Zenés színház

Szezon rajongóknak, sznoboknak, ínyenceknek

2008.04.28. 00:00
Ajánlom
Is-is évad lesz a következő, a jubileumi 125. – mondja mind a fő-zeneigazgató, Fischer Ádám, mind a művészeti vezető, Kovalik Balázs. Sőt utóbbi még a „langyos beöntés” hasonlatot is megreszkírozza. Az Operaházban ugyanis egyszerre kell kiszolgálni a sznobokat, a turistákat, az ifjúságot, az új szellemiségre kíváncsiakat és a legcsökönyösebb konzervatívakat. A friss képi világú műsorfüzet, az változó bérletstruktúra, de leginkább néhány bemutató a kompromisszumos, mégis új idők új hangját hallatja.

A Magyar Állami Operaházban (a Thália színházi előadásokkal együtt) a 2008/2009-es évadban a balettekkel és a felújításokkal együtt 11 premiert, összesen pedig 292 előadást tartanak. Lehet, hogy azért, mert meg akartak felelni Fischer Ádám tízparancsolat-parafrázisának, mely szerint „Ne untasd felebarátodat, hogy hosszú életű lehess a földön.”

A Pomádé király új ruhája című Ránki-opera gyerekek számára készült rövidített változatát Toronykőy Attila rendezi, majd Beethoven Fidelióját állítja színpadra Kovalik Balázs (a karmester Fischer Ádám lesz, az előadásban fellép Thomas Moser és Evelyn Herlitzius, akik a próbaidőszakot is Budapesten töltik). Bár repertoáron marad a Szinetár Miklós rendezte Carmen is, novemberben a Tháliában a CarmenCET (azaz Central-European Time) címmel egy kifejezetten a tizen-huszonéves korosztályt célzó előadást készít Telihay Péter. November végén felújítják a Manon Lescaut-t, ami nyitánya a Puccini-hétnek: december 18. és 23. között a Bohémélet, a Tosca, a Pillangókisasszony és a Turandot szerepel műsoron. Februárban átkerül az Andrássy útra az Erkel színházi Sevillai borbély, Békés András technikailag viszonylag egyszerű megoldásokat igénylő rendezése (különösen a hétvégi öt-hat előadás esetében), majd februárban Kurt Weill és Bertolt Brecht Mahagonny...-ját mutatja be a színház a Thália Színházban Szikora János rendezésében.

Csak két alkalommal látható a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Zsótér Sándor rendezte Orfeusz és Euridiké, Fischer Ádám vezényel, a női főszerepben Rost Andreával, ám az előadás repertoáron marad a következő évadban. Április 30-án többedik nekifutásra végre megvalósul a Kovalik Balázs rendezte Xerxes Meláth Andreával és Várhelyi Évával a címszerepben, és elindulhat a budapesti Operaházban is a barokk sorozat. Az évad egy olyan darabbal zárul, amit utoljára 1856-ban láthattak az akkor még budai és pesti polgárok: A szicíliai vecsernye Andrei Serban rendezésében.

Április 29-én indul a Májusünnep nevű fesztivál, a nyitó koncerten Cecilia Bartoli énekel majd, aki aztán a Müpában is fellép (az énekesnő budapesti fellépése a két intézmény együttműködésében valósul meg), de érkezik Elena Mosuc, Charles Castronovo, Renato Bruson, Sylvie Valeyre, Marcello Giordani, Michele Crider, Gustavo Porta, Juan Pons, Roberto Forlani, valamint Pier Giorgio Morandi karmester.

Jövőre hat alkalommal játsszák az Elektrát (az előadások felét Nadine Secunde énekli), az Otello és a Don Carlos időlegesen lekerül a repertoárról, helyettük az Aida és a Trubadúr lesz látható.

Az Operaház jelenleg egyik legnagyobb gondja a próbaterem hiánya. Erre két megoldás kínálkozik: vagy egy bérelt „hodály” (Vass Lajos főigazgató szóhasználatával), vagy az Erkel Színház színpada. Az Erkel multifunkciós épületté történő alakítása sokismeretlenes egyenlet, amelyben a kormányzat összetételének változásától a metróépítésig számos tényező módosulhat.

A Magyar Nemzeti Balett repertoáron tartja az Anna Karenina, A hattyúk tava, a Szenvedély, a Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom, az Elfújta a szél baletteket, a Lépésről lépésre estet, és a Tháliába átkerül a Zorba. Premierként Minkusz és Petipa Bajadérja, a legnehezebb klasszikus balettek egyike, Rahmanyinov, Muszorgszkij és Wagner zenéjére egy „regényíró” koreográfus, a Szentpétervárról érkező Eifman készíti el a Karamazov testvéreket. Felújításra kerül Seregi László Sylviája, és az Erkelből „átmentett” Hófehérke két szériában lesz látható.

A Magyar Nemzeti Balett két külföldi turnéra készül a közeljövőben: a Kanári-szigetekre a Szentivánéji álom című Seregi-darabbal, míg a 2009-es amerikai-magyar kulturális évad keretében az Egyesült Államokban A makrancos Kata és a Spartacus című Seregi-koreográfiákat láthatja a közönség.

Június 16-án hagyományteremtő szándékkal A makrancos Kata kerül műsorra, s az előadás bevételét ifj. Nagy Zoltán gyermekeinek ajánlják fel.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.