Zenés színház

Szörényi-életmű a „második idő” reményében

Interjú Rosta Mária producerrel
2018.12.29. 09:20
Ajánlom
Idén 35 éves az István, a király. Új projektjének keretében Rosta Mária és a Zikkurat Színpadi Ügynökség általános iskolákba viszik el a darabot, hogy a rockopera ne váljon poros tankönyvi oldallá. A producert az arénaprodukciók kapcsán a tao megszüntetéséről is kérdeztük.

Idén harmincöt éves az István, a király. Koncertváltozatban hangzott el Miskolcon (a Bartók Plusz Operafesztiválon), illetve több vidéki nagyvárosban, és a budapesti Sportarénában is. Nem volt ezt nehezebb eladni?

A nézők sokkal bizalmatlanabbak a koncertváltozattal szemben. Sokkal jobban szeretik, ha a színpadon archaikus jelmezekben, olykor molyette bársonyokban játszódik a rockopera. Ami minket illet, ezt az ünnepi koncertváltozatot sokkal jobban szeretjük. Egyébként az eddigi előadások hatalmas sikere is bizonyítja, hogy a közönségnek is kellemes meglepetést okoztunk vele.

Korábban (épp) azt mondta, hogy az első Kerényi Imre-rendezéssel, 1985-ben szerette meg a darabot akkor, amikor az igazi színházi művé vált.

A filmhez képest feltétlenül izgalmasabb, tartalmasabb mű lett belőle a Nemzeti Színházban, Kerényi Imre megfogalmazásában. Büszkék vagyunk erre az immár klasszikussá vált műre, igyekszünk minden évfordulóján méltón megünnepelni és újabb és újabb verziókkal ráirányítani a figyelmet. Az elmúlt 35 évben sok minden történt az országban, de Szörényi Levente-Bródy János rockoperája az István, a király, mindig aktuális maradt. Koltay Gábor filmje elsősorban az értelmiség számára hordozott politikai áthallásokat, a színpadi változat szinte mindenki számára mondanivalót hordoz.

013_Istvn_a_kirly_Gtz_Anna_Hirtling_Istvn_Hmori_Ildik_Kovts_Adl-153747.jpg

Az István, a király a Nemzeti Színházban: Götz Anna, Hirtling István, Hámori Ildikó és Kováts Adél (Fotó/Forrás: MaNDa)

Egyébként hogy viszonyul ahhoz, ha átpolitizálják a darabot? Akármit szabad?

Szabad. Ez rendező és néző függő.

Mégsem szólal meg politikai kérdésekben. A tao-ügy kapcsán sem.

Régóta tudom, hogy ez a típusú tao meg fog szűnni.  Egyszerűen nem lehet mást csinálni azzal a sok visszaéléssel, amit az ellenőrzés hiánya lehetővé tett.

Ez a megszüntetés oka?

Azt gondolom elsősorban igen. Magam sem találkoztam egyetlen egy olyan anyaggal sem, amiben az „ellenőrzések” kifejezés vagy az ellenőrzés módszerei benne lettek volna.

Nem is dühös azokra, akik visszaéltek a taóval?

Dühös? És akkor mi lenne?

Nem gondolja, hogy a független színházak ellen irányul a döntés?

Nem vitás, hogy elsősorban a független színházak kerülnek nehéz helyzetbe.

A színházak ilyenek, olyanok, amolyanok. Ha bármely típusát ellehetetlenítik, az eszmeiségét akkor sem tudják megölni, mert az olyan, mint a víz, megtalálja a kövek között az útját.

És mi lesz a Zikkurattal?

Semmi. A Zikkurat és elődje a Fonográf Gmk. 1984 óta aktív résztvevője a színházi és koncert szcénának. Évtizedeket működtünk tao nélkül.

Hegedusahazteton-221444.jpg

Hegedűs a háztetőn (Fotó/Forrás: Toldy Miklós / Facebook)

Viszont nagyban támaszkodtak a taóra az utóbbi években, nem?

Természetesen fontos döntést hozott a Zikkurat életében a tao bevezetése, hiszen bővítettük repertoárunkat, és lehetőségünk lett népszerű, nagy produkciókat létrehozni mint pl. a gyerekek kedvence a Shrek, vagy a Hegedűs a háztetőn az Arénában, az eddig csak külföldön népszerű kedves történet, az Apáca Show. Terveim között szerepel a West Side Story, amelyre megkaptam a jogokat Alföldi Róbert rendezésében ugyancsak az Arénára.

Alföldi Róbert: „Semmi nem írhatja felül a boldogságot”

Kapcsolódó

Alföldi Róbert: „Semmi nem írhatja felül a boldogságot”

Szeptember és december között kilenc helyszínen mutatkozik be a Hegedűs a háztetőn című musical, amelynek rendezője Alföldi Róbert.

Így nem lesz belőle semmi?

Egyelőre nem. Meg kell ismerni, hogy milyen típusú támogatásokra lehet pályázni a jövőben. Tekintettel arra, hogy nekünk nincs kőszínházunk, és az ezzel járó infrastruktúránk sem létezik, mi minden bemutatónkhoz különféle sportcsarnokokban felépítünk egy működő színházat. A színházi produkciók eme fajtája összehasonlíthatatlanul drágább, mint a repertoárszínházak egy-egy produkciója. Nem ritka a 200-250 milliós költségvetés sem, tudniillik a méretek mindennek a sokszorosát igénylik. Egy színházban 30 statisztával meg lehet tölteni a színpadot, az egy sportcsarnokban, mint például az Aréna, 130 fő, és ennek az összes vonzata jelmezben, próbaidőben és mindenben jelentkezik.

Abban sincs igazuk egyeseknek, hogy a nagyprodukciók elszívják a nézőket a színházakból?

Én úgy vélem, hogy ennek az ellenkezője igaz. Egy nagy, igényes, szép kiállítású produkció kedvet csinál a színházhoz.

És amikor az Operettszínház egyszerre játssza az István, a királyt az Ön arénaprodukciójával?

Az egy nem túl okos üzleti döntés a részemről. Amikor Kero kivette a rendezéseit az Operettből, és megkértek egy szeptemberi bemutatóra az István, a királyból, igent mondtam rá. Székely Kriszta rendezésében pedig különösen. A mi változatunk az Arénában nem dramatikus változat, hanem koncertváltozat. Úgy ítéltük meg, hogy a kettő, még ha ugyanarról a műről is van szó, nem üti egymást. Megférünk egymás mellett.

A Szörényi Levente-életmű gondozására létrejött a Második Idő Alapítvány. Az Istvánon túl a kőkemény üzleti szempontok szerint is érdemes a többi színpadi műbe – Atilla-Isten kardja, Veled, Uram! – pénzt fektetni?

A kilencvenes években egy nagy kereskedelmi hálózatnak voltam az egyik tulajdonosa. Az akkoriban megspórolt pénzemből ma még gond nélkül telne a gyógyszerekre, ha kultúrával nem foglalkoznék.  

Tehát költ a kultúrára.

Szinte csak a kultúrára költök. Az a típusú megjelenési igény, amit mi elvárunk a színpadra állításoktól, sokba kerül.

Az általunk létrehozott produkciókban elsőosztályú alkotók és művészek vannak jelen. Ezeken a honoráriumokon nem szoktam sokat vitatkozni, hisz ezek a nevek és teljesítmények döntik el szinte teljesen egy darab sikerét.

Van egy filmterve, Jankovics Marcell készítene animációs mozit az István, a királyból.

Igen. Ez az Ének a csodaszarvashoz folytatása lenne, amit 2001-ben több mint százezren láttak és a története Esztergomban, Géza fejedelemmel ér véget. Tehát kapóra jön, hogy az István, a király legyen ennek a második része, természetesen a rockopera zenéjével, stílusában pedig első részt követné. Egyelőre nem tudjuk hova menjünk támogatásért, de előbb-utóbb kiderül.

Tervez egy Illés-filmet is.

Andy Vajna pár éve kerek-perec kijelentette, hogy Magyarországon nincs jó könnyűzene, ily módon az Illés életmű sem értékelhető.

Nem is ez a furcsa nekem. Hanem hogy mintha elkéstek volna a magyar Hard Day’s Night-filmmel.

Ez a film nem az Illésről szólna, ez egy szórakoztató játékfilm lenne. Csak Illés-dalok szerepelnének benne, és valamilyen aktuális szituációt dolgozna fel. Nem szeretnénk sem politizálni, nem tervezünk üzengetni a filmmel, pedig az Illés zenekar dalai hordozzák a lehetőséget. Családilag lehiggadtunk, azt hiszem, így már csak arra törekszünk, hogy ez a rendkívül értékes életmű a helyére kerüljön.

Ilyen a Második Idő Alapítvány, amely arra hivatott, hogy ezt a rendkívül jelentős és gazdag életművet, Szörényi Levente és szerzőtársai munkáit gondozza. Hogy mindezek könnyen elérhetőek, kutathatóak, elemezhetőek és az úgynevezett „második időben” is fellelhetőek legyenek.

Istvanakiraly-222229.jpg

István, a király

Az István, a király iskolába megy projekt mennyi pénzbe kerül?

Ezzel a kérdésével elértünk az első nagy projektünkhöz, az István, a király iskolába megy programhoz, amely a Kárpát-medence összes magyar nyelvű általános iskoláját megkeresi azzal a felhívással, hogy állítsa színpadra az István, a király egyik jelenetét. Az ötletet az adta, hogy szinte minden évben kiadunk jogengedélyeket általános iskolák számára, az István, a király előadásához. A mű egyébként a nemzeti alaptantervben is benne van. Mint ismeretes, a két részes előadás négy jelenetből áll. A pályázó iskolák választhatnak jelenetet, és az egyforma jelenetek versenyeznek egymással. A végén remélhetőleg 2019 gyereknap alkalmából – bízunk benne, hogy egy Kossuth tér jelentőségű helyszínen – összeáll a végeredmény, az István, a király, négy különböző iskola előadásában. A verseny, ebben elsők vagyunk Magyarországon és mint halljuk Európában is, a YouTube-on keresztül kerül lebonyolításra. Kikértük vloggerek, influenszerek véleményét: nagyon jó ötletnek, sőt egyedülállónak tartották. Az ő segítségük nélkül nehéz lenne megvalósítani a YouTube jelenlétet. A produkció arca Feke Pál lesz, aki tíz éve énekli István szerepét és olykor már Koppányra is kikacsintgat, de a két szerző Szörényi Levente és Bródy János támogatása a legmeghatározóbb számunkra.

Hogy a kérdésére is válaszoljak, drága lesz. Úgy gondolom, hogy a több hónapos folyamat a végeredménnyel együtt meghaladhatja a 200 millió forintot, de a jelentősége felbecsülhetetlen. A honnan jöttünk, kik vagyunk, mi a jelentőségünk Európában, mivel járulunk hozzá a földrész kultúrájához, szokásaihoz, történelmeihez, nagy jelentőséggel bír a legfiatalabb generáció számára.

„Mosolyogva várom, hogy Feke Pali csokornyakkendőben énekelje Koppányt”

Kapcsolódó

„Mosolyogva várom, hogy Feke Pali csokornyakkendőben énekelje Koppányt”

A Bartók Plusz Operafesztiválon koncertváltozatban csendül fel Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, az István, a király. Az Illés és a Fonográf legendás zenésze soha nem gondolta volna, hogy a 35 éves mű ekkora siker lesz, de hálás érte a sorsnak.

Dolhai Attila: „Ez a darab Koppányról szól!”

Dolhai Attila: „Ez a darab Koppányról szól!”

Sokan rácsodálkoznak Dolhai Attilára Koppány szerepében, pedig az Operettszínház bonvivánja rockbanda énekeseként kezdte a karrierjét. Az István, a király új produkciójáról beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.
Zenés színház hír

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.