Zenés színház

Száz éve született Török Erzsébet

2012.11.15. 16:36
Ajánlom
Minden idők egyik legnagyobb magyar népdalénekese, a Kossuth-díjas mezzoszoprán 1912. november 15-én született Kolozsvárott.

Ügyvéd édesapja fiatalon elesett az első világháborúban, özvegye ezután három gyermekével Budapestre költözött. Erzsébet itt végezte el az Országos Színészegyesület színészképző iskoláját, miközben énekelni is tanult. Sanzonénekesnőnek készült, de énekmestere felhívta figyelmét a népdalokra, és az 1930-as évek végén már elismert, kitűnő tolmácsolója volt a népdalfeldolgozásoknak, Bartók és Kodály dalainak. Fellépett a Zeneakadémián, a Független Színpad rendezvényein, dalesteken, klubokban és járta a vidéket. Családja az Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntés után visszatelepült Erdélybe, Erzsébet jelentős drámai szerepeket kapott a Kolozsvári Nemzeti Színházban.

Török Erzsébet a második világháború után ismét Budapesten próbált szerencsét. Szűkös körülmények között élt, művészetéért kezdetben élelmiszerrel - liszttel, szalonnával - fizettek. Fellépései már ekkor szenzációszámba mentek, sugárzó egyénisége, gyönyörű mezzoszoprán hangja, ízes, tiszta szövegmondása elbűvölte a közönséget és a kritikusok is elragadtatással írtak róla. Országjáró körutakat is vállalt a magyar népdalkincs népszerűsítésére. Legnagyobb sikereit népballadák előadásával aratta, koncertjeinek műsorát rendszeresen úgy állította össze, hogy ne csak zenei, de irodalmi élményt is nyújtsanak.

Azon énekesek közé tartozott, akik a prózától közelítettek a zenéhez, a mondanivaló hatékony kifejezésére, a kristálytiszta szövegkiejtésre törekedett. Dalestjein még a legsötétebb években is képes volt reményt plántálni hallgatóságába. 1941-től rendszeresen szerepelt a Magyar Rádió műsoraiban is, 1950-től az Országos Filharmónia szólistája volt. Az ő népdalestjével nyílt meg 1956-ban a Vers és Dal Színháza (később Irodalmi Színpad, ma Radnóti Miklós Színház). A Magyar Televízió óriási sikerű Röpülj páva című népdalvetélkedőjének zsűritagja volt. Élete végén műsorára tűzte az archaikus vallásos népi költészet emlékeit is, utolsó fellépése 1972 decemberében volt, az Egyetemi Színpadon.

Török Erzsébetet pályája során mindvégig tisztelet, megbecsülés, szeretet övezte. 1954-ben Kossuth-díjat kapott, 1968-ban érdemes művész címmel tüntették ki. Magánemberként is varázslatos egyéniség volt, azon kevesek egyike, akik kiérdemelték Kodály Zoltán dicséretét és elismerését. Szülőföldjét örök nosztalgiával emlegette, ha valaki Erdélyből akár teljesen ismeretlenül csengetett be hozzá, mindjárt szállást, ellátást, szeretetet kapott. A művésznő erdélyi ételeket tartalmazó szakácskönyve három kiadást ért meg.
Török Erzsébet 1973. december 1-jén halt meg Budapesten. Hangját számos rádiófelvétel, lemezek sokasága őrzi, művészete ma is elevenen hat, élményt nyújtva a szép muzsika híveinek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.
Zenés színház interjú

„Nem viszem haza a szerepeimet”

Volt már Mozart, Bóni, Mágnás Miska, zongorakísérő a világ legrosszabb énekesnője mellett. Nem csak színész, zenét is szerez. Szemenyei János a hazai zenés színházi élet független személyisége. Nem képzelhetjük már el nélküle a műfajt, még szép, hogy az idei KULT50 kiadványunkban is szerepel.