Zenés színház

Szabó Máté: "Nem a kor jellegzetességei miatt élő a történet"

2012.09.09. 11:27
Ajánlom
Mese egy gyárigazgató lányáról, aki fiúruhába öltözve utazik Velencébe egy nőgyűlölő dán milliomossal, hogy aztán hirtelen újra nővé változva elrabolja a szívét. Az Én és a kisöcsém kedvelt darabja a magyar színházaknak. Ezúttal a Miskolci Nemzeti Színház előadása érkezik a Tháliába, Szabó Máté rendezésében.

- Operettként szokták emlegetni az Én és a kisöcsémet, érzésem szerint helytelenül. Mi a pontos műfaja?

- Mindenképpen kisebb mű, mint egy operett. Inkább zenés játék. Az író, Szilágyi László azt a megjelölést adta, hogy zenés társasutazás két részben.

- Csak az eredeti dalokat hagytátok meg, vagy beemeltetek más Eisemann-szerzeményeket is?

- Több eredeti dal benne maradt, de elég sokat válogattunk hozzájuk Eisemann Mihály életművéből, ami egy kincsesbánya, tulajdonképpen bajban voltunk, hogy ne csak sláger legyen benne, hanem szólaljon meg néha egy-két kevésbé ismert dal is. Ez nem volt egyszerű. Végül az eredetiek mellé (vagy helyett) bekerült néhány ismert és kevésbé ismert szám.

- Például?

- Rengeteg kézen átment már ez a darab az évek során. A Szerelemhez nem kell szépség vagy a Holdvilágos éjszakán az eredetiben nincs benne, de mi beletettük. Vannak számok, amiket több dalból szerkesztettünk össze. Van, aminek mi adtuk a címét, mert egy másik operettből emeltük át, és nem is volt címe. Egy sanzon jellegű dal, a Megöl a szerelem például elég váratlan hangvételű, de úgy gondoltuk, pontosan illik az előadás egy bizonyos pontjához. Amik eredetileg is szerepelnek a darabban, és megtartottuk: Én és a kisöcsém (ezt nehéz lett volna kihagyni), Egy kicsit angyal legyen, A pénz beszél, Dr. Sas és Dr. Vas...

- A saját korában, a '30-as években hagytátok, vagy csavartatok rajta valamit?

- Is-is. A látványvilága képregényszerű, rajzfilmes. Maga a történet a '20-as évek világát idézi, de semmi szükség nem lett volna egy muzeális előadásra, sem pedig egy modernizált változatra. Nem a kor jellegzetességei miatt élő a történet. Egy olyan zsánert kerestünk, ahol ez a sok valószerűtlenség valószerű. A díszlet Cziegler Balázs munkája, önálló művészi alkotás, olyan, mintha papírból lenne, ugyanakkor annyira részletgazdag, hogy külön el lehet időzni rajta. A jelmezeket Bozóki Mara tervezte, a koreográfus Fejes Kitty.

- A sztori tulajdonképpen egy mese. Mégis, miért érezted, hogy van vele dolgod, miről szól neked ez a történet?

- A gazdag tápszergyáros lánya olyat vállal, amibe maga sem gondol bele. A világ végére kell néha elmenni, hogy valami valódit kapjunk. Legyen bármilyen mesterséges is a világ, ami körülvesz minket, az igazi iránti vagy kíméletlenül utat tör magának és nevetségessé tesz mindent, ami mű. Erre utal a díszlet is, ebből az aspektusból nézve minden csak papír, vagyis múlékony, semmi.

- Egészen friss előadás, nyáron volt a bemutató, kőszínházban először Budapesten lehet látni. Hogyan vette a nyári miskolci közönség?

- Négyszer játszottuk el a Nyári Színházban, a hivatalos őszi bemutató a budapesti előadás után két nappal lesz a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Az igazgatóváltás után ez volt az új vezetőség első bemutatója, kíváncsian vártuk, hogyan viszonyul a város az új időszakhoz. Sikere volt, szorongó várakozásainkon felüli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Plusz

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Tóth Péter operát írt a Tótékból

Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Örkény István-Tóth Péter Tóték című egyfelvonásos operáit Káel Csaba rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével mutatja be április 26-án a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban.
Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.