Idén harmincöt éves az István, a király. Koncertváltozatban hangzott el Miskolcon (a Bartók Plusz Operafesztiválon), illetve több vidéki nagyvárosban, és a budapesti Sportarénában is. Nem volt ezt nehezebb eladni?

A nézők sokkal bizalmatlanabbak a koncertváltozattal szemben. Sokkal jobban szeretik, ha a színpadon archaikus jelmezekben, olykor molyette bársonyokban játszódik a rockopera. Ami minket illet, ezt az ünnepi koncertváltozatot sokkal jobban szeretjük. Egyébként az eddigi előadások hatalmas sikere is bizonyítja, hogy a közönségnek is kellemes meglepetést okoztunk vele.

Korábban (épp) azt mondta, hogy az első Kerényi Imre-rendezéssel, 1985-ben szerette meg a darabot akkor, amikor az igazi színházi művé vált.

A filmhez képest feltétlenül izgalmasabb, tartalmasabb mű lett belőle a Nemzeti Színházban, Kerényi Imre megfogalmazásában. Büszkék vagyunk erre az immár klasszikussá vált műre, igyekszünk minden évfordulóján méltón megünnepelni és újabb és újabb verziókkal ráirányítani a figyelmet. Az elmúlt 35 évben sok minden történt az országban, de Szörényi Levente-Bródy János rockoperája az István, a király, mindig aktuális maradt. Koltay Gábor filmje elsősorban az értelmiség számára hordozott politikai áthallásokat, a színpadi változat szinte mindenki számára mondanivalót hordoz.

Az István, a király a Nemzeti Színházban: Götz Anna, Hirtling István, Hámori Ildikó és Kováts Adél (Fotó/Forrás: MaNDa)

Egyébként hogy viszonyul ahhoz, ha átpolitizálják a darabot? Akármit szabad?

Mégsem szólal meg politikai kérdésekben. A tao-ügy kapcsán sem.

Régóta tudom, hogy ez a típusú tao meg fog szűnni.  Egyszerűen nem lehet mást csinálni azzal a sok visszaéléssel, amit az ellenőrzés hiánya lehetővé tett.

Ez a megszüntetés oka?

Azt gondolom elsősorban igen. Magam sem találkoztam egyetlen egy olyan anyaggal sem, amiben az „ellenőrzések” kifejezés vagy az ellenőrzés módszerei benne lettek volna.

Nem is dühös azokra, akik visszaéltek a taóval?

Dühös? És akkor mi lenne?

Nem gondolja, hogy a független színházak ellen irányul a döntés?

Nem vitás, hogy elsősorban a független színházak kerülnek nehéz helyzetbe.

És mi lesz a Zikkurattal?

Semmi. A Zikkurat és elődje a Fonográf Gmk. 1984 óta aktív résztvevője a színházi és koncert szcénának. Évtizedeket működtünk tao nélkül.

Hegedűs a háztetőn (Fotó/Forrás: Toldy Miklós / Facebook)

Viszont nagyban támaszkodtak a taóra az utóbbi években, nem?

Természetesen fontos döntést hozott a Zikkurat életében a tao bevezetése, hiszen bővítettük repertoárunkat, és lehetőségünk lett népszerű, nagy produkciókat létrehozni mint pl. a gyerekek kedvence a Shrek, vagy a Hegedűs a háztetőn az Arénában, az eddig csak külföldön népszerű kedves történet, az Apáca Show. Terveim között szerepel a West Side Story, amelyre megkaptam a jogokat Alföldi Róbert rendezésében ugyancsak az Arénára.

Kapcsolódó

Alföldi Róbert: „Semmi nem írhatja felül a boldogságot”

Szeptember és december között kilenc helyszínen mutatkozik be a Hegedűs a háztetőn című musical, amelynek rendezője Alföldi Róbert.

Így nem lesz belőle semmi?

Egyelőre nem. Meg kell ismerni, hogy milyen típusú támogatásokra lehet pályázni a jövőben. Tekintettel arra, hogy nekünk nincs kőszínházunk, és az ezzel járó infrastruktúránk sem létezik, mi minden bemutatónkhoz különféle sportcsarnokokban felépítünk egy működő színházat. A színházi produkciók eme fajtája összehasonlíthatatlanul drágább, mint a repertoárszínházak egy-egy produkciója. Nem ritka a 200-250 milliós költségvetés sem, tudniillik a méretek mindennek a sokszorosát igénylik. Egy színházban 30 statisztával meg lehet tölteni a színpadot, az egy sportcsarnokban, mint például az Aréna, 130 fő, és ennek az összes vonzata jelmezben, próbaidőben és mindenben jelentkezik.

Abban sincs igazuk egyeseknek, hogy a nagyprodukciók elszívják a nézőket a színházakból?

Én úgy vélem, hogy ennek az ellenkezője igaz. Egy nagy, igényes, szép kiállítású produkció kedvet csinál a színházhoz.

És amikor az Operettszínház egyszerre játssza az István, a királyt az Ön arénaprodukciójával?

Az egy nem túl okos üzleti döntés a részemről. Amikor Kero kivette a rendezéseit az Operettből, és megkértek egy szeptemberi bemutatóra az István, a királyból, igent mondtam rá. Székely Kriszta rendezésében pedig különösen. A mi változatunk az Arénában nem dramatikus változat, hanem koncertváltozat. Úgy ítéltük meg, hogy a kettő, még ha ugyanarról a műről is van szó, nem üti egymást. Megférünk egymás mellett.

A Szörényi Levente-életmű gondozására létrejött a Második Idő Alapítvány. Az Istvánon túl a kőkemény üzleti szempontok szerint is érdemes a többi színpadi műbe – Atilla-Isten kardja, Veled, Uram! – pénzt fektetni?

A kilencvenes években egy nagy kereskedelmi hálózatnak voltam az egyik tulajdonosa. Az akkoriban megspórolt pénzemből ma még gond nélkül telne a gyógyszerekre, ha kultúrával nem foglalkoznék.  

Tehát költ a kultúrára.

Az általunk létrehozott produkciókban elsőosztályú alkotók és művészek vannak jelen. Ezeken a honoráriumokon nem szoktam sokat vitatkozni, hisz ezek a nevek és teljesítmények döntik el szinte teljesen egy darab sikerét.

Van egy filmterve, Jankovics Marcell készítene animációs mozit az István, a királyból.

Igen. Ez az Ének a csodaszarvashoz folytatása lenne, amit 2001-ben több mint százezren láttak és a története Esztergomban, Géza fejedelemmel ér véget. Tehát kapóra jön, hogy az István, a király legyen ennek a második része, természetesen a rockopera zenéjével, stílusában pedig első részt követné. Egyelőre nem tudjuk hova menjünk támogatásért, de előbb-utóbb kiderül.

Tervez egy Illés-filmet is.

Andy Vajna pár éve kerek-perec kijelentette, hogy Magyarországon nincs jó könnyűzene, ily módon az Illés életmű sem értékelhető.

Nem is ez a furcsa nekem. Hanem hogy mintha elkéstek volna a magyar Hard Day’s Night-filmmel.

Ez a film nem az Illésről szólna, ez egy szórakoztató játékfilm lenne. Csak Illés-dalok szerepelnének benne, és valamilyen aktuális szituációt dolgozna fel. Nem szeretnénk sem politizálni, nem tervezünk üzengetni a filmmel, pedig az Illés zenekar dalai hordozzák a lehetőséget. Családilag lehiggadtunk, azt hiszem, így már csak arra törekszünk, hogy ez a rendkívül értékes életmű a helyére kerüljön.

István, a király

Az István, a király iskolába megy projekt mennyi pénzbe kerül?

Ezzel a kérdésével elértünk az első nagy projektünkhöz, az István, a király iskolába megy programhoz, amely a Kárpát-medence összes magyar nyelvű általános iskoláját megkeresi azzal a felhívással, hogy állítsa színpadra az István, a király egyik jelenetét. Az ötletet az adta, hogy szinte minden évben kiadunk jogengedélyeket általános iskolák számára, az István, a király előadásához. A mű egyébként a nemzeti alaptantervben is benne van. Mint ismeretes, a két részes előadás négy jelenetből áll. A pályázó iskolák választhatnak jelenetet, és az egyforma jelenetek versenyeznek egymással. A végén remélhetőleg 2019 gyereknap alkalmából – bízunk benne, hogy egy Kossuth tér jelentőségű helyszínen – összeáll a végeredmény, az István, a király, négy különböző iskola előadásában. A verseny, ebben elsők vagyunk Magyarországon és mint halljuk Európában is, a YouTube-on keresztül kerül lebonyolításra. Kikértük vloggerek, influenszerek véleményét: nagyon jó ötletnek, sőt egyedülállónak tartották. Az ő segítségük nélkül nehéz lenne megvalósítani a YouTube jelenlétet. A produkció arca Feke Pál lesz, aki tíz éve énekli István szerepét és olykor már Koppányra is kikacsintgat, de a két szerző Szörényi Levente és Bródy János támogatása a legmeghatározóbb számunkra.

Hogy a kérdésére is válaszoljak, drága lesz. Úgy gondolom, hogy a több hónapos folyamat a végeredménnyel együtt meghaladhatja a 200 millió forintot, de a jelentősége felbecsülhetetlen. A honnan jöttünk, kik vagyunk, mi a jelentőségünk Európában, mivel járulunk hozzá a földrész kultúrájához, szokásaihoz, történelmeihez, nagy jelentőséggel bír a legfiatalabb generáció számára.