Zenés színház

Szerelem és halál

2016.02.08. 07:33
Ajánlom
A GreekLateNight sorozat jegyében Gluck és Bertoni feldolgozásában is bemutatták Orfeusz és Eurüdiké történetét február 5-én a Zeneakadémián. Az előadás remek alkalmat adhat a két mű összehasonlítására, amiket témáján túl több más tényező is összeköt.

Orfeusz Eurüdiké iránt érzett, az alvilággal is dacoló olthatatlan szerelmének története napjainkig foglalkoztatja a zeneszerzőket, de különösen inspirálóan hatott a barokk korszakában. Monteverdi 1607-ben bemutatott alkotásától Bertoni 1776-ban napvilágot látott munkájáig az antik történetnek több mint harminc változata ismert. Christoph Willibald Gluck első reformoperájaként is számon tartott, Orfeusz és Eurüdiké című, máig legismertebb művét 1762-ben mutatták be Mária Terézia bécsi udvarában, amely újításaival korszakos változásokat indított el a műfajban. Leegyszerűsítette az itáliai barokk operák kiüresedett, merev formavilágát, a zenét a szöveg illusztrálására, a belső lelki folyamatok kifejezésére és figurái jellemzésére is használta, de a muzsika a történet elbeszélésében is fontos szerepet kapott. Gluck darabja nagy hatással volt a német operairodalomra. Tematikája, amelyben a hősnek érzelmeit leplezve kell célt érnie az alvilágban, Mozart A varázsfuvola, Beethoven Fidelio és Wagner A Rajna kincse című művében is tetten érhető, de a Ring-tetralógia szerzőjének Gesamkunstwerk ideálját is erősen inspirálták a barokk szerző elképzelései.

greeklatenight 001 resize

greeklatenight 001 resize (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

A fent említett újítások elterjedéséhez azonban idő kellett, így hidegen hagyták az itáliai Ferdinando Bertonit is, amikor 1776-ban jó barátja, a kasztrált énekes, Gaetano Guadagni számára megírta a maga Orfeuszát. A velencei Teatro San Benedetto értő közönsége körében nem kis felháborodást váltott ki az ősbemutató, hiszen Bertoni nem csupán Ranieri de' Calzabigi eredetileg Gluck operájához írt librettóját emelte át művébe, de több zenei részlet között is hasonlóság fedezhető fel. Ezek közül is kiemelkednek az Orfeusz és a fúriák találkozásánál hallható, vagy a hős Elysiumba érkezésekor megszólaló ütemek. Bertoni bevallottan Gluck nyitott kottája előtt komponált, és bár valóban több motívumot is kölcsönzött a német zeneszerzőtől, saját jogon is korának egyik elismert komponistája volt. (Az Orfeuszból különösen Eurüdiké áriáját és a címszereplővel közös duettjét szokták méltatni a zenetudósok.) Ezzel együtt Bertoni az opera seria hagyományaihoz jobban igazodó darabot írt, így az kevésbé kidolgozott és terjedelmében nagyjából negyven perccel rövidebb, mint Gluck eredeti alkotása.

greeklatenight 054 resize resize

greeklatenight 054 resize resize (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

A Zeneakadémia Solti György Kamaratermében februárban debütált két egyfelvonásost idén is a Színház- és Filmművészeti Egyetem két fiatal növendéke viszi színre. Lázár Helga és Szenteczki Zita is Csató Kata és Csizmadia Tibor színház- és bábszínházi rendező osztályának negyedéves hallgatói, akik a zenével, a zenés színpaddal kapcsolatos ismereteiket többek közt Tallér Zsófia zeneszerző és Anger Ferenc rendező, az Operaház művészeti igazgatójának óráin sajátították el.

A két egyfelvonásos két eltérő koncepció mentén, mégis hasonló kérdéskört, a lezárás, az elengedés problematikáját járja körbe, így szentelve figyelmet a mitikus történet ritkábban kihangsúlyozott, női aspektusának is. Szenteczki Zita Gluck-operarendezését erősen inspirálta Caroline Ann Duffy kortárs skót költő Eurüdiké című verse, amelyben a címszereplő már menekülne a kapcsolatból. Ezt a momentumot Orfeusz – nárcizmusából fakadóan – képtelen feldolgozni, így a halálból visszatérő asszony szándékosan provokálja ki, hogy a szerelmes férfi ránézzen. Az Orfeusz és Eurüdiké különböző helyszínek, így a hős belső kálváriájának különböző stációjává válnak, ahol a halál a szakítással egyenértékű. A párt ebben a produkcióban két fiatal énekes, Daragó Zoltán és Molnár Ágnes alakítja, akiknek Ámor szerepében Rácz Rita lesz méltó partnerük.

greeklatenight 033 resize

greeklatenight 033 resize (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

Bertoni Orfeuszában Lázár Helga már egy, az élettől búcsúzó, demens férfit állít a történet középpontjába, akinél a föld, az Elysium, a Pokol és annak kapuja, valamint a szikla ifjúkora különböző korszakait és ezek elengedését szimbolizálja. Az előadás címszerepét a rendkívül széles repertoárral rendelkező Várhelyi Éva énekli, mellette Eurüdikét az ugyancsak sokoldalú Wierdl Eszter, a Hüménné átformált Ámort pedig a méltán népszerű Kertesi Ingrid alakítja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Bűnözők lepik el a Dóm teret

Augusztus 12-én Szegedre érkezik Fred Ebb és Bob Fosse világhírű, Tony-díjas musicalje, a Chicago.
Zenés színház hír

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Zenés színház interjú

„Magamból építkezve bújok az adott karakter bőrébe” – interjú Laki Péterrel

Laki Péter mozgalmas időszakot tudhat maga mögött. A Budapesti Operettszínház évadát záró két jubileumi gála mellett a tízéves évfordulóját ünneplő Budavári Palotakoncerten is láthatta őt a közönség, ráadásul a következő évadban egy új szerepkörben is bemutatkozik. Az elmúlt időszakról, műfaji határátlépésekről, valamint az új szakmai kihívásokról beszélgettünk.
Zenés színház videó

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Zenés színház hír

Musicalt írtak Frida Kahlóról

A mexikói festőművész életéről készült zenés darabot az Obie-díjas szerző, Neena Beber írja, zenéjét pedig Jaime Lozano készíti.