Zenés színház

Szerencsés flótás: Színészkedjünk rendesen!

2012.08.06. 16:24
Ajánlom
Ennyi tehetség és ötlet láttán nagyjából mellékes, hogy személy szerint e sorok írója nem rajongott a Szerencsés flótás előadásáért.

"[R]ég elfelejtett népszerű színdarab" - ezzel a figyelemreméltóan ellentmondásos megjelöléssel írta körül a Budapesti Nyári Fesztivál honlapja Fényes Szabolcs, Békeffy (Békeffi) István és Szenes Iván zenés játékát, amelyet 1955 tavaszán a mai Kolibri helyén mutatott be az egykori Vidám Színpad társulata. A "rég elfelejtett" okvetlenül stimmel, a „népszerű" már kevésbé, hiszen a sztárszereposztásban (Kazal, Kabos, Lorán Lenke, Benedek Tibor stb.) színre bocsájtott Szerencsés flótás rövid úton eltűnt a Vidám repertoárjáról (ha másért nem, mert legalább hárman disszidáltak a főbb szereplők közül, a címszereplő Pongrácz Imrével az élen), másutt pedig egészen 2012 nyaráig nem játszották a kórosan önbizalom-hiányos, ám szerencsés fodrász történetét.  

"Kortárs operett" - ez már a rendező Vajdai Vilmos és a több felől verbuvált produkciós gárda meghatározása, s a Budapest Bár zenészei által felülről, a díszlet tetejéről támogatott és erősen motivált előadás meg is felel ennek a formulának. Az ötvenes-hatvanas éveket lazán egybemosó, groteszk humorú, sokfelé kikacsintó és végtelenített, faltól falig iróniájában nagyon is mai ez a Szerencsés flótás, ahol a helyfoglalás perceit a zakatolás ismétlődő strófái ("Hegyek között...") töltik ki, ahol Kádár elhíresült 1964-es Nyugati pályaudvari beszédének párszavas részletéből posztmodern betétszám válik, s ahol egymást érik a televíziós és rádiószignálok: a Telesporttól a Ki nyer máig. A bátortalanul szerelmes, s még 100 ezer forintos nyereményét is inkább csak szorongási alapnak tekintő Péter története felismerhető maradt, ám a darab zenéje jócskán változott: több hangsúlyos ponton Fényes Szabolcs korábbi és későbbi szerzeményeivel földúsulva, mely gyakorlat amúgy egyáltalán nem volt idegen a "nincsen szabad hang a zongorán" felismerését őszintén hirdető komponistától.     

Lendületes, a kimondható, elénekelhető, eltáncolható és kivetíthető poénokat rogyásig ismételő előadás Vajdai rendezése, a középpontban Fekete Ernő jámboran és az együttérzésünkre számítva felénk-felénk forduló fodrászipari szaktársával. Fekete körül pezseg a gunyorosan jelzésszerű díszletekkel és kellékekkel megrakott színpad, s a népes szereposztásból többen is remek és egyenrangú játszótársainak bizonyulnak. Ujlaki Dénes mint kedélyesen brummogó, totómániás főfodrász, Dankó István mint peckesen feszelgő, másodszerelmes kolléga, s még inkább a türelmetlen kuncsaft és elmeorvos szerepében muzikalitását, fizikai humorát és sokszor kamatoztatott idegalkatát készen hozó Keresztes Tamás, valamint a fodrászatban veszedelmes eleganciájú szerelmi riválisnak ható, ám a II. felvonásban kétkezi pincérként megmutatkozó Detre alakítója, Tasnádi Bence, aki jószerint szédületes gyorsasággal veszi birtokba a clownhumor és a nyílt színi férfibáj teljes eszköztárát.    

Hogy ezek után mégis mi baja volt az előadással a kirendelt kritikusnak, azt leginkább talán ezzel a szóval lehetne sommázni: túlhajtás. Majd' minden pillanat a karikatúra felé halad, az előadás csak az öniróniát ismeri, az önmérsékletet nem, s így időnként fárasztónak tetszik az ismétlésekkel sulykolt játék, amelyben néha még Gergye Krisztián szellemesen kimunkált koreográfiája is a gúnyrajz regiszterébe ragad. Szőke, szőke, szőke - vetítik az üres díszletfalra a jelzőt mindannyiszor, midőn Péter szerelmének gesztenyebarna haját emlegeti (Ilonka megformálója, a komoly jelenlétű Kiss Diána Magdolna egyébként tényleg szőke), s a népes produkció, amely „külön köszönetet" is 18 embernek mond a plakáton, seregnyi más ponton sem látszik könnyű szívvel megválni a vélt vagy valós, de már feltétlenül elhasznált poénoktól. A karikírozás ráadásul csakis profi színészeknek való tevékenység, mert kellő színházi rutin nélkül hamar a mélybe zuhan a megjelenítés színvonala, amint erről Behumi Dóri szerepének prózai szakasza, s főként az énekszóban és prózában egyaránt az "ugye hogy milyen idegesítő vagyok?" regiszterét belakó Németh Juci Dizőze is tanúskodhatott augusztus 4-e estéjén. "Színészkedjünk rendesen!" - mondja a második felvonásban a végtelenített édelgésre és viháncos kotkodácsolásra késztetett Vidám lányok (Gergely Katalin, Pálos Hanna) egyike, s mi tagadás, ez óhaj formájában a jelen sorok írójában is megfogant néhányszor az előadás folyamán.

1, 9, 56, 10, 23 - ezeket a számokat játssza a darabbéli flótás, ám hiába próbálkozik Vajdai, a történelem éppúgy nem tud levizitelni a színpadon, mint ahogy nem bírja el a játék a tudattalan rémségeinek és félelmeinek többszöri jelenetét sem. S végezetül haszontalannak tűnt a darabba cselekménykésleltető konferansziét (a plakát kiírása szerint csupán "konferansz") felléptetni, mert a III. Richárd nyitósoraival beköszönő, mozgássérült Fekete Ádám eleve nem kapott elég muníciót hébe-hóba megjelenéseihez. Ami annál is nagyobb kár, hiszen a rokonszenves fiatalember nyilvánvalóan tehetségesebb annál, mint hogy esélyegyenlőségi nevetéssel honoráljuk megszólalásait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Színház

Trokán Péter Székesfehérvárra szerződött - Évadnyitót tartott a Vörösmarty Színház

Az Ember tragédiája 2-vel kezdődik az új évad a Vörösmarty Színházban, ezt követően azonban bőven lesz alkalma az önfeledt szórakozásra a nézőknek a Boeing, Boeing, leszállás Párizsban című bohózat, a Mágnás Miska, vagy a Koccanás megtekintésével.
Jazz/World

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.
Zenés színház

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
Zenés színház magazin

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája.