Zenés színház

Swingoperett – Egy este az operett sztárjaival a Benczúr Palota platánfái között

Benczúr Kerti Esték
2018.06.19. 10:30
Ajánlom
A Benczúr Kerti Esték részeként június 27-re meghirdetett, különleges előadáson fellép Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, a zenei aláfestést Bársony Bálint és zenekara szolgáltatja.

Bársony Bálint szaxofonművész és zenekara már az Amerikai komédia és A chicagói hercegnő című előadások során is bizonyították: az operett és más műfajok kiválóan megférnek egymás mellett. A Benczúr Kerti Esték nyári rendezvénysorozatát – amely június 23-tól augusztus 8-ig tart – a Fidelio és a Rózsavölgyi Szalon közösen szervezi. Együttműködő partner még a Magyar Posta Zrt. Postakürt Alapítványa. A Swingoperett című előadást június 27-én 20:30-tól tartják a Benczúr kertben (1068 Budapest, Benczúr utca 27.).

fischlhomonnay2-102618.jpg

Fischl Mónika és Homonnay Zsolt (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

„A zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből”

Homonnay Zsolt 1997-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán. Rendszeres szereplője az Operettszínház legnépszerűbb produkcióinak, mindemellett ír és fordít dalszövegeket is.

HomonnayZsolt-102618.jpg

Homonnay Zsolt (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Homonnay Zsolt az előadásról:

A Swingoperett afféle crossover zene: keresztezi a zenei világokat, de megtartja az egyes zenei stílusok, műfajok értékeit. Vagyis nem sérül az operett zeneisége, sem a swingé, sőt, inkább erősítik egymást a hangzások. Ez a harmónia voltaképpen teljesen természetes. Ugyanis például Kálmán Imre, Ábrahám Pál vagy Lehár Ferenc dallamvilágára hatottak a korabeli amerikai zenék is. Például Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettjébe – a húszas évek legvégén született – jazzes amerikai stílust is belekomponált úgy, hogy ütköztette a bécsi valcervilágot és az amerikai jazzt, amely Európában akkortájt még forradalminak hatott, és éppen igyekezett utat törni magának ezen a kontinensen is. Kálmán Imre ugyanakkor ezzel azt is megmutatta: a különbözőségek ellenére miként tud eggyé válni a két zenei kultúra hangzása. Másfelől: egy régi zenés amerikai film olyan, mint egy „amerikai operett".

Nyilván nem a bécsi világot tükrözve, hanem, mondjuk, a New Orleans-it. Merthogy a zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből, amelyek mindenhol ugyanazok – a zenei közegtől függetlenül. Amikor hozzákezdtünk a Swingoperetthez, pontosan ezt tartottuk szem előtt, azt, hogyan tud ez a swinges, jazzes zenei világ az operettbe „észrevétlenül” bekúszni, a két műfaj miként tud egyszer csak összesimulni, és együttes hangzásban megszólalni az, ami addig különbözött. Mondjuk, Zerkovitz Béla Mi, muzsikus lelkek című dalánál a mi előadásunkban megszólal a szaxofon, és a kicsit bossa novás jazzes hangszerelés ad új színt a dal világának, ám ez nem nyomja el az operett alapadottságait.

Mindenesetre a műfajok egymásba illesztése ily módon vagy hasonlóan – trenddé is vált.

Ha csak azt vesszük: Michael Bublé elementáris módon tört be Európába a Frank Sinatra-féle pop-dzsessz zenei világ újragondolásával. Szóval ennek tényleg van egy reneszánsza, csak nyilván hozzájön még az, amit technikailag manapság hozzá tudunk adni hangszerek révén, hangszerelésekben, hangszínekben. Modernebb az egész.

Előbb-utóbb rendezni is szeretne Homonnay Zsolt. Nem újdonság, hogy mindig komplexen közelíti a zenét. Úgy tartja: minden dal mögött van legalább egy történet, amely inspirálta a dal keletkezését. Ő tehát kutatja az adott dal kialakulásának hátterét is, fontosnak tartja akár a zeneszerző privát érzéseit, akár a társadalmi környezetet, amelyben megszületett a zenemű. A különféle zenei határok feszegetése, átjárhatósága és átjárása – úgy, hogy közben ne roncsolódjanak az egyes stílusok – régóta érdekli. Szakdolgozatát a színművészeti egyetemen arról írta: miként hatottak egymásra a zenei irányzatok, hangzások, egyebek mellett az operett és a musicalrevü, a musical comedy.

fischlhomonnay-101939.jpg

Homonnay Zsolt és Fischl Mónika (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

„Lehet új utakat keresni az operettjátszásban”

Fischl Mónika a Budapesti Operettszínház primadonnája 1997 óta. Annak idején operaénekesként kezdte a zenei pályáját, miután elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát. Aztán beleszeretett operett műfajába. Idén bekerült A kultúra 50 arca közé. Ők azok, akikről egy szakmai zsűri konszenzussal kimondta: az előző évben jelentős hatással voltak a kulturális életünkre, s „itt és most” érdemes figyelni rájuk a színház, a zenés színház, a tánc, a film, az irodalom, a klasszikus zene, a képzőművészet, a jazz és a folkzene területén. A kultúra 50 arca – KULT50 a Fidelio kiadványa, amellyel a tehetséget, a tehetséges emberek munkáját is ünneplik.

FischlMonika-102622.jpg

Fischl Mónika (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Fischl Mónika az előadásról:

Egy időben azt gondoltam, az operett zárt rendszerű zene, kötöttek a szabályai, nem tud más műfajjal, stílussal keveredni. Aztán rájöttem: ez nem így van. Onnantól vágytam arra, hogy a Csárdáskirálynőt kicsit áthangszerelve is elénekelhessem. Bársony Bálinték zenei változatában ez most lehetségessé is vált a Swingoperettben. Az operett határai tehát szélesíthetők. Ábrahám Pál zenéi pedig kicsit olyanok is, mint a régi amerikai filmzenék, amelyekhez a swing is kapcsolódott részben.

Maga a zene – amely érzésekből fakad és érzéseket vált ki – teszi éppen átjárhatóvá a hanghatárokat.

Másrészt: mivel változik a technika, voltaképpen minden kor újrahangszereli az előző korok zenéit. Michael Bublé újraértelmezte a régi idők dzsesszes, swinges számait. Amúgy rajongok is Bubléért. A Swingoperett miközben dzsesszes, megtartja az operett klasszikus értékeit: hangszerelésében ma, amely révén a fiatalokhoz is közel kerülhetnek régi dalok. Lehet új utakat keresni az operettjátszásban, szükség is van arra, hogy új generációk is felfedezzék maguknak ezt a műfajt, de azért a modern értelmezések mellett a klasszikus, régi mintáknak is meg kell maradniuk. Példa rá A chicagói hercegnő, amelyet két éve mutattunk be az Operettben Béres Attila rendezésében, és példa erre most a Swingoperett is.

További részletekért és jegyfoglalásért kattintson>>>

Felhőtlen, nyáresti kikapcsolódás a Benczúr kertben

Kapcsolódó

Felhőtlen, nyáresti kikapcsolódás a Benczúr kertben

Swingoperett, filmslágerek, régi filmek és sörterasz, továbbá a Rózsavölgyi Szalon két produkciója, a Valami csaj(ok) és A kulisszák mögött várja a közönséget június 23-tól augusztus 8-ig a Benczúr Kerti Estéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Színház

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.