Zenés színház

Szabó Máté: "Nem a kor jellegzetességei miatt élő a történet"

2012.09.09. 11:27
Ajánlom
Mese egy gyárigazgató lányáról, aki fiúruhába öltözve utazik Velencébe egy nőgyűlölő dán milliomossal, hogy aztán hirtelen újra nővé változva elrabolja a szívét. Az Én és a kisöcsém kedvelt darabja a magyar színházaknak. Ezúttal a Miskolci Nemzeti Színház előadása érkezik a Tháliába, Szabó Máté rendezésében.

- Operettként szokták emlegetni az Én és a kisöcsémet, érzésem szerint helytelenül. Mi a pontos műfaja?

- Mindenképpen kisebb mű, mint egy operett. Inkább zenés játék. Az író, Szilágyi László azt a megjelölést adta, hogy zenés társasutazás két részben.

- Csak az eredeti dalokat hagytátok meg, vagy beemeltetek más Eisemann-szerzeményeket is?

- Több eredeti dal benne maradt, de elég sokat válogattunk hozzájuk Eisemann Mihály életművéből, ami egy kincsesbánya, tulajdonképpen bajban voltunk, hogy ne csak sláger legyen benne, hanem szólaljon meg néha egy-két kevésbé ismert dal is. Ez nem volt egyszerű. Végül az eredetiek mellé (vagy helyett) bekerült néhány ismert és kevésbé ismert szám.

- Például?

- Rengeteg kézen átment már ez a darab az évek során. A Szerelemhez nem kell szépség vagy a Holdvilágos éjszakán az eredetiben nincs benne, de mi beletettük. Vannak számok, amiket több dalból szerkesztettünk össze. Van, aminek mi adtuk a címét, mert egy másik operettből emeltük át, és nem is volt címe. Egy sanzon jellegű dal, a Megöl a szerelem például elég váratlan hangvételű, de úgy gondoltuk, pontosan illik az előadás egy bizonyos pontjához. Amik eredetileg is szerepelnek a darabban, és megtartottuk: Én és a kisöcsém (ezt nehéz lett volna kihagyni), Egy kicsit angyal legyen, A pénz beszél, Dr. Sas és Dr. Vas...

- A saját korában, a '30-as években hagytátok, vagy csavartatok rajta valamit?

- Is-is. A látványvilága képregényszerű, rajzfilmes. Maga a történet a '20-as évek világát idézi, de semmi szükség nem lett volna egy muzeális előadásra, sem pedig egy modernizált változatra. Nem a kor jellegzetességei miatt élő a történet. Egy olyan zsánert kerestünk, ahol ez a sok valószerűtlenség valószerű. A díszlet Cziegler Balázs munkája, önálló művészi alkotás, olyan, mintha papírból lenne, ugyanakkor annyira részletgazdag, hogy külön el lehet időzni rajta. A jelmezeket Bozóki Mara tervezte, a koreográfus Fejes Kitty.

- A sztori tulajdonképpen egy mese. Mégis, miért érezted, hogy van vele dolgod, miről szól neked ez a történet?

- A gazdag tápszergyáros lánya olyat vállal, amibe maga sem gondol bele. A világ végére kell néha elmenni, hogy valami valódit kapjunk. Legyen bármilyen mesterséges is a világ, ami körülvesz minket, az igazi iránti vagy kíméletlenül utat tör magának és nevetségessé tesz mindent, ami mű. Erre utal a díszlet is, ebből az aspektusból nézve minden csak papír, vagyis múlékony, semmi.

- Egészen friss előadás, nyáron volt a bemutató, kőszínházban először Budapesten lehet látni. Hogyan vette a nyári miskolci közönség?

- Négyszer játszottuk el a Nyári Színházban, a hivatalos őszi bemutató a budapesti előadás után két nappal lesz a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Az igazgatóváltás után ez volt az új vezetőség első bemutatója, kíváncsian vártuk, hogyan viszonyul a város az új időszakhoz. Sikere volt, szorongó várakozásainkon felüli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.