Alig hét-nyolc évvel vagyunk a rendszerváltozás után, amikor a Tímár Péter által írt és rendezett Csinibaba megdönti a károgók által ismételgetett mondatot, miszerint magyar film nem lehet sikeres.

Dehogynem: negyedszázaddal a filmpremier után pedig a nagyváradi társulat jóvoltából végre színházban is kacaghatunk a hatvanas évek vasfüggöny mögötti Magyarországán.

Az időfaktor nagyon is lényeges: a Csinibaba című filmnek annak idején az adta a pikantériáját, hogy miközben a kilencvenes évekből visszarévedt a hatvanas évekbe, szatirikus szemüvegen keresztül tekintett a saját korára is. Tímár Péter meglepő, egyedi, abszurd látásmódja lehengerlő hatással volt a nézőkre. És nem is annyira a nem túlbonyolított sztori miatt, hanem a történetet dúsító dalok okán, melyek máig a siker letéteményesei. Ki ne emlékezne a Kispál által előadott Kicsit szomorkás...-ra, de a Ki mit tud?-on komoly arccal levezényelt ökörködés is örökre velünk marad.

KISZ és VIT, Bajkonur és pakompart, grízes tészta és társbérlet – a huszonévesek számára misztikus és érthetetlen fogalmak, miközben generációk nőttek fel a terminusok bűvöletében és/vagy gyűlöletében. A Csinibaba könnyen összefoglalható történetének magva, hogy

A győztes mindent visz: a finn „metropolisz” szépségei eltörpülnek ahhoz képest, hogy a díjazott az ún. Nyugat kapujában állhat.

Jelenet a Csinibabából (Fotó/Forrás: Városmajori Szabadtéri Színpad)

A nagyváradi Szigligeti Színház nagyszabású, zenés-táncos vállalkozása a társulatvezető, az előadást rendező Novák Eszter szándéka szerint igazi családi színház. Abban az értelemben az, hogy a különböző generációk, vagyis a hatvanas években, illetve a kilencvenes évtizedben aktív, meg persze a mai fiatalok számára is egyformán kikapcsolódást jelent: „A legboldogabb akkor lennék, ha ez a három generáció együtt jönne el a színházba, és ha utána egy presszóban egy ital mellett vagy otthon, vacsoránál egy picit elkezdenének az idősebbek mesélni arról, hogy milyen volt a fiatalságuk” – nyilatkozta a művész.

Novák Eszternek nem kenyere a nosztalgiázás, miközben természetesen érzékeli a kilencvenes évek végén éppen a Csinibaba által először felélesztett, ma is létező retróhullámot, akár a saját tanítványai körében is. Az előadás egyben történelemlecke is a rendező szerint:

A Csinibaba múlhatatlan sikerének oka alighanem abban keresendő, hogy valóságot nem csupán nyomokban tartalmazott, hanem sokak számára az eredeti, Márton Gyula által jegyzett, Bambi szívószállal című novella lírai abszurdját testesítette meg. A film, ahogy a nagyváradi prózai társulat egészét, táncoslábú vendégművészeket, meg egy komplett zenekart is felvonultató előadás úgy csinál viccet a hatvanas évekből, hogy közben hitelesen mutatja fel azt a szorító érzést, amit csak azok ismerhetnek igazán, akik már akkor is éltek.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Csinibabából (forrás: Városmajori Szabadtéri Színpad)