedi éjszaka.

2010. július 2. 21:00 - Szeged, Dóm tér

Alan Jay Lerner-Frederic Loewe: My Fair Lady - Szegedi Szabadtéri Játékok

Fordító: Varró Dániel

Dramaturg: Kárpáti Péter

Visual: Bajkó Péter, Bereznai Tamás, Kiss Benedek Kristóf, Székács Dániel

Díszlet: Khell Zsolt

Jelmez: Zeke Edit

Koreográfus: Novák Péter

Karmester: Silló István

Rendező: Novák Eszter

Eliza Doolittle: Tompos Kátya

Higgins professzor: Széles László

Mrs. Higgins: Venczel Vera

Pickering ezredes: Gálvölgyi János

Alfred Doolittle: Bezerédi Zoltán

Freddie: Szabó Kimmel Tamás

Mrs. Pierce: Molnár Erika

Jamie / Kárpáthy Zoltán: Egyed Attila

Harry: Mihályfi Balázs

Mrs. Eynford-Hill / Mrs. Hopkins / Transylvania királynője: Fekete Gizi

További szerepekben a Színház- és Filmművészeti Egyetem II. éves zenés-színész hallgatói: Ágoston Péter, Dénes Viktor, Hekler Melinda, Kosik Anita, Kulcsár Viktória, Marofka Mátyás, Mikola Gergő, Nagy Dániel Viktor, Nagyhegyesi Zoltán, Ódor Kristóf, Sándor Péter, Soltész Rita, Szabó Irén, Szilágyi Csenge, Tarr Csilla, Törőcsik Franciska, Wunderlich József

Közreműködik: a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara, Tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint a Szeged Táncegyüttes

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hét új bemutatóval készül a Radnóti Színház a következő évadra

A Radnóti Miklós Színház megtartotta évadzáró társulati ülését a Tesla Labor udvarán, melyen elbúcsúztatták a járványhelyzet miatti "mostoha évadot" és nyilvánosságra hozták a 2021|2022-es szezon új premierjeit.
Klasszikus

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Színház

Kilenc bemutatót tervez az új évadban az Örkény Színház

Kilenc bemutatót tervez a 2021/2022-es évadban a fővárosi Örkény István Színház, ahol a jövő szezonban Bodó Viktor, Kovács D. Dániel, Tarnóczi Jakab, Ördög Tamás, Schwechtje Mihály és Kelemen Kristóf rendezését is láthatja a közönség.
Plusz

Jankovics Marcell előtt tisztelegnek az idei Fiatalok Szabadtéri Fesztiváljának résztvevői

Július 30-án elstartol a FISSZ FESZT, Dunakeszi családi fesztiválja, melyen megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőről is. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is változatos programkínálattal, érdekes táncművészeti és színházi előadásokkal, valamint klasszikus és könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket.
Könyv

Szerdán kezdődik az Irodalom Éjszakája

Összesen 24 ország 25 írójának szövegeit olvassák fel június 23. és 25. között esténként Budapest különböző helyszínein, az Irodalom Éjszakája rendezvényen. Az idei téma a VÉSZKIJÁRAT.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház játék

Carmen a Margitszigeten – kvízjáték!

Játsszon a Fidelióval, és nyerjen 50 százalékos kedvezményre jogosító kódot a Margitszigeti Színház Carmen előadására június 25-re vagy 27-re!
Zenés színház kritika

Dalfüzér az életről

Magyarországon eddig még sosem látott Webber-musical debütált a Madách Színház online színpadán június 11-én, 12-én és 13-án. A Vasárnap mondd el, bár látszólag egy buktatókkal teli élet állomásainak bemutatása, sokkal több, mint négy kapcsolat dalban elmesélve: az életről és az álmokról szól.
Zenés színház interjú

„A legnehezebb dolog jól szeretni” – interjú Földes Tamással

Június 25-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Jerry Bock és Sheldon Harnick klasszikusát, a Hegedűs a háztetőnt, amely ezúttal Orbán János Dénes új fordításában és Bozsik Yvette rendezésében kerül színre. A hagyományokról, az elengedésről és a több mint fél évszázada bemutatott darab aktualitásáról beszélgettünk a Tevjét alakító Földes Tamással.
Zenés színház ajánló

Nyáresti operamesék felnőtteknek a Margitszigeten

Június végén, nyolc év után újra visszatér a Carmen a Margitszigeti Szabadtéri Színház színpadára! A világsikerű produkciónak június 25-én és 27-én ráadásul egy itthon még soha nem látott feldolgozását láthatják majd a nézők, az operarendezés Tarantinójaként emlegetett katalán művész, Calixto Bieito jóvoltából.
Zenés színház premier

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.