Zenés színház

Szenvedélyek szerepjátéka

2013.09.27. 16:09
Ajánlom
Határon innen és határon túl is vidáman indult az évad: míg szeptember 21-én Budapesten a Falstaffot láthatta-hallhatta a pesti publikum, addig egy nappal később Gioachino Rossini operájának, az Ory grófjának premierje nyitotta a Kolozsvári Magyar Opera 2013/2014-es szezonját. KRITIKA

A rendkívül ritkán játszott mű, mellyel a nagyközönség legutóbb a MET 2011-es közvetítésén találkozhatott, Romániában országos bemutató volt. Rossini eme utolsó, francia nyelvű vígoperáját 1828-ban mutatták be Párizsban. Adott tehát egy furcsa kevercs: olasz zeneszerző, a bel canto stílus kicsúcsosodása, s mindez francia librettóval egy ízig-vérig francia miliőben. Rossini a darabban elhangzó tizenkét számból hatot korábbi, olasz opera buffájából, A reimsi utazásból vett át, átdolgozott változatuk ugyanakkor csupán utalásszerű: a történetek közti hasonlóságot, lelkiállapotokat hangsúlyozza. Az Ory grófja egy hihetetlenül frivol mű, mely a középkori Franciaországban, a keresztes háborúk idején játszódik. Míg a grófnő férje és úgy általában a város összes férfija messze földön harcol, addig Ory és kísérete a vár körül ólálkodik, különböző furfangokkal próbálják elcsábítani a magukra maradt hölgyeket. A címszereplő az első felvonásban remeteként adna szerelmi feloldozást a sápítozó nőknek, míg a második részben zarándoknőkként, apácaruhában térnek vissza a férfiak. A szenvedély hajtotta Ory nem saját, hanem apródja, Isolier ötleteit használja fel, aki maga is a grófnő szerelmére áhítozik. Az opera pikantériája, hogy az apród nadrágszerep, és a második felvonás végére olyannyira összekuszálódnak a nemi szerepek a különböző ruhacserék által, hogy ahhoz képest a Rózsalovag hasonlóan hatványozottan szerepcserélő Octavianja hétköznapi jelenségként hat. Felmerül persze a kérdés, melyet az előadás előtti rövid felvezetőben Alfred Caron, a francia Rossini-szakértő is fejtegetett, hogy vajon annak idején hogyan engedhették a Királyi Zeneakadémia cenzorai egy efféle, szövegében és látványvilágában is sikamlós mű színpadra állítását.

A kolozsvári előadás egy számítógépes szerepjátékba csöppenti a nézőt - legalábbis a régebbi Windows operációs rendszerből jól ismert, gyorsan mozgó-épülő csövekből álló képernyőkímélő kivetítése és a színes-festett, szétvágott számítógép belsejét idéző vár erre enged következtetni. Aztán megjelennek a hölgyek tarkabarka, meseszerű jelmezükben, a férfiak pedig később színes kábeleken át szívják magukba a bort. Szabó Emese, az előadás rendezője és díszlettervezője elmondta, hogy valóban egyfajta virtuális világra utal a színpadkép, hiszen a hölgyek álomvilágban élnek, a férfiak képviselik a realitást a műben. Természetesen mindez a realitás groteszkké válik a második felvonásban, amikor Ory és kísérői fityulás zarándokhölgyekként térnek vissza. A rendezés remekül bánik a helyzetkomikumokkal, a jól mozgatott, aprólékos gesztusokat alkalmazó énekesekkel együtt él a közönség: több helyen tapssal jutalmazza a jól eltalált színpadi pillanatokat, kacagtató mozzanatokat. Ez a felhőtlen jókedv, előadó és befogadó közti szoros interakció jellemzi az egész előadást, s ez olyasvalami, amit opera esetében igen-igen ritkán él át az ember. Isolier nadrágszerepe kissé átlényegül ebben a felfogásban, mert bár a férfiak jelmezét hordja, a kisminkelt, hosszú hajú apród sokkal inkább férfias nő, mint férfi. A darab végén pedig jön a csavar, az eredeti történettől eltérően ezen az előadáson nem jönnek vissza a férfiak, Ory jelenik meg újra, és ő nyeri el végül Adèle szívét - Isolier pedig csak áll, és mosolyog. Az opera befejezésével nyilvánvalóan szembemenő rendezői ötlet ugyan vitatható, de tökéletesen szervesen illeszkedik a gondosan végigvezetett koncepcióba. A minden hájjal megkent Ory végig a már-már félénken viselkedő Isolier felett áll, így nem csoda, hogy mesterkedéseit végül siker koronázza.

Bardon Tony pedig lubickol Ory szerepében. A nehéz, magas lágét igénylő tenorszólam az opera egyik Achilles-sarka. Mivel az opera büszkesége, hogy produkcióit saját művészeivel - olykor a Kolozsvári Román Opera egy-egy énekesével - kiegészítve állítja színpadra, így hihetetlen szerencse, hogy egy olyan, Rossini operáiban jártas tenort tudhat a magáénak, mint a fiatal nagybányai születésű művész. Tony repertoárján szerepel többek közt a már fentebb említett A reimsi utazás is, így a könnyed és magabiztos hangi megformálás mellett jócskán jutott energiája a szerep bámulatosan mulatságos életre keltésére is. Az est másik hőse (hősnője?) a román mezzoszoprán, Iulia Merca Isolier-je volt. Az első szereposztás apródja telt és átütő, koloratúr mezzója tökéletesen illeszkedett a szerepéhez. Az Adèle grófnőt megformáló Covacinschi Yolanda engem kevésbé győzött meg. A magas lágéban kissé élesnek találtam, az első felvonás tercettjének utolsó hangját pedig nem énekelte ki. A kisebb szerepekben Veress Orsolya Ragonde-ját és Balla Sándor Raimbaud-ját emelném ki.

Az est karmestere a magyarországi közönségnek sem ismeretlen Jankó Zsolt volt. A fiatal, kolozsvári születésű karmester 2010 óta a Budapesti Fesztiválzenekar asszisztens-karmestere, határon innen és túl is számos rangos zenekart dirigál. Pálcája alatt értően, minden finomságát és humorát kidomborítva szólalt meg Rossini muzsikája, míg a kórus remek munkájáért Kulcsár Szabolcs karnagy kezeskedett.

Az előadás utáni rövid köszönőbeszéd után a társulat és a vendégek hajnalig beszélgettek és táncoltak a színház emeletén, mintha csak a való életben folytatódott volna a vígopera. Aki tehát ellátogat Kolozsvárra, az nem csupán egy operatörténeti ritkasággal lesz gazdagabb, de egy egészen inspiráló dalszínházi világba is betekinthet. Érdemes!

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.
Vizuál

Négy díjat nyert Los Angelesben Szajki Péter filmje

New York után Los Angelesben is díjazták Szajki Péter Most van most című alkotását. A film a Los Angeles Film Awardson a legjobb elbeszélő nagyjátékfilm és a legjobb romantikus vígjáték kategóriájában nyert, míg Tompos Kátya a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb férfi főszereplő különdíját díját vehette át.
Plusz

Állami gondozott fiatalokon segít a Magyar Művészeti Akadémia egyik legsikeresebb ösztöndíjas projektje

2021 szeptemberétől intézményesített formában működik tovább az a kezdeményezés, melyet Czikora István László a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el 2018-ban. A projekt idén egy háromnapos táborral zárul, ám a munka ezzel nem ér véget: a művészeti foglalkozás ezután is a gyerekek mindennapjainak része lesz.
Színház

Nemzetbiztonságra hivatkozva vizsgálják az orosz színházi előadásokat

Vlagyimir Putyin elnök rendeletben adott utasítást az orosz állami színházakban játszott előadások vizsgálatára.
Jazz/World

A dal a miénk! – LGT-slágerek a Csík Zenekar előadásában

A közel 120 perces produkció egyedülálló látványtechnikával, mégis igazi Csík zenekaros környezetben varázsolja a színpadra az ötvenéves LGT dalait augusztus 6-án a Margitszigeti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Nem is ügyefogyott

Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség – ugye már ön is dúdolja mindegyik slágert? És ha még hozzátesszük a „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott” kezdetű nótát, máris helyben vagyunk: a Szabadkai Népszínház 2019-ben bemutatott, azóta is repertoáron tartott, számos sikeres vendégjátékot megjárt előadása, a Fekete Péter a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatkozik be Budapest közönségének.
Zenés színház ajánló

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Zenés színház hír

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.