Zenés színház

Szerelem és halál

2016.02.08. 07:33
Ajánlom
A GreekLateNight sorozat jegyében Gluck és Bertoni feldolgozásában is bemutatták Orfeusz és Eurüdiké történetét február 5-én a Zeneakadémián. Az előadás remek alkalmat adhat a két mű összehasonlítására, amiket témáján túl több más tényező is összeköt.

Orfeusz Eurüdiké iránt érzett, az alvilággal is dacoló olthatatlan szerelmének története napjainkig foglalkoztatja a zeneszerzőket, de különösen inspirálóan hatott a barokk korszakában. Monteverdi 1607-ben bemutatott alkotásától Bertoni 1776-ban napvilágot látott munkájáig az antik történetnek több mint harminc változata ismert. Christoph Willibald Gluck első reformoperájaként is számon tartott, Orfeusz és Eurüdiké című, máig legismertebb művét 1762-ben mutatták be Mária Terézia bécsi udvarában, amely újításaival korszakos változásokat indított el a műfajban. Leegyszerűsítette az itáliai barokk operák kiüresedett, merev formavilágát, a zenét a szöveg illusztrálására, a belső lelki folyamatok kifejezésére és figurái jellemzésére is használta, de a muzsika a történet elbeszélésében is fontos szerepet kapott. Gluck darabja nagy hatással volt a német operairodalomra. Tematikája, amelyben a hősnek érzelmeit leplezve kell célt érnie az alvilágban, Mozart A varázsfuvola, Beethoven Fidelio és Wagner A Rajna kincse című művében is tetten érhető, de a Ring-tetralógia szerzőjének Gesamkunstwerk ideálját is erősen inspirálták a barokk szerző elképzelései.

greeklatenight 001 resize

greeklatenight 001 resize (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

A fent említett újítások elterjedéséhez azonban idő kellett, így hidegen hagyták az itáliai Ferdinando Bertonit is, amikor 1776-ban jó barátja, a kasztrált énekes, Gaetano Guadagni számára megírta a maga Orfeuszát. A velencei Teatro San Benedetto értő közönsége körében nem kis felháborodást váltott ki az ősbemutató, hiszen Bertoni nem csupán Ranieri de' Calzabigi eredetileg Gluck operájához írt librettóját emelte át művébe, de több zenei részlet között is hasonlóság fedezhető fel. Ezek közül is kiemelkednek az Orfeusz és a fúriák találkozásánál hallható, vagy a hős Elysiumba érkezésekor megszólaló ütemek. Bertoni bevallottan Gluck nyitott kottája előtt komponált, és bár valóban több motívumot is kölcsönzött a német zeneszerzőtől, saját jogon is korának egyik elismert komponistája volt. (Az Orfeuszból különösen Eurüdiké áriáját és a címszereplővel közös duettjét szokták méltatni a zenetudósok.) Ezzel együtt Bertoni az opera seria hagyományaihoz jobban igazodó darabot írt, így az kevésbé kidolgozott és terjedelmében nagyjából negyven perccel rövidebb, mint Gluck eredeti alkotása.

greeklatenight 054 resize resize

greeklatenight 054 resize resize (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

A Zeneakadémia Solti György Kamaratermében februárban debütált két egyfelvonásost idén is a Színház- és Filmművészeti Egyetem két fiatal növendéke viszi színre. Lázár Helga és Szenteczki Zita is Csató Kata és Csizmadia Tibor színház- és bábszínházi rendező osztályának negyedéves hallgatói, akik a zenével, a zenés színpaddal kapcsolatos ismereteiket többek közt Tallér Zsófia zeneszerző és Anger Ferenc rendező, az Operaház művészeti igazgatójának óráin sajátították el.

A két egyfelvonásos két eltérő koncepció mentén, mégis hasonló kérdéskört, a lezárás, az elengedés problematikáját járja körbe, így szentelve figyelmet a mitikus történet ritkábban kihangsúlyozott, női aspektusának is. Szenteczki Zita Gluck-operarendezését erősen inspirálta Caroline Ann Duffy kortárs skót költő Eurüdiké című verse, amelyben a címszereplő már menekülne a kapcsolatból. Ezt a momentumot Orfeusz – nárcizmusából fakadóan – képtelen feldolgozni, így a halálból visszatérő asszony szándékosan provokálja ki, hogy a szerelmes férfi ránézzen. Az Orfeusz és Eurüdiké különböző helyszínek, így a hős belső kálváriájának különböző stációjává válnak, ahol a halál a szakítással egyenértékű. A párt ebben a produkcióban két fiatal énekes, Daragó Zoltán és Molnár Ágnes alakítja, akiknek Ámor szerepében Rácz Rita lesz méltó partnerük.

greeklatenight 033 resize

greeklatenight 033 resize (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

Bertoni Orfeuszában Lázár Helga már egy, az élettől búcsúzó, demens férfit állít a történet középpontjába, akinél a föld, az Elysium, a Pokol és annak kapuja, valamint a szikla ifjúkora különböző korszakait és ezek elengedését szimbolizálja. Az előadás címszerepét a rendkívül széles repertoárral rendelkező Várhelyi Éva énekli, mellette Eurüdikét az ugyancsak sokoldalú Wierdl Eszter, a Hüménné átformált Ámort pedig a méltán népszerű Kertesi Ingrid alakítja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.