Zenés színház

Száznegyven éve született Saljapin

2013.02.13. 17:14
Ajánlom
Száznegyven éve, 1873. február 13-án született Fjodor Ivanovics Saljapin, minden idők egyik legnagyobb basszistája, akiről az író Makszim Gorkij azt tartotta: az orosz művészetben olyan korszakos jelentőségű, mint Puskin.

Saljapin szegény kazanyi parasztcsaládban jött a világra. Cipész-, majd asztalmesterséget tanult, komoly ének- és zenei tanulmányokat soha nem folytatott, hangjára és kiváló hallására egy templomi kórusban figyeltek fel. A fiú, akinek legmerészebb álmaiban is csak a vándorszínészet szerepelt, pályafutását a távol-keleti Ufa operaházában kezdte, ott, ahol később a híres táncos, Rudolf Nurejev is debütált. Először csak statiszta volt, énekesként 1890-ben lépett először színpadra Csajkovszkij Anyegin című operájában. Karrierjét egy beugrás indította el: az egyik beteg szólista szerepét vette át, és bár zavarában egyszer a szék mellé ült, nem vallott szégyent. Belekóstolt a korábban annyira irigyelt vándorszínészek életébe is, utazó társulattal jutott el Tifliszbe (ma Tbiliszi), ahol egy neves énektanár ingyen fogadta tanítványai közé.

Húszévesen már Moszkvában, két évvel később pedig az akkori fővárosban, Szentpétervárott lépett fel. Az orosz kulturális élet központjában megismerkedett Lev Tolsztojjal és barátságot kötött Szergej Rahmanyinov zeneszerző-zongoravirtuózzal. Hírneve gyorsan nőtt, így 1901-ben a milánói Scalában a "Maestro", Arturo Toscanini vezényletével énekelhetett a tenorkirály Enrico Caruso oldalán, Arrigo Boito Mefistofele című operájában. Saljapin meghódította a párizsi és a londoni közönséget, ünnepelték a New York-i Metropolitanben és Ausztráliában is. Amerikai fellépésein a kritika eleinte fanyalgott, a nézők azonban ünnepelték, a jegyeket elkapkodták. Mivel Saljapin műsora döntően orosz művekből állt, a jegyekhez kis füzetet mellékeltek, amelyben közölték az énekelt darabok angol fordítását, az áriákat és dalokat megszámozták, ő pedig mielőtt belekezdett a produkcióba, bemondta a számot.

Hazáját, miután a szovjet rendszerben is csalódott, 1922-ben hagyta el végleg. Franciaországban telepedett le, s bár otthon minden vagyonától és kitüntetésétől megfosztotta a kommunista kormányzat, állampolgárságáról nem mondott le. Magyarországon először 1925-ben, utoljára tíz évvel később járt. Utolsó színpadi szerepe Borisz Godunov volt 1937-ben.

Saljapin énekkultúrája páratlan volt, erős, ugyanakkor bársonyos hangjával szenvedélyes érzelmek kifejezésére volt képes. Neve a klasszikus orosz operahősökkel (Igor herceg, Borisz Godunov, Rettegett Iván, Ivan Szuszanyin) forrott össze, de elénekelte az operairodalom szinte minden nagy basszus-szerepét. Repertoárján orosz népdalok is szerepeltek, köztük a Bunkócska és a híres Zúg a Volga (Ej uhnyem). Páratlan hangi adottságaihoz kiváló előadókészség párosult, majd kétméteres alakja uralta a színpadot, alakításai drámai színészeket is megszégyenítettek.

1915-ben a filmvásznon is debütált, Rettegett Iván volt egy orosz alkotásban. 1932-ben Amerikában a Cervantes műve nyomán készült Don Quijote-feldolgozás főszereplője volt, amelyet három nyelven forgattak le különböző szereposztásban, de Saljapin mindhárom változatban szerepelt. 1917-ben operarendezőként is bemutatkozott, Moszkvában nemcsak énekelt Verdi Don Carlosában, de az előadást is ő vitte színre, később megrendezte Dargomizsszkij Ruszalka című operáját is. Egyik kedvenc szerepe Anton Rubinstein Lermontov nyomán született Démon című operája volt.

Saljapin a zene mellett festészettel, szobrászattal és grafikával is foglalkozott, s régi fegyvereket is gyűjtött. Meleg és túláradó személyiség volt, aki módfelett szeretett jót enni és inni, társalogni. Kétszer nősült, s nyolc gyermeke született. Önéletrajzát, amelynek megírásában Gorkij volt segítségére, Maszk és lélek címmel adta közre. Számos kitüntetést kapott, köztük a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát. Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, a színjátszás megújítója azt mondta róla: "Az ember ritkán találkozik olyan előadókkal, akik színpadi jelenlétük során totális élményt nyújtanak, a művészet szintézisét adják. Saljapin ilyen előadó volt. Módszerem javarészt az ő művészetéből merítkezett."

Saljapin 1938. április 12-én halt meg Párizsban leukémia következtében. A francia fővárosban temették el, hamvait a szovjet-francia diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulóján, 1984 októberében szállították haza, s a novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1982 óta szülővárosában operafesztivált rendeznek emlékére, 2010-ben nevével nemzetközi énekversenyt alapítottak az oroszországi Plijoszban, kedvelt nyári tartózkodási helyén.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Vizuál

Pasifilm, háromgenerációnyi pasiüggyel – interjú Breier Ádámmal

Krasznahorkai Lászlóról és Havannában élő magyarokról forgatott dokumentumfilmet, jelenleg pedig Lefkovicsék gyászolnak címmel készíti első nagyjátékfilmjét. Breier Ádám rendezővel többek közt a forgatókönyvírás nehézségeiről, kubai tanulmányairól, a zsidó kultúra megfoghatatlanságáról, a kritikáktól való félelemről beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.
Zenés színház kritika

Egy elrajzolt valóságkép karikatúrája – kritika az Aranyoskám című előadásról

Három film-szín-játék és az 1848/49-es eseményeket feldolgozó drámai musical, A tizenötödik után a Madách Színház visszatért a könnyedebb, szórakoztató témákhoz. Az Aranyoskám Szirtes Tamás rendezésében azonban több, mint egyszerű vígjáték: humoros formában beszél elfojtott vágyakról, kudarcokról és az emberi kapcsolatokról.
Zenés színház magazin

Az igazi Mária főhadnagy: Lebstück Mária Ludovika, aki Jókainak mondta tollba az élettörténetét

Lebstück Mária neve elsőre talán nem cseng ismerősen, azonban Huszka Jenő Vértől pirosló ősi kard című áriáját, vagy a Ladilomot hallva egyből eszünkbe juthat egy huszárruhába öltözött fiatal nő, Mária főhadnagy.
Zenés színház ajánló

Interaktív kamaraoperát mutat be a Trafó

A Hatala Csenge Hírzárlat című regényéből készült Túszopera egyetlen alkalommal, szeptember 24-én látható a Trafóban.
Zenés színház hír

Átmenetileg bezár az Erkel Színház az elszálló rezsiárak miatt

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az InfoRádiónak úgy fogalmazott, vakon repülnek, ködben, éjjel, ugyanis még nincsenek tisztában az összes intézményük pontos áremelkedésével. CIKKÜNK FRISSÜLT!