Zenés színház

Szabó Magda premier a Vörösmarty Színházban

2020.01.28. 12:10
Ajánlom
Szabó Magda Az a szép, fényes nap című művét január 25-én mutatták be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Nagyszínpadán Bagó Bertalan rendezésében.

A történelmi játék annak a bizonyos napnak az előestéjét idézi meg, amikor Vajkból István lett. Az utolsó este még összecsap Kelet és Nyugat, az európai ígéret és az erős gyökerek, apa és fiú. Ezeréves történet, mégis mai. Fikció, mégis igaz. Géza fejedelem a kereszténység útjára tereli fia és nemzete életét, és nem is sejti, hogy ezzel örökre megpecsételi mindkettő sorsát.

Szabó Magda sajátos humora, modern nyelvezete teszi igazán maivá ezt a történetet, ami aztán a színpadon egy erős koreográfiával, látványos történelmi játékká alakul.

Fiú és apa harca, az átmeneti állapot és az erős alapokon álló haza küzd itt egymással, végül pedig csak az utókor ítélheti meg, melyik győzedelmeskedett.

A képre kattintva galéria nyílik:

Bagó Bertalan rendező egy olyan világot szerkesztett meg, ami nagyon hasonlít arra a korra, de a mában. „Részleteiben olyan, mintha egy katedrálist építenénk, ami még nincs kész, csak a falai állnak és az alapja, és most készül hozzá a felépítmény. A történetet azért vettem elő, mert amióta itt vagyunk, ezer éve, mindig kérdés volt, hogy nyugathoz vagy kelethez tartozunk.

Nyugatnak vagyunk a védőbástyája vagy keletnek vagyunk az előretolt helyőrsége?

Szabó Magda nyelvezetében, szóhasználatában, gondolatiságában összevonta azt az ezer évet, ami eltelt.”

Gáspár Sándor Gézaként bravúrosan használja ki ezt a zseniális, modern nyelvezetet, a sajátos humort, ami az előadás történelmi súlyát finomítja: „Nagy segítség Szabó Magda, aki olyan megfejtéseket követel tőlünk, ahol nem lehet kitérni a történet elmesélésétől, nem lehet eltérni attól a szándéktól, hogy bizonyos helyzetekben kifejezetten abszurd. Ki-be ugrálok a groteszkből a drámaiságba.” 

Az előadásban Kovács Tamás elhivatott, céltudatos ifjú Vajkként tűnik fel, akiben már látni az erőskezű Istvánt, a színész szerint az alapprobléma az apjával való konfliktus: „Hatalmas csatározás megy közöttük, elbeszélnek egymás mellett. A drámát ott leljük a műben, hogy nem két barát vitatkozik egymással a kereszténységről, hanem apa és fia.

Szabó Magda rendkívül jól írta meg a művet, hiszen folyamatosan csak egy-egy mondata utal arra, hogy tulajdonképpen mindketten mást akarnak.

Kuna Károly, Gyulaként a mellőzött diplomata-após szerepében, Bönge (Derzsi János) a régi korok megcsonkított hírvivője, Egyed Attila rövid életű Tar, Lábodi Ádám a nürnbergi küldött, Kozáry Ferenc Tata szerepében próbálja összetartani a nagy esemény előkészületeit, és eltakarítani az olykor gyilkos kedvükben lévő nagyurak után maradt tetemeket, aki pedig az egész történelmi eseményről tudósít, Pálya Pompónia.

A látványvilágért Vereckei Rita felel, az előadás hangulatát megalapozó koreográfiát a Sámán szerepében is színre lépő Rovó Tamás jegyzi. A kelet és nyugat határán egyensúlyozó zenét Kricsár Kamill szerezte. A mongol-tibeti torokénekért és az ütősökért Ölvedi Gábor felel, nagybőgőn pedig Csikós Péter kísér.

Fotók: Kiss László / Vörösmarty Színház

Vörösmarty Színház

A székesfehérvári Vörösmarty Színháznak nagy múltja, vezető szerepe van a magyarországi színjátszás történetében. Teátrumunkat 1874-ben alapították, főépületünk az ország egyik első profi kőszínháza, színpadunkon a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel, így többek között Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit és Bajor Gizi. Az elmúlt évtizedek és korunk színésznemzedékeinek tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat színházunkban, amely 1913 óta viseli Vörösmarty nevét.

A komédiák, tragédiák, operettek, operák, musicalek, mesejátékok világába színházunk neves művészei kalauzolják el a nagyérdeműt. A 470 férőhelyes nagyszínház mellett a Pelikán Kamaraszínházban és a Kozák András Stúdióban tartunk előadásokat.

Tartson velünk, ha kikapcsolódna, feltöltődne, gondolkodna – várjuk a Vörösmarty Színházba!

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.