Zenés színház

Száznegyven éve született Saljapin

2013.02.13. 17:14
Ajánlom
Száznegyven éve, 1873. február 13-án született Fjodor Ivanovics Saljapin, minden idők egyik legnagyobb basszistája, akiről az író Makszim Gorkij azt tartotta: az orosz művészetben olyan korszakos jelentőségű, mint Puskin.

Saljapin szegény kazanyi parasztcsaládban jött a világra. Cipész-, majd asztalmesterséget tanult, komoly ének- és zenei tanulmányokat soha nem folytatott, hangjára és kiváló hallására egy templomi kórusban figyeltek fel. A fiú, akinek legmerészebb álmaiban is csak a vándorszínészet szerepelt, pályafutását a távol-keleti Ufa operaházában kezdte, ott, ahol később a híres táncos, Rudolf Nurejev is debütált. Először csak statiszta volt, énekesként 1890-ben lépett először színpadra Csajkovszkij Anyegin című operájában. Karrierjét egy beugrás indította el: az egyik beteg szólista szerepét vette át, és bár zavarában egyszer a szék mellé ült, nem vallott szégyent. Belekóstolt a korábban annyira irigyelt vándorszínészek életébe is, utazó társulattal jutott el Tifliszbe (ma Tbiliszi), ahol egy neves énektanár ingyen fogadta tanítványai közé.

Húszévesen már Moszkvában, két évvel később pedig az akkori fővárosban, Szentpétervárott lépett fel. Az orosz kulturális élet központjában megismerkedett Lev Tolsztojjal és barátságot kötött Szergej Rahmanyinov zeneszerző-zongoravirtuózzal. Hírneve gyorsan nőtt, így 1901-ben a milánói Scalában a "Maestro", Arturo Toscanini vezényletével énekelhetett a tenorkirály Enrico Caruso oldalán, Arrigo Boito Mefistofele című operájában. Saljapin meghódította a párizsi és a londoni közönséget, ünnepelték a New York-i Metropolitanben és Ausztráliában is. Amerikai fellépésein a kritika eleinte fanyalgott, a nézők azonban ünnepelték, a jegyeket elkapkodták. Mivel Saljapin műsora döntően orosz művekből állt, a jegyekhez kis füzetet mellékeltek, amelyben közölték az énekelt darabok angol fordítását, az áriákat és dalokat megszámozták, ő pedig mielőtt belekezdett a produkcióba, bemondta a számot.

Hazáját, miután a szovjet rendszerben is csalódott, 1922-ben hagyta el végleg. Franciaországban telepedett le, s bár otthon minden vagyonától és kitüntetésétől megfosztotta a kommunista kormányzat, állampolgárságáról nem mondott le. Magyarországon először 1925-ben, utoljára tíz évvel később járt. Utolsó színpadi szerepe Borisz Godunov volt 1937-ben.

Saljapin énekkultúrája páratlan volt, erős, ugyanakkor bársonyos hangjával szenvedélyes érzelmek kifejezésére volt képes. Neve a klasszikus orosz operahősökkel (Igor herceg, Borisz Godunov, Rettegett Iván, Ivan Szuszanyin) forrott össze, de elénekelte az operairodalom szinte minden nagy basszus-szerepét. Repertoárján orosz népdalok is szerepeltek, köztük a Bunkócska és a híres Zúg a Volga (Ej uhnyem). Páratlan hangi adottságaihoz kiváló előadókészség párosult, majd kétméteres alakja uralta a színpadot, alakításai drámai színészeket is megszégyenítettek.

1915-ben a filmvásznon is debütált, Rettegett Iván volt egy orosz alkotásban. 1932-ben Amerikában a Cervantes műve nyomán készült Don Quijote-feldolgozás főszereplője volt, amelyet három nyelven forgattak le különböző szereposztásban, de Saljapin mindhárom változatban szerepelt. 1917-ben operarendezőként is bemutatkozott, Moszkvában nemcsak énekelt Verdi Don Carlosában, de az előadást is ő vitte színre, később megrendezte Dargomizsszkij Ruszalka című operáját is. Egyik kedvenc szerepe Anton Rubinstein Lermontov nyomán született Démon című operája volt.

Saljapin a zene mellett festészettel, szobrászattal és grafikával is foglalkozott, s régi fegyvereket is gyűjtött. Meleg és túláradó személyiség volt, aki módfelett szeretett jót enni és inni, társalogni. Kétszer nősült, s nyolc gyermeke született. Önéletrajzát, amelynek megírásában Gorkij volt segítségére, Maszk és lélek címmel adta közre. Számos kitüntetést kapott, köztük a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát. Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, a színjátszás megújítója azt mondta róla: "Az ember ritkán találkozik olyan előadókkal, akik színpadi jelenlétük során totális élményt nyújtanak, a művészet szintézisét adják. Saljapin ilyen előadó volt. Módszerem javarészt az ő művészetéből merítkezett."

Saljapin 1938. április 12-én halt meg Párizsban leukémia következtében. A francia fővárosban temették el, hamvait a szovjet-francia diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulóján, 1984 októberében szállították haza, s a novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1982 óta szülővárosában operafesztivált rendeznek emlékére, 2010-ben nevével nemzetközi énekversenyt alapítottak az oroszországi Plijoszban, kedvelt nyári tartózkodási helyén.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny
Színház

„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…” – interjú Dr. Kucsera Tamás Gergellyel

Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Esterházy-regény és gyermekáldozatok – két kortárs opera elé

Október 21-én látható a Müpa Fesztivál Színházában Vajda Gergelynek Esterházy Péter regénye nyomán írt operája, a Fuharosok, valamint George Benjamin műve, az Into the Little Hill, Horváth Csaba rendezésében és a Forte Társulat közreműködésével.
Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.