Zenés színház

Száznegyven éve született Saljapin

2013.02.13. 17:14
Ajánlom
Száznegyven éve, 1873. február 13-án született Fjodor Ivanovics Saljapin, minden idők egyik legnagyobb basszistája, akiről az író Makszim Gorkij azt tartotta: az orosz művészetben olyan korszakos jelentőségű, mint Puskin.

Saljapin szegény kazanyi parasztcsaládban jött a világra. Cipész-, majd asztalmesterséget tanult, komoly ének- és zenei tanulmányokat soha nem folytatott, hangjára és kiváló hallására egy templomi kórusban figyeltek fel. A fiú, akinek legmerészebb álmaiban is csak a vándorszínészet szerepelt, pályafutását a távol-keleti Ufa operaházában kezdte, ott, ahol később a híres táncos, Rudolf Nurejev is debütált. Először csak statiszta volt, énekesként 1890-ben lépett először színpadra Csajkovszkij Anyegin című operájában. Karrierjét egy beugrás indította el: az egyik beteg szólista szerepét vette át, és bár zavarában egyszer a szék mellé ült, nem vallott szégyent. Belekóstolt a korábban annyira irigyelt vándorszínészek életébe is, utazó társulattal jutott el Tifliszbe (ma Tbiliszi), ahol egy neves énektanár ingyen fogadta tanítványai közé.

Húszévesen már Moszkvában, két évvel később pedig az akkori fővárosban, Szentpétervárott lépett fel. Az orosz kulturális élet központjában megismerkedett Lev Tolsztojjal és barátságot kötött Szergej Rahmanyinov zeneszerző-zongoravirtuózzal. Hírneve gyorsan nőtt, így 1901-ben a milánói Scalában a "Maestro", Arturo Toscanini vezényletével énekelhetett a tenorkirály Enrico Caruso oldalán, Arrigo Boito Mefistofele című operájában. Saljapin meghódította a párizsi és a londoni közönséget, ünnepelték a New York-i Metropolitanben és Ausztráliában is. Amerikai fellépésein a kritika eleinte fanyalgott, a nézők azonban ünnepelték, a jegyeket elkapkodták. Mivel Saljapin műsora döntően orosz művekből állt, a jegyekhez kis füzetet mellékeltek, amelyben közölték az énekelt darabok angol fordítását, az áriákat és dalokat megszámozták, ő pedig mielőtt belekezdett a produkcióba, bemondta a számot.

Hazáját, miután a szovjet rendszerben is csalódott, 1922-ben hagyta el végleg. Franciaországban telepedett le, s bár otthon minden vagyonától és kitüntetésétől megfosztotta a kommunista kormányzat, állampolgárságáról nem mondott le. Magyarországon először 1925-ben, utoljára tíz évvel később járt. Utolsó színpadi szerepe Borisz Godunov volt 1937-ben.

Saljapin énekkultúrája páratlan volt, erős, ugyanakkor bársonyos hangjával szenvedélyes érzelmek kifejezésére volt képes. Neve a klasszikus orosz operahősökkel (Igor herceg, Borisz Godunov, Rettegett Iván, Ivan Szuszanyin) forrott össze, de elénekelte az operairodalom szinte minden nagy basszus-szerepét. Repertoárján orosz népdalok is szerepeltek, köztük a Bunkócska és a híres Zúg a Volga (Ej uhnyem). Páratlan hangi adottságaihoz kiváló előadókészség párosult, majd kétméteres alakja uralta a színpadot, alakításai drámai színészeket is megszégyenítettek.

1915-ben a filmvásznon is debütált, Rettegett Iván volt egy orosz alkotásban. 1932-ben Amerikában a Cervantes műve nyomán készült Don Quijote-feldolgozás főszereplője volt, amelyet három nyelven forgattak le különböző szereposztásban, de Saljapin mindhárom változatban szerepelt. 1917-ben operarendezőként is bemutatkozott, Moszkvában nemcsak énekelt Verdi Don Carlosában, de az előadást is ő vitte színre, később megrendezte Dargomizsszkij Ruszalka című operáját is. Egyik kedvenc szerepe Anton Rubinstein Lermontov nyomán született Démon című operája volt.

Saljapin a zene mellett festészettel, szobrászattal és grafikával is foglalkozott, s régi fegyvereket is gyűjtött. Meleg és túláradó személyiség volt, aki módfelett szeretett jót enni és inni, társalogni. Kétszer nősült, s nyolc gyermeke született. Önéletrajzát, amelynek megírásában Gorkij volt segítségére, Maszk és lélek címmel adta közre. Számos kitüntetést kapott, köztük a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát. Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, a színjátszás megújítója azt mondta róla: "Az ember ritkán találkozik olyan előadókkal, akik színpadi jelenlétük során totális élményt nyújtanak, a művészet szintézisét adják. Saljapin ilyen előadó volt. Módszerem javarészt az ő művészetéből merítkezett."

Saljapin 1938. április 12-én halt meg Párizsban leukémia következtében. A francia fővárosban temették el, hamvait a szovjet-francia diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulóján, 1984 októberében szállították haza, s a novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1982 óta szülővárosában operafesztivált rendeznek emlékére, 2010-ben nevével nemzetközi énekversenyt alapítottak az oroszországi Plijoszban, kedvelt nyári tartózkodási helyén.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Jazz/World

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

A Kossuth-díjas karmester szeretné, hogy az Operaház órabérben foglalkoztatott korrepetitorai nagyobb megbecsülést kapjanak.
Zenés színház videó

Dallal búcsúzott az új-zélandi tragédia áldozataitól a népszerű operatrió

„Ezek nem mi vagyunk. Mi nem vagyunk erőszakos emberek” – üzenik az új-zélandi énekesek. A tenor családtagja is megsérült a pénteki tömeggyilkosságban.
Zenés színház opera

Az Aida címszerepében debütál Ádám Zsuzsanna Szegeden

Főszerepben mutatkozik be Ádám Zsuzsanna a Szegedi Szabadtéri Játékokon. „Elállt a lélegzetem” – mesélte az énekesnő.
Zenés színház emléktábla

Emléktáblát avattak Mednyánszky Ági tiszteletére

Az Operettszínház örökös tagjának emléktábláját egykori otthona, az Erzsébet tér 5. szám alatt avatták fel.
Zenés színház videó

Itt nézheti meg a Jonas Kaufmannról készült dokumentumfilmet

A német tenor a világ egyik legkeresettebb művészé vált, akiért úgy rajonganak, mint nagy elődeiért. Ez a dokumentumfilm a színfalak mögé pillant, és a népszerűség okát keresi.