Zenés színház

Szomor György és az emberi sorsok

2011.10.03. 20:53
Ajánlom
A Békés Megyei Jókai Színház új bemutatójának szerző-rendezőjével és főszerepének alakítója a produkció létrejöttéről beszél.

- Hogyan született meg a musical?

- Pozsgai Zsolttal körülbelül nyolc évvel ezelőtt beszéltünk arról: mi lenne, ha közösen írnánk egy darabot. Ám az élet úgy hozta, hogy akkor nem került sor rá. Legutóbb a Csínom Palkó című etno-operett kapcsán találkoztunk, ő eljött megnézni az egyik előadásomat. Én éppen akkor kezdtem el próbálni a Robin Hoodot, s ekkor azzal az ötlettel állt elő, hogy a következő darabom lehetne a Monte Cristo grófja. Nagyon megörültem az ajánlatnak s annak is, hogy még él benne a szándék a közös produkció létrehozására. Dumas regénye, ami azontúl, hogy egy irodalmi remekmű, a témáját tekintve hihetetlenül érdekes. Olyan kérdéseket vet fel, melyeket minden ember kutat. Már gyermekkorom óta sokat foglalkoztatott a mondanivalója, így örömmel vetettem bele magam a munkába. Mindketten tudtuk, hogy ez hatalmas vállalkozás, hiszen egy elképesztő terjedelmű anyagról van szó, melyet nehéz két felvonásban, egy musicalben átadni úgy, hogy az érdekfeszítő tudjon maradni a közönségnek. Ez hatalmas feladat mind a zeneszerző, mind az író számára. Remélem, hogy mi megtaláltunk ennek a módját, és meg tudtuk oldani ezt a feladatot.

- Mi az, ami legjobban foglalkoztatja ebben a történetben?

- Maguk az emberi sorsok. Csak ha magára a bosszúra gondolunk: mindannyian fogadtunk már bosszút, de annak a beteljesítése már egy teljesen más kérdés. Én személy szerint nem vagyok egy bosszúálló típus, de bevallom, engem is ért már olyan sérelem, ami után úgy éreztem, hogy ezt visszafizetem, ebből aztán persze semmi nem lett. Ugyanakkor hihetetlenül érdekes beleélni magunkat egy másik ember helyzetébe, ez a színészmesterség lényege. Mindannyian másként működünk.

- A bosszú lényegi eleme a darabnak. Ha jól tudom, különleges módon oldják ezt meg az előadásban.

- Nem vagyok annak a híve, hogy egy alkotást teljesen kiforgassunk az eredeti elképzelésből, ám Pozsgai Zsoltnak támadt egy fantasztikus dramaturgiai ötlete, egy nagyon izgalmas fordulat. Ez azok számára is érdekes lehet akik, ismerik a történetet. De nem szeretnék erről többet elárulni, ez legyen a mi titkunk és a nézőké, akik eljönnek megnézni az előadást.

- Edmond Dantès szerepét közösen alakítják Gulyás Attilával. Mi indokolta ezt a kettősséget?

- Gulyás Attila a fiatal Dantèst játssza az előadásban, a bosszúra készülő Dantès szerepében pedig én lépek a színre. Attilát én nagyon régóta tisztelem, szeretek vele dolgozni mind színészként, mind rendezőként. A kettősségnek természetesen egyszerű, praktikus okai is vannak, így a karakterben is jól tudjuk érzékeltetni az átalakulást, azt az álarcot, melyet magára ölt a figura. Nem szeretnék többet elárulni erről, annyit azonban még mondhatok, hogy nem véletlenül alakult ez így, hiszen a valóságban is bennünk él, bennünk marad a fiatalkori én, s olykor számot is vetünk vele egy-egy kitűzött cél elérése után. S akkor lehet, hogy azt mondjuk: látod, megcsináltuk. Valahogy így van ez a darabban is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház hír

Október közepéig elmaradnak az Opera előadásai

A koronavírus járvány növekvő esetszámaira tekintettel a Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, felfüggeszti előadásainak próbáit, ennek eredményeképp pedig a meghirdetett előadások döntő többsége október 17-ig elmarad.
Zenés színház interjú

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Zenés színház interjú

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Rock, lázadás, emlék a múltból - Ricse, Ricse, Beatrice!

A Ricse, Ricse, Beatrice című darab Nagy Feró szemszögéből mutatja be a zenekar történetét, természetesen élőben játszott Beatrice nótákkal és Feróval.