Zenés színház

Szenvedélyek szerepjátéka

2013.09.27. 16:09
Ajánlom
Határon innen és határon túl is vidáman indult az évad: míg szeptember 21-én Budapesten a Falstaffot láthatta-hallhatta a pesti publikum, addig egy nappal később Gioachino Rossini operájának, az Ory grófjának premierje nyitotta a Kolozsvári Magyar Opera 2013/2014-es szezonját. KRITIKA

A rendkívül ritkán játszott mű, mellyel a nagyközönség legutóbb a MET 2011-es közvetítésén találkozhatott, Romániában országos bemutató volt. Rossini eme utolsó, francia nyelvű vígoperáját 1828-ban mutatták be Párizsban. Adott tehát egy furcsa kevercs: olasz zeneszerző, a bel canto stílus kicsúcsosodása, s mindez francia librettóval egy ízig-vérig francia miliőben. Rossini a darabban elhangzó tizenkét számból hatot korábbi, olasz opera buffájából, A reimsi utazásból vett át, átdolgozott változatuk ugyanakkor csupán utalásszerű: a történetek közti hasonlóságot, lelkiállapotokat hangsúlyozza. Az Ory grófja egy hihetetlenül frivol mű, mely a középkori Franciaországban, a keresztes háborúk idején játszódik. Míg a grófnő férje és úgy általában a város összes férfija messze földön harcol, addig Ory és kísérete a vár körül ólálkodik, különböző furfangokkal próbálják elcsábítani a magukra maradt hölgyeket. A címszereplő az első felvonásban remeteként adna szerelmi feloldozást a sápítozó nőknek, míg a második részben zarándoknőkként, apácaruhában térnek vissza a férfiak. A szenvedély hajtotta Ory nem saját, hanem apródja, Isolier ötleteit használja fel, aki maga is a grófnő szerelmére áhítozik. Az opera pikantériája, hogy az apród nadrágszerep, és a második felvonás végére olyannyira összekuszálódnak a nemi szerepek a különböző ruhacserék által, hogy ahhoz képest a Rózsalovag hasonlóan hatványozottan szerepcserélő Octavianja hétköznapi jelenségként hat. Felmerül persze a kérdés, melyet az előadás előtti rövid felvezetőben Alfred Caron, a francia Rossini-szakértő is fejtegetett, hogy vajon annak idején hogyan engedhették a Királyi Zeneakadémia cenzorai egy efféle, szövegében és látványvilágában is sikamlós mű színpadra állítását.

A kolozsvári előadás egy számítógépes szerepjátékba csöppenti a nézőt - legalábbis a régebbi Windows operációs rendszerből jól ismert, gyorsan mozgó-épülő csövekből álló képernyőkímélő kivetítése és a színes-festett, szétvágott számítógép belsejét idéző vár erre enged következtetni. Aztán megjelennek a hölgyek tarkabarka, meseszerű jelmezükben, a férfiak pedig később színes kábeleken át szívják magukba a bort. Szabó Emese, az előadás rendezője és díszlettervezője elmondta, hogy valóban egyfajta virtuális világra utal a színpadkép, hiszen a hölgyek álomvilágban élnek, a férfiak képviselik a realitást a műben. Természetesen mindez a realitás groteszkké válik a második felvonásban, amikor Ory és kísérői fityulás zarándokhölgyekként térnek vissza. A rendezés remekül bánik a helyzetkomikumokkal, a jól mozgatott, aprólékos gesztusokat alkalmazó énekesekkel együtt él a közönség: több helyen tapssal jutalmazza a jól eltalált színpadi pillanatokat, kacagtató mozzanatokat. Ez a felhőtlen jókedv, előadó és befogadó közti szoros interakció jellemzi az egész előadást, s ez olyasvalami, amit opera esetében igen-igen ritkán él át az ember. Isolier nadrágszerepe kissé átlényegül ebben a felfogásban, mert bár a férfiak jelmezét hordja, a kisminkelt, hosszú hajú apród sokkal inkább férfias nő, mint férfi. A darab végén pedig jön a csavar, az eredeti történettől eltérően ezen az előadáson nem jönnek vissza a férfiak, Ory jelenik meg újra, és ő nyeri el végül Adèle szívét - Isolier pedig csak áll, és mosolyog. Az opera befejezésével nyilvánvalóan szembemenő rendezői ötlet ugyan vitatható, de tökéletesen szervesen illeszkedik a gondosan végigvezetett koncepcióba. A minden hájjal megkent Ory végig a már-már félénken viselkedő Isolier felett áll, így nem csoda, hogy mesterkedéseit végül siker koronázza.

Bardon Tony pedig lubickol Ory szerepében. A nehéz, magas lágét igénylő tenorszólam az opera egyik Achilles-sarka. Mivel az opera büszkesége, hogy produkcióit saját művészeivel - olykor a Kolozsvári Román Opera egy-egy énekesével - kiegészítve állítja színpadra, így hihetetlen szerencse, hogy egy olyan, Rossini operáiban jártas tenort tudhat a magáénak, mint a fiatal nagybányai születésű művész. Tony repertoárján szerepel többek közt a már fentebb említett A reimsi utazás is, így a könnyed és magabiztos hangi megformálás mellett jócskán jutott energiája a szerep bámulatosan mulatságos életre keltésére is. Az est másik hőse (hősnője?) a román mezzoszoprán, Iulia Merca Isolier-je volt. Az első szereposztás apródja telt és átütő, koloratúr mezzója tökéletesen illeszkedett a szerepéhez. Az Adèle grófnőt megformáló Covacinschi Yolanda engem kevésbé győzött meg. A magas lágéban kissé élesnek találtam, az első felvonás tercettjének utolsó hangját pedig nem énekelte ki. A kisebb szerepekben Veress Orsolya Ragonde-ját és Balla Sándor Raimbaud-ját emelném ki.

Az est karmestere a magyarországi közönségnek sem ismeretlen Jankó Zsolt volt. A fiatal, kolozsvári születésű karmester 2010 óta a Budapesti Fesztiválzenekar asszisztens-karmestere, határon innen és túl is számos rangos zenekart dirigál. Pálcája alatt értően, minden finomságát és humorát kidomborítva szólalt meg Rossini muzsikája, míg a kórus remek munkájáért Kulcsár Szabolcs karnagy kezeskedett.

Az előadás utáni rövid köszönőbeszéd után a társulat és a vendégek hajnalig beszélgettek és táncoltak a színház emeletén, mintha csak a való életben folytatódott volna a vígopera. Aki tehát ellátogat Kolozsvárra, az nem csupán egy operatörténeti ritkasággal lesz gazdagabb, de egy egészen inspiráló dalszínházi világba is betekinthet. Érdemes!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház armel

Keszei Bori: Közel kell mennünk a közönséghez!

Bécsben mutatja be a hazánkban sikert arató Figaro házassága-előadást az Armel Operafesztivál. A Susanna szerepét éneklő Keszei Borival a Mozart-műről és a fesztiválról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Puccini ritkán hallható műve, A fecske az Operaházban

Az itáliai zeneszerző minden operáját felvonultató PucciniFeszt részeként a Kolozsvári Magyar Opera május 26-án és 27-én A fecske című darabbal vendégeskedik ez Erkel Színházban.
Zenés színház operett

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.