Zenés színház

Sümegi Eszter: A legbecsesebb elismerésem a Kossuth-díj

2018.03.16. 09:29
Ajánlom
Sümegi Eszter operaénekes március 15-én a Kossuth-díjat vehette át, és elmondta, hogy melyek a kedvenc szerepei, miért nehezebb magyaroknak énekelni, és milyen előadásokra készül.
Sümegi Eszter - A trubadúr ( forrás: Magyar Állami Operaház)

Sümegi Eszter - A trubadúr ( forrás: Magyar Állami Operaház)

Sümegi Eszter operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház szerződéses magánénekese a világ legrangosabb operapódiumain és koncerttermeiben is páratlanul sikeres, számtalan főszerepet magába foglaló, kivételesen gazdag művészi pályája elismeréseként vehette át az elismerést.

"Fantasztikusan jó érzés, hogy a legmagasabb állami szinten is elismerésre méltónak találták az elmúlt 25 év munkáját" - mondta Sümegi Eszter, hozzátette: az utóbbi 8-10 évben lehetősége volt olyan művekben szerepeket, főszerepeket énekelni, amelyeket ritkán vagy még sosem játszott a dalszínház. Ilyenek például a Richard Strauss-operák vagy a különleges Verdi-művek, s ennek ő részese lehetett.

Elmondta, hogy mindig nehezebb volt Magyarországon magyaroknak énekelni, mert a meghatottságtól nehezebb a szíve, sokkal személyesebb érzésként éli meg az itthoni fellépéseket. "Mégis megéri ezt az utat bejárni, mert csodálatos dolog itthon énekelni" - hangsúlyozta.

Kedvenc szerepeként az Aidát említette, amelyet még 13 éves korában hallott először, ez volt az "első operai érintése". A művészetet a legcsodálatosabb hivatásnak nevezte, hiszen ennek eszközeivel valamennyit visszaadhat a közönségnek a "föntről kapott" tehetségből, de mindehhez művészi alázatra is nagy szükség van - mutatott rá, hozzátéve: ha valakiből miatta vált zenekedvelő, operaszerető ember, akkor már megérte csinálni.

Sümegi Eszter - A szicíliai vecsernye

Sümegi Eszter - A szicíliai vecsernye (Fotó/Forrás: Éder Vera, forrás: Magyar Állami Operaház)

Mindig a közönség volt az első - emelte ki Sümegi Eszter, aki szenvedélyként éli meg a különböző szerepek megformálását és fantasztikusnak tartja a művek színpadig eljutó folyamatát.

A művész jelenleg párhuzamosan készül két főszerepre Eugen d'Albert A hegyek alján című koncertszerű előadásában és Verdi Az álarcosbáljában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem adják fel a várat a színművészetisek, megtelt a Vas utca támogatókkal

Nem sikerült kiüríttetnie az egyetemi épületeket Szarkáéknak, sőt, a diákok visszafoglalták az Ódry Színpadot is. Pénteken este megtelt a Vas utca az egyetemfoglalókat támogató szimpatizánsokkal.
Klasszikus

Fiatal karmester áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére

A legfiatalabb Junior Príma-díjas karmester, Rajna Martin magyar szerzők műveit dirigálja az együttes élén vasárnap este a Müpában.
Jazz/World

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Vizuál

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.
Zenés színház magazin

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.
Zenés színház ajánló

Rockoperából szimfonikus opera lett az István, a király

Gyöngyösi Levente szimfonikus hangszerelésében, operaénekesek előadásában mutatja be Szörényi Levente és Bródy János csaknem 40 éve töretlen népszerűségű rockoperáját a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház magazin

420 éves az első fennmaradt opera, amit a saját korában ki nem állhattak

Jacopo Peri, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja 1595-ben zenés művet, dramma per musicát írt Dafné címmel. A kotta ugyan mára elveszett, de új műfaj született: az opera.
Zenés színház kult50

Zenés party – Kovács Adrián a Kult50-ben

Párhuzamosan komponálta a Pendragon-legenda, a Micimackó és A nagy Gatsby zenéjét. Régóta vágyik egy olyan időszakra, amikor csak magának ír zenét. Ehhez azonban mindent, amit eddig komponált, rendbe kellene tennie, kottát gyártani és jó minőségű felvételeket készíteni. Nagyjából 8 évnyi lemaradásban van magával.