Énekesnőként ismert meg az ország, az anyaszínházadban rendre prózai szerepeket kapsz. Szereted, ha kibillentenek a komfortzónádból?

Jónás Andrea (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

A színház nagy adomány az életemben, de ennek ellenére zenei irányba fejlesztettem magam az Esterházy Károly Főiskolán. A színházat nem iskolapadban tanultam, Szurdi Miklós és Miklós Tibor voltak azok, akiktől fiatalon elleshettem, hogyan lesz a próbából szép és értékes előadás. Persze, ma is figyelek, tanulok, mikor nagyszerű színészekkel és rendezőkkel hozz össze például a József Attila Színház. Szeretem az életem úgy, ahogy van. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nehéz helyzetek, pillanatok, vagy megoldandó kérdések vagy feladatok. Szeretem a kihívásokat, mert magamnak bizonyítok, de lehetnék vagányabb, mert nagy levegőt kell vennem az új dolgokhoz.

A világra nyitott, érdeklődő és végtelenül türelmes ember vagy. Segít ez a karakterek megformálásában?

Ezt a tulajdonságomat kedvelem, bevallom, tudatos, nem csak ösztönös. Szeretek nyugalomban élni, ezt mindenképpen segíti a türelem. De a szerep megformálásakor (pici szerepek, karakterszerepek az enyémek) több mindenre van szükség, mint a türelem. Hiszek a karakter problémájában és a megoldásában, őszinte érzelmeiben. Nyitottnak és elfogadónak szeretnék lenni és maradni a színpadon és a magánéletben egyaránt.

A Furcsa párban egy butuska lányt alakítasz. Ez merőben új számodra, és nagyon sokat jelent a többiekkel való viszonyrendszer, hisz az ő tükrük a te jellemrajzod. Hogy képzelje el a néző a próbafolyamatot, amikor ennyire egymásra vagytok utalva?

A Vera nevű szereplő a rendező szerint kedvelhető, kicsit együgyű nő. Voltam már hasonló szerepben a Csoportterápia című darabban. Ott is egy fura karaktert alakítottam. Azért találtam szálakat, amelyek összefutottak a saját életemben is. Tulajdonképpen, a többiek is kedvelik, hiszen évek óta jó barátnők. A próbák jó hangulatban telnek. Rendkívül humoros a darab, és kiderült, hogy

Jónás Andrea (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Másutt már elmesélted, hogy pont ehhez a színházhoz köt az az élmény, ami minden bizonnyal az első lépés volt a pálya felé. Emlékszel más, olyan előadásra, ami ekkora hatással volt rád?

Itt láttam az első színházi előadást életemben. A nemrég bemutatott Eldorádó című darab Funtek Frigyes rendezésében, Pikali Gerda és Csankó Zoltán főszereplésével – és persze felsorolhatnék mindenkit – nagy hatással volt rám. Minden próbát megnéztem, és lenyűgözött a színészi játék, amit láttam. Boldog vagyok, hogy benne lehettem énekesként.

Kapcsolódó

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.

A premiered előtt lesz egy koncerted a Stúdióban. Miért éppen Élek! a címe?

Szeretek évente egyszer életjelet adni magamról. És, aki örül ennek a ténynek, az velem együtt fogja jól érezni magát október 3-án.

Számodra mi a Lélektöltés?

Ha olyan dologgal foglalkozom, amitől jól érzem magam, és minden mást ki tudok zárni, ami elvesz az energiámból, akkor az feltölt. A koncert erre épül. A lélek „újratöltése”, feltöltése nem mindenkinek ugyanaz. Lehet család, munka, sport, hobbi, olvasás stb. Nekem a zene és társai. Sokat ad, ugyanakkor persze sok energiánkba kerül, mire a közönséggel együtt élvezhetjük áldását.

Támogatott tartalom.