Zenés színház

Szilágyi Béla: "A zene érdekelt, és az irodalom"

2017.07.11. 15:31
Ajánlom
Szilágyi Béla három évtized éneklés után döntött úgy, hogy szakmai nyugdíjba vonul, végül nézőtéri felügyelő lett az Operaházban. Hogy miért határozott így, és mi történt ezután, arról Fáy Miklós kérdezte.

Nem sok zenész vagy énekes jár előadásokra, a legtöbbeket csak annyira érinti meg a műfaj, amennyire csinálják. „Sok darabot baromi jó játszani, ha hallgatni nem is feltétlenül (...)

Én nem hallottam még, hogy valaki olyan darabot játszik, amit utál.

Foglalkozik vele, megérti, megszereti, de meghallgatni nem biztos, hogy akarja. Talán valami ilyesmiről van szó.” Szilágyi Béla viszont nem ilyen, ő rendszeresen jár koncertekre, színházba. A kezdetekben ugyanis nem énekesnek készült, hanem jazz-zenésznek, azonkívül pedig az irodalom érdekelte.

Végül a Ki mit tud? c. tehetségkutatóban mutatta meg magát, aztán magyar-ének szakra jelentkezett Szegeden. A tehetségkutatós műsorszámuk egy paródia volt, olyasmi, amikkel az opera seriák szünetében szórakoztatták régen a közönséget. „Az győzött meg, hogy ebbe a csapatba beleférek, hogy ez igazából gúnyt űzött az énekesekből.”

Szilágyi Béla (balra) nézőtéri ügyelőként az Operaházban

Szilágyi Béla (balra) nézőtéri ügyelőként az Operaházban

Szilágyi Bélát Mahler és Dietrich Fischer-Dieskau inspirálta, hogy foglalkozzon a hangjával. Pontosabban az, amikor hallotta a Gyermekgyászdalokat a neves bariton előadásában.

Ledöbbentett, hogy van ilyen, egyrészt ilyen zene, másrészt így lehet énekelni, természetesen, mégis nagyon szofisztikált módon és intellektuálisan,

hogy ilyen létezik, és nem csak öblögetés van az operában, hogy teljesen elképedtem.” Jelentkezett a szegedi Zenebarátok Kórusába, ahol mindent elénekelt a klasszikus repertoárból, amit lehetett.

Háromszor jelentkezett a Zeneakadémiára, de amikor végre fölvették, rögtön a harmadik osztályba került: „[Addigra] éppen százszor voltam színpadon.” Lassan kialakult egy szerepkör, melyben otthonosan mozgott, ez volt a „vidám basszus”. „Tényleg szerettem énekelni, és kaptam jó kritikákat a Papagenóért vagy a Sekrestyésért Amerikában is meg Japánban” – emlékezett vissza Szilágyi. Szinetár Miklós már arról győzködte, hogy mozduljon tovább, legyen minimum színházigazgató.

„Rájöttem, hogy ami ebben a karakter éneklésben megvolt sikerben, vállveregetésben nagy énekesektől vagy kis énekesektől, közönségtől, szakmától, azt már nem tudom überelni.

Arra gondoltam, hogy sokkal jobb, ha elmegyek szakmai nyugdíjba, és tanítok"

– mondta három évtized után. A hangja viszont nem szokta meg a váltást, és az éneklést abbahagyva „furcsán kezdett viselkedni”.

Hogy mi az a szerep, ami kimaradt Szilágyi Bélának, és hogy érzi magát a nézőtéri felügyelőként egy énekes, az kiderül Fáy Miklós teljes interjújából.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.