Zenés színház

Szilágyi Béla: "A zene érdekelt, és az irodalom"

2017.07.11. 15:31
Ajánlom
Szilágyi Béla három évtized éneklés után döntött úgy, hogy szakmai nyugdíjba vonul, végül nézőtéri felügyelő lett az Operaházban. Hogy miért határozott így, és mi történt ezután, arról Fáy Miklós kérdezte.

Nem sok zenész vagy énekes jár előadásokra, a legtöbbeket csak annyira érinti meg a műfaj, amennyire csinálják. „Sok darabot baromi jó játszani, ha hallgatni nem is feltétlenül (...)

Én nem hallottam még, hogy valaki olyan darabot játszik, amit utál.

Foglalkozik vele, megérti, megszereti, de meghallgatni nem biztos, hogy akarja. Talán valami ilyesmiről van szó.” Szilágyi Béla viszont nem ilyen, ő rendszeresen jár koncertekre, színházba. A kezdetekben ugyanis nem énekesnek készült, hanem jazz-zenésznek, azonkívül pedig az irodalom érdekelte.

Végül a Ki mit tud? c. tehetségkutatóban mutatta meg magát, aztán magyar-ének szakra jelentkezett Szegeden. A tehetségkutatós műsorszámuk egy paródia volt, olyasmi, amikkel az opera seriák szünetében szórakoztatták régen a közönséget. „Az győzött meg, hogy ebbe a csapatba beleférek, hogy ez igazából gúnyt űzött az énekesekből.”

Szilágyi Béla (balra) nézőtéri ügyelőként az Operaházban

Szilágyi Béla (balra) nézőtéri ügyelőként az Operaházban

Szilágyi Bélát Mahler és Dietrich Fischer-Dieskau inspirálta, hogy foglalkozzon a hangjával. Pontosabban az, amikor hallotta a Gyermekgyászdalokat a neves bariton előadásában.

Ledöbbentett, hogy van ilyen, egyrészt ilyen zene, másrészt így lehet énekelni, természetesen, mégis nagyon szofisztikált módon és intellektuálisan,

hogy ilyen létezik, és nem csak öblögetés van az operában, hogy teljesen elképedtem.” Jelentkezett a szegedi Zenebarátok Kórusába, ahol mindent elénekelt a klasszikus repertoárból, amit lehetett.

Háromszor jelentkezett a Zeneakadémiára, de amikor végre fölvették, rögtön a harmadik osztályba került: „[Addigra] éppen százszor voltam színpadon.” Lassan kialakult egy szerepkör, melyben otthonosan mozgott, ez volt a „vidám basszus”. „Tényleg szerettem énekelni, és kaptam jó kritikákat a Papagenóért vagy a Sekrestyésért Amerikában is meg Japánban” – emlékezett vissza Szilágyi. Szinetár Miklós már arról győzködte, hogy mozduljon tovább, legyen minimum színházigazgató.

„Rájöttem, hogy ami ebben a karakter éneklésben megvolt sikerben, vállveregetésben nagy énekesektől vagy kis énekesektől, közönségtől, szakmától, azt már nem tudom überelni.

Arra gondoltam, hogy sokkal jobb, ha elmegyek szakmai nyugdíjba, és tanítok"

– mondta három évtized után. A hangja viszont nem szokta meg a váltást, és az éneklést abbahagyva „furcsán kezdett viselkedni”.

Hogy mi az a szerep, ami kimaradt Szilágyi Bélának, és hogy érzi magát a nézőtéri felügyelőként egy énekes, az kiderül Fáy Miklós teljes interjújából.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Vizuál

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Klasszikus

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Színház

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Tánc

Mozdulatba zárt pillanatok

Ma már a modern tánc előfutáraként tekintünk rá, a 20. század elején azonban a mozdulatművészet még nem volt több egy lázadó gesztusnál, amely a klasszikus táncformák – különösképpen a balett – szigorú szabályrendszeréből kitörve a korlátlanságot hirdette. Börcsök Boglárka dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mozgásnak azt a fajta konvenciókon túli szabadságát, amely az irányzat lényegét adta.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.