Zenés színház

Swingoperett – Egy este az operett sztárjaival a Benczúr Palota platánfái között

Benczúr Kerti Esték
2018.06.19. 10:30
Ajánlom
A Benczúr Kerti Esték részeként június 27-re meghirdetett, különleges előadáson fellép Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, a zenei aláfestést Bársony Bálint és zenekara szolgáltatja.

Bársony Bálint szaxofonművész és zenekara már az Amerikai komédia és A chicagói hercegnő című előadások során is bizonyították: az operett és más műfajok kiválóan megférnek egymás mellett. A Benczúr Kerti Esték nyári rendezvénysorozatát – amely június 23-tól augusztus 8-ig tart – a Fidelio és a Rózsavölgyi Szalon közösen szervezi. Együttműködő partner még a Magyar Posta Zrt. Postakürt Alapítványa. A Swingoperett című előadást június 27-én 20:30-tól tartják a Benczúr kertben (1068 Budapest, Benczúr utca 27.).

fischlhomonnay2-102618.jpg

Fischl Mónika és Homonnay Zsolt (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

„A zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből”

Homonnay Zsolt 1997-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán. Rendszeres szereplője az Operettszínház legnépszerűbb produkcióinak, mindemellett ír és fordít dalszövegeket is.

HomonnayZsolt-102618.jpg

Homonnay Zsolt (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Homonnay Zsolt az előadásról:

A Swingoperett afféle crossover zene: keresztezi a zenei világokat, de megtartja az egyes zenei stílusok, műfajok értékeit. Vagyis nem sérül az operett zeneisége, sem a swingé, sőt, inkább erősítik egymást a hangzások. Ez a harmónia voltaképpen teljesen természetes. Ugyanis például Kálmán Imre, Ábrahám Pál vagy Lehár Ferenc dallamvilágára hatottak a korabeli amerikai zenék is. Például Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettjébe – a húszas évek legvégén született – jazzes amerikai stílust is belekomponált úgy, hogy ütköztette a bécsi valcervilágot és az amerikai jazzt, amely Európában akkortájt még forradalminak hatott, és éppen igyekezett utat törni magának ezen a kontinensen is. Kálmán Imre ugyanakkor ezzel azt is megmutatta: a különbözőségek ellenére miként tud eggyé válni a két zenei kultúra hangzása. Másfelől: egy régi zenés amerikai film olyan, mint egy „amerikai operett".

Nyilván nem a bécsi világot tükrözve, hanem, mondjuk, a New Orleans-it. Merthogy a zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből, amelyek mindenhol ugyanazok – a zenei közegtől függetlenül. Amikor hozzákezdtünk a Swingoperetthez, pontosan ezt tartottuk szem előtt, azt, hogyan tud ez a swinges, jazzes zenei világ az operettbe „észrevétlenül” bekúszni, a két műfaj miként tud egyszer csak összesimulni, és együttes hangzásban megszólalni az, ami addig különbözött. Mondjuk, Zerkovitz Béla Mi, muzsikus lelkek című dalánál a mi előadásunkban megszólal a szaxofon, és a kicsit bossa novás jazzes hangszerelés ad új színt a dal világának, ám ez nem nyomja el az operett alapadottságait.

Mindenesetre a műfajok egymásba illesztése ily módon vagy hasonlóan – trenddé is vált.

Ha csak azt vesszük: Michael Bublé elementáris módon tört be Európába a Frank Sinatra-féle pop-dzsessz zenei világ újragondolásával. Szóval ennek tényleg van egy reneszánsza, csak nyilván hozzájön még az, amit technikailag manapság hozzá tudunk adni hangszerek révén, hangszerelésekben, hangszínekben. Modernebb az egész.

Előbb-utóbb rendezni is szeretne Homonnay Zsolt. Nem újdonság, hogy mindig komplexen közelíti a zenét. Úgy tartja: minden dal mögött van legalább egy történet, amely inspirálta a dal keletkezését. Ő tehát kutatja az adott dal kialakulásának hátterét is, fontosnak tartja akár a zeneszerző privát érzéseit, akár a társadalmi környezetet, amelyben megszületett a zenemű. A különféle zenei határok feszegetése, átjárhatósága és átjárása – úgy, hogy közben ne roncsolódjanak az egyes stílusok – régóta érdekli. Szakdolgozatát a színművészeti egyetemen arról írta: miként hatottak egymásra a zenei irányzatok, hangzások, egyebek mellett az operett és a musicalrevü, a musical comedy.

fischlhomonnay-101939.jpg

Homonnay Zsolt és Fischl Mónika (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

„Lehet új utakat keresni az operettjátszásban”

Fischl Mónika a Budapesti Operettszínház primadonnája 1997 óta. Annak idején operaénekesként kezdte a zenei pályáját, miután elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát. Aztán beleszeretett operett műfajába. Idén bekerült A kultúra 50 arca közé. Ők azok, akikről egy szakmai zsűri konszenzussal kimondta: az előző évben jelentős hatással voltak a kulturális életünkre, s „itt és most” érdemes figyelni rájuk a színház, a zenés színház, a tánc, a film, az irodalom, a klasszikus zene, a képzőművészet, a jazz és a folkzene területén. A kultúra 50 arca – KULT50 a Fidelio kiadványa, amellyel a tehetséget, a tehetséges emberek munkáját is ünneplik.

FischlMonika-102622.jpg

Fischl Mónika (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Fischl Mónika az előadásról:

Egy időben azt gondoltam, az operett zárt rendszerű zene, kötöttek a szabályai, nem tud más műfajjal, stílussal keveredni. Aztán rájöttem: ez nem így van. Onnantól vágytam arra, hogy a Csárdáskirálynőt kicsit áthangszerelve is elénekelhessem. Bársony Bálinték zenei változatában ez most lehetségessé is vált a Swingoperettben. Az operett határai tehát szélesíthetők. Ábrahám Pál zenéi pedig kicsit olyanok is, mint a régi amerikai filmzenék, amelyekhez a swing is kapcsolódott részben.

Maga a zene – amely érzésekből fakad és érzéseket vált ki – teszi éppen átjárhatóvá a hanghatárokat.

Másrészt: mivel változik a technika, voltaképpen minden kor újrahangszereli az előző korok zenéit. Michael Bublé újraértelmezte a régi idők dzsesszes, swinges számait. Amúgy rajongok is Bubléért. A Swingoperett miközben dzsesszes, megtartja az operett klasszikus értékeit: hangszerelésében ma, amely révén a fiatalokhoz is közel kerülhetnek régi dalok. Lehet új utakat keresni az operettjátszásban, szükség is van arra, hogy új generációk is felfedezzék maguknak ezt a műfajt, de azért a modern értelmezések mellett a klasszikus, régi mintáknak is meg kell maradniuk. Példa rá A chicagói hercegnő, amelyet két éve mutattunk be az Operettben Béres Attila rendezésében, és példa erre most a Swingoperett is.

További részletekért és jegyfoglalásért kattintson>>>

Felhőtlen, nyáresti kikapcsolódás a Benczúr kertben

Kapcsolódó

Felhőtlen, nyáresti kikapcsolódás a Benczúr kertben

Swingoperett, filmslágerek, régi filmek és sörterasz, továbbá a Rózsavölgyi Szalon két produkciója, a Valami csaj(ok) és A kulisszák mögött várja a közönséget június 23-tól augusztus 8-ig a Benczúr Kerti Estéken.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.