Zenés színház

Szobabicikli és zongora – Interjú Kovács Jánossal

Opera Magazin
2020.07.26. 09:55
Ajánlom
A napi szíverősítő szobabiciklis edzés közben Ravelt tanulmányozott, majd hobbijának élve Schubertet és Schumannt zongorázott a karantén idején Kovács János karmester, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és örökös tagja. A visszatérést egyfajta új esélynek, az élet újrakezdésének gondolja.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. nyári számában jelent meg.

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Horváth Marcell)

Nyáron általában pihenhet, de most a tavasza is hasonló lehetett a kényszerszünet miatt. Miben volt más az idei március, április, május, mint a korábbiak?

Semmilyen korábbihoz nem hasonlított, mert ezek a hónapok nekem mindig a sok tenni- és tanulnivalóról szólnak. Most a sok-sok próba és a koncertek a koronavírus miatti veszélyhelyzetben elmaradtak.

Amikor kiderült, hogy bezárnak a színházak és az előadótermek, volt valamilyen forgatókönyve arra, hogy mit fog tenni az elszigeteltség időszakában?

Nem volt, menet közben alakult ki. Idén már ötödik évfordulója annak, hogy a feleségem, Sudlik Mária, az Opera egyik legkiválóbb énekesnője elment, és magam maradtam, mint az ujjam. Munka közben ez nem okoz sok gondot, nem érzem magam magányosnak, hiszen zenekari, vagy együttes próba közben körül vagyok véve kedves kollégákkal. A karantén idején két feladatom lett: az egyik valódi kötelesség, a másik hobbi. Az előbbi a rendszeres szobabiciklizés, amit Ofner Péter, kiváló kardiológus főorvos barátom javasolt a kardiológiai problémáimra három és fél évvel ezelőtt. Addig semmiféle testedzést nem végeztem, sőt, nem is tudok biciklizni.

Ő parancsolt rám, hogy ez a legbeváltabb módszer a szív megdolgoztatására és karbantartására.

Czigner Laci, az Opera gondnoka kottatartót szerelt a szobakerékpáromra, így a napi hetvenöt perces edzés során, heteken keresztül jól tudtam haladni Ravel Daphnis és Chloé című balettjével. Amikor úri kedvem úgy tartotta, akkor pedig a hobbimnak, a dilettáns zongorázásnak hódoltam. Mivel operai pályámat korrepetitorként kezdtem, és a konziban komolyan játszottam ezen a hangszeren, ezért nem új számomra ez a zeneszerszám.

Milyen műveket vett elő?

Gyakorlatilag az összes Schubert-zongoradarabot végigjátszottam, aztán Schumann-nal gyötörtem magam, mert ez egy fokkal nehezebb. Kezdetben lassabb tempót próbáltam venni, de így is nagy élvezetet jelentett.

Kovács János

Kovács János

Mi történik akkor, ha a fülében másképp hallja a darabot, mint ahogy az megszólal? Csügged, vagy kitartóan próbálkozik?

Nem kedvetlenedek el, mert mániákus eszeveszett vagyok és inkább hússzor is elpötyögöm lassan, káromkodva, szitkozódva, és napról napra fejlődöm. A szomszédaimat megkímélem a próbálkozásaimtól, mert elektromos zongorán gyakorolok fülhallgatóval, így ők nem szenvednek.

Nem érzi megalkuvásnak, hogy elektromos hangszere van?

Nem, mert az a választásom, hogy játszom, vagy sem. Ha rendes zongorám lenne, akkor nem tehetném, mert zavarnám vele a lakókat, de a profik persze nyögnének az elektromos verziótól. Nálam egyébként éppen fordított a helyzet, az operai billentyűsökhöz is szívesen leülök a próbákon, de ha egy Steinwayen van alkalmam játszani, akkor hallom, hogy az összes hibámat kihozza. A hangszeremet még a feleségem életében vettem, ez egy jobbfajta darab, ami billentésben hasonlít a zongoráéhoz. Gyakran használtam eddig is, mert az operák zongorakivonatát mindig megtanulom, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül tudjak próbálni. Ha pedig egy versenymű szólistájával lépek a koncertpódiumra, akkor is két-három próba megelőzi a fellépést.

Más interjúkban is említette, hogy nagyon fontos önnek a kollégákkal közös munka. A karanténban tartotta velük a kapcsolatot?

Neten is és telefonon is sokat beszéltünk. Én egyébként állítólag átestem a koronavírus-fertőzésen, a gyorsteszt ezt mutatta ki, de már negatív volt a leletem. Mégis, azután is betartottam az előírásokat, és csak heti egyszer mentem el a lakásomból, a Pasaréti útról gyalog a Budagyöngyébe bevásárolni. Eddig is magányos életet éltem, technikailag nem jelentett sok újdonságot az elszigeteltség, és a kényszerű mozgással, a biciklizéssel, meg a hobbimmal, a zongorázással jól elvoltam ezekben a hetekben.

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Steiner Gábor)

Pályája során volt-e hasonlóan csendes időszaka?

Nem igazán. Ha nagyon fontos feladataim voltak, akkor mindig szakítottam rá időt, és sokat, nagy koncentrációval tanultam. Hasonlóan karanténszerű periódust talán csak a hetvenes évek végén éltem meg, amikor alkalmam nyílt Bayreuth-ban a Wagner-fesztiválon zenei asszisztensként részt venni.

Előtte éjt nappallá téve Wagnert és a műveit tanulmányoztam.

Tanult-e magáról valami újat a karantén ideje alatt?

Nem volt ilyen, mert a hatvankilenc évem során teljesen kiismertem magam, a lesújtó véleményemet pedig megtanultam elviselni.

Egy ilyen hosszú kényszerpihenő után milyen visszatérésben reménykedik?

Az agyamban és a lelkemben tudom, hogy kivételezett módon élek, egyedül vagyok, anyagi biztonságban, míg rengeteg honfitársamnak rendkívül nehéz időszak ez, mert családosként munka nélkül maradt. Próbálok segíteni, ahogy tudok, és van egy pozitív reményem is: olvasmányélményeim alapján a háborúk után olyan emberek is egymás nyakába borultak, akik ki nem állhatták egymást. Abban reménykedem, hogy ezek után a nehéz hónapok után is így fog történni, és nagy boldogság lesz újra látni az összes kollégát. Személyesen találkozni és közösen dolgozni olyan lesz, mintha újraindulna az életünk, mintha új esélyt kapnánk a jövőhöz.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. nyári számában jelent meg.

A KULT50 bemutatja: Kovács János

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Kovács János

A magyar operakultúra szilárd bástyája, akinek az elmúlt évtizedek hazai erőből megvalósított világszínvonalú előadásait köszönhetjük. Kovács János karmester portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
Zenés színház magazin

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Zenés színház női karmester

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház interjú

„Ma már el sem tudnám képzelni az életemet operett nélkül!”

Lévai Enikő operettprimadonna neve a Budapesti Operettszínház közönsége mellett a Budavári Palotakoncertek visszatérő nézői számára is sokat mond. Augusztus 8-án immár negyedik alkalommal örvendezteti majd meg az Oroszlános Udvarba érkezőket szívhez szóló, csodaszép melódiákkal. A közelgő gála kapcsán nemcsak azt árulta el, milyen dalokat hallhatunk idén az előadásában, de arról is mesélt, számára mi teszi különlegessé ezt a rendezvényt.
Zenés színház interjú

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.